Akkumulátorgyár Kecskeméten? – megnéztük belülről

Tegnap délelőtt a gyártás helyszínén, vagyis a kecskeméti Mercedes gyárban ismerkedhetett a magyar autós sajtó a német autógyártó legújabb villanyautójával, a Mercedes-Benz GLB-vel. A modellpalettán a korábbi EQB modellt váltó új típus a CLA-hoz hasonlóan az MMA platformra épül, és a helyi gyártáshoz Kecskeméten, a gyár új, 23.000 m²-es bővítésének részeként létrehozott végszerelő üzemben készülnek az akkumulátorok is. Az autók kipróbálása előtt ebben az üzemegységben is tehettünk egy rövid látogatást.

A cégen belül csak BatMon (battery és montage szavakból rövidítve) néven emlegetett, a többi épülettől kicsit távol, dél-nyugatra található egység nem klasszikus akkumulátorgyár a szónak abban az értelmében, ahogy azt mostanában a hírekben megszokhattuk. Cellákat nem gyártanak, így nincs veszélyes vegyi anyagokat igénylő folyamat. A cellák modulokba (Mercedes nyelven cellablokk) szerelve érkeznek Kecskemétre az egyik debreceni akkugyártótól (kizárásos alapon CATL, de ezt a márkanevet, ahogy az lenni szokott, nem mondták ki). Ezekből építik össze Kecskeméten az akkumulátorpakkot, amibe a modulokon túl némi elektronika is kerül.

A téglalap alakú épület két végében (nagyjából olyan osztásban, ahogy a műholdképen a tetőn is látható az osztás) bemeneti és kimeneti raktár található. A középső részen néhány kisebb területen túl három gyártósor számára van hely. Ezek közül egy üzemel, egy pedig épül és hamarosan megkezdi a működését. A harmadik gyártósor valószínűleg a kecskeméti gyár bővüléséhez igazodva 2027-ben készül majd el. Az épület távoli elhelyezése lehetővé teszi, hogy amennyiben szükség lesz nagyobb gyártási kapacitásra, akkor van merre bővíteni az épületet.

Kecskeméten a helyben gyártott GLB modellekhez készülnek az akkumulátor csomagok, így máshova nem gyártanak. Viszont az AMG változatok akkumulátorait nem itt szerelik össze. A gyártósor az 5. generációs akkucsomagokra van kialakítva, de kellően rugalmas ahhoz, hogy a technológia változása után le tudja követni a változó igényeket is. A Mercedes másik hasonló akkugyára a Drezda közelében Kamenzben működik.

Az egyenként nagyjából 80 kg-os modulokat természetesen robotkarok mozgatják a gyártás során. A modulokat fizikai és elektronikai ellenőrzés után 3D-ben szkennelik, hogy a megtisztított és szintén beszkennelt tálcán belül meghatározzák a pontos helyét (tized mm-es pontossággal). Bármennyire is pontosan vannak gyártva ezek a blokkok, apró eltérések lehetnek közöttük, ami a tálca alján lévő hővezető ragasztóban való elhelyezésnél nem mindegy. A modulokat a folyadékkeringetéses rendszer alulról hűti. A megfelelő kábelek és az elektronika beszerelése és a hővédő réteg felhelyezése után az akkumulátorcsomagot lezárják, a mechanikai szigetelést pedig hélium bepumpálásával ellenőrzik.

Bár az üzemben dolgozók létszámát nem árulták el, a teljes kapacitással működő egységben ezres nagyságrendű ember dolgozhat majd, amit a robotizáltság látszólagosan magas szintje mellett elég nehéz elképzelni. Azt viszont megtudtuk, hogy a legerősebb Kuka robotkar 1 tonna teherbírással rendelkezik. Erre szükség is van, mert a 192 darab 120 Ah-s prizmatikus cellából felépülő 85 kWh-s, 705 volt névleges feszültségű akku 480 kg tömegű. Egyelőre még csak ez és az 58 kWh-s pakk készül itt, de hamarosan indul a 71 kWh-s csomag gyártása is. Hogy most mennyi, vagy mennyi lesz később az üzem kapacitása, az nem derült ki, de napi százas nagyságrendről beszélünk.

