Henry Ford 100 éves szavai aktuálisabbak, mint valaha

Az elektromos meghajtás szinte csak előnyökkel jár, mégis az emberek többsége foggal körömmel ragaszkodik a bizonyíthatóan rosszabb, de már megszokott megoldáshoz. Sajnos ez egy teljesen normális emberi reakció, aminek a miértjére rendszeres olvasónk Sólyom Krisztián világít rá az alábbi cikkében.

Mi a villanyautók terjedésének legnagyobb akadálya? Nem a hatótáv. Nem az infrastruktúra. Nem is a pénz.

Repüljünk vissza 1886-ba. Ebben az évben építette meg Karl Friedrich Benz az első benzinmotoros járművet, a háromkerekű Benz Patent-Motorwagent. A következő években a modern technológia megszállottjai, és egyben a legnagyobb álmodozók, azon dolgoztak, hogy működő autót építsenek. De ez nem ment egyik napról a másikra…

1885 Benz Tri-Car (forrás: Wikipedia)

Bár a közvélemény egy része lelkesen fogadta az újdonságot, az általános vélekedés szerint ez egy újabb úri hóbort, és sosem lesz elérhető az átlagembernek. Kevés kiépített út volt és az üzemanyag infrastruktúrája sem létezett még. Voltak, akik mégis hittek benne.

Benz, Daimler és Ford egy szebb jövőről álmodoztak, teli lehetőségekkel. Víziójukban a családok olyan helyekre juthatnak el autóikkal, ahol azelőtt még sosem jártak. Távolabbi munkahelyek és iskolák is elérhetővé válnak. Olyan világot képzeltek el, amelyben mindenkinek lehet autója, amivel az egész országot bejárhatják. Szabadon. Ők hittek benne, hogy ez lehetséges, de mindenki más ellenük volt. Miért? Erről szólnak a következő sorok.

1910-es Ford Model T (fotó: Harry Shipler, 1910, forrás: Wikipedia)

Szokásaink fogságában

Szokások kialakításával időt és energiát spórolunk. Ha megszokjuk, hogy minden reggel főzünk egy kávét, többé nem kell azon gondolkoznunk reggelente, hogy mit kezdjünk ébredés után. Nem kell újra megtanulnunk, hogy mennyi kávét, vizet kell felhasználnunk és nem kell megkóstolnunk tejjel és anélkül, hogy megtudjuk, melyik a számunkra legfinomabb. Ehelyett szinte magától elkészül a reggeli „varázsital”, miközben már a napi teendőkön gondolkozhatunk. Képzeljük el, hogy jön valaki és azt mondja: „Holnaptól kezdd frissen facsart gyümölcslével a napot!”

Hirtelen kényelmetlenek lesznek a reggelek. Kikelünk az ágyból és meg kell találnunk a gyümölcsfacsarót. Meg kell tanulnunk, hogyan lehet a legegyszerűbben felvágni a gyümölcsöket. Gondolkoznunk kell minden lépésen. Ez idő és energiaigényes. Tehát energiabefektetés nélkül nem változhatunk, nem fejlődhetünk, nem léphetünk ki a szokásaink falai közül. Reggelünk forradalmasítása szép dolog, a közlekedés…nos…az sokkal nagyobb kihívás…

Henry Ford zseniálisan foglalta össze egy új technológia bevezetésének nehézségeit:

„Ha azt kérdeztem volna az emberektől, hogy mit akarnak, akkor azt mondták volna, hogy egy gyorsabb lovat.”

A 19. század embere, aki egész életében lovon, szekéren utazott, gyalogolt, elvétve vasutat is látott, egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy máshogy is lehet közlekedni. Csak lóban tud gondolkodni. Csak azt ismeri. Nehéz az ismereteinken kívül gondolkodni. A megismert világunk, a megismert és megtanult technológia behatárolja képzeletünket. Épp így a 21. század legtöbb embere csak benzinben és gázolajban tud gondolkodni, ha az autók továbbfejlesztéséről van szó.