A gyártás során a modulokat és minden beszerelt alkatrészt folyamatosan monitoroznak, fotóznak, mérnek, és az így keletkezett adatokat rögzítik, így később a hibák ugyanúgy visszavezethetők és visszaellenőrizhetők, mint a mai autógyártás szinte minden egyéb mozzanata. Ha bármelyik modullal gond lenne és elkezdene melegedni, akkor az esetleges tüzet széndioxid segítségével igyekeznek megfojtani. Ha szükséges, akkor a teljes pakkot vízzel teli konténerbe tudják tenni, ezzel megelőzve, hogy a túlmelegedő vagy esetleg kigyulladó akkumulátor nagyobb bajt okozzon.

A gyárlátogatás után a legújabb kecskeméti modell egy-egy példányát el is vihettük egy körre a környéken. A formavilágát tekintve az EQB-hez hasonlító modell hosszabb lett, így a nagyobb tengelytávnak köszönhetően könnyebb hátra beszállni. Az autóból készül hibrid változat is, ami csak a hűtőmaszkban tér el a tisztán elektromos modelltől.

A ma divatos, motorosan kiemelkedő kilincsek a korábban alkalmazotthoz képest valódi fizikai nyitást eredményeznek, tehát nem csak egy mikrokapcsolót nyomogatunk a kilincs meghúzásával.

Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy Kecskemétre egy GLC-vel érkeztem, így közvetlen össze tudtam hasonlítani a GLB-t az eggyel magasabb kategóriás modellel, és meglepődve tapasztaltam, hogy nem kell sok mindenről lemondani annak, aki a kisebb, olcsóbb GLB-t választja. És itt nem elsősorban a kezelőelemekre gondolok, hanem az utazási komfortra, a csendes utastérre és a minőségi anyagokra.

A kormány például teljesen azonosnak tűnik a két modellen, de a sofőr ajtaján lévő ablakemelő gombokból ugyanúgy csak kettő került a GLB-be, mint a CLA-ba, míg a GLC-ben megvan mind a négy.

A hibrid változattal ellentétben a tisztán elektromos hajtás mellett nincs szükség kardánalagútra, így tágasabb a lábtér. A hátul ülőknek hátra infotainment képernyő nem, de USB-C csatlakozók és minőségi anyagok jutottak.

Kecskeméten kipróbálásra egy ötszemélyes változatot kaptam, de a GLB egyik legnagyobb húzása, hogy rendelhető hétszemélyes kialakításban is. A harmadik sorban lévő két ülést a gyártó 171 cm magasságig tartja megfelelőnek, de a 4,7 méteres autó esetén már önmagában a 7 ülés is szép teljesítmény.

Öt üléssel a csomagtér elég tisztességes, 540 liter. A padló lapja kivehető vagy egy szinttel lentebb is tehető (valószínűleg így mérik az 540 litert).

Ma már egyre inkább elvárás a villanyautókkal szemben, hogy elöl is legyen bennük egy csomagtartó, ahova legalább az autó kötelező tartozékai beférnek. A Mercedes-Benz GLB ennél jóval többet, egészen pontosan 127 liternyi teret nyújt, ami ránézésre egy fapados repülőgépre felvihető carry-on csomagot is elnyelhet.

A Mercedes-Benz GLB 58 kWh-s akkuval és hátsókerék-hajtással 200-as típusjelzéssel éppen 20 millió forint felett nyit, míg az összkerékhajtású, 85 kWh-s akkuval szerelt 350 4MATIC verzió alapára 24,6 millió forint. A fenti képeken látható GLB 250+ EQ technológiás modell alapára 22.381.000, míg az extrákkal növelt ára 29.228.840 forint.

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.