EZT OLVASTAD MÁR?  Elektromos busz gyárat épít Magyarországon a BYD

Szerencsére akadnak korszakos zsenik, akik utat mutatnak, mint például Henry Ford, Steve Jobs, vagy Elon Musk. Ők mind a megszokotton kívül gondolkoztak és mind technológiai forradalmat robbantottak ki. (Az Apple híressé vált szlogenje, nem véletlenül: „Gondolkozz másképp”)

Sokkal könnyebb kifogásokat keresni az újdonságok ellen, mint venni a fáradságot és alkalmazkodni valami jobbhoz. Mert változás esetén meg kell tanulnunk új tárgyak használatát, változtatnunk kell a rutinunkon és ez nehéz. Amint hozzászokunk valamihez, körbe falazzuk az érveinkkel, hogy miért ez a világ legjobb dolga. Ha valaki valamit máshogy csinál, vagy jön egy új megközelítés, új módszer, nagyon hamar fel tudunk sorakoztatni millió érvet, hogy miért hülyeség, miért nem fog működni, miért kényelmetlen. Könnyebb kifogásokkal megvédeni azt, amit ismerünk, mint megismerni az ismeretlent. Most ugorjunk 120 évet előre, napjainkba.

Beszéljünk a villanyautókról – A 3 leggyakoribb kifogás, amivel találkozhatsz

„De 200 kilométerenként lemerül, állandóan tölteni kell, semmire nem elég”

  • Aki ilyet mond, az elfelejti, hogy 15 éve még hetente töltöttük a mobiltelefonjainkat. Ma minden nap. És jobbak a telefonok. Nem csak Snake van rajtuk. Egy akármilyen benzinest nem lehet előfűteni a reggeli indulásra például.
    „Amúgy mi is volt ez az olajcsere dolog?” – kérdezte egy átlagos ember a jövőből
  • Te mennyit mégy naponta? A magyar autós napi átlaga: 44 km! Legtöbben ennyit teszünk meg naponta. 44 km-t!
    Erre bármelyik tisztán elektromos autó képes. Persze egy évben átlag 2-3-szor megyünk nagyobb utakra is. Ezeket már a mai infrastruktúrával is meg lehet tervezni a legtöbb irányba. Vagy! Egy évben néhányszor felülünk egy vonatra. Túl lehet élni.

„De sehol sem lehet tölteni”

Tény, hogy az elektromos autó még nem való mindenkinek. Például annak, aki tényleg napi 300-500 km-t vagy annál is többet megy. Illetve sem otthon sem pedig a munkahelyén nem tud tölteni. És nincs a közelében olyan nyilvános töltő, ahol biztosan tudna tölteni, amikor szüksége van rá, hosszabb várakozás nélkül. Napi 50 km-rel és 40 kWh-s Leaffel számolva nagyjából 4-5 naponta kellene tölteni. Áram mindenhol van. Csak töltőket kell építeni. A töltők pedig folyamatosan épülnek is. Egyre több lesz belőlük. Amikor megjelentek az első benzines autók, még benzinkút hálózat sem létezett.

EZT OLVASTAD MÁR?  Utcai videón látható a Tesla Semi - ezúttal visszapillantó tükrökkel

„De olyan drágák”

Az ár kérdésében el kell felejtenünk a használt autókat, mert a villanyautók még újak! Kevés használtat lehet találni, azok is csak néhány évesek! Tehát aki nem tudna megvenni egy Leafet, az nem tudna megvenni egy jól felszerelt Octaviat sem. Az ár főleg annak jelent gondot, akinek egy középkategóriás vadonatúj benzinesre vagy dízelesre sem lenne pénze. Persze van még felára a technológiának, de a minimális fenntartási költségek miatt ez megtérül. És ahogyan a Ford T-modell mindenkinek elérhető lett, úgy az elektromos autók is épp annyira elérhetőek lesznek, mint belsőégésű elődeik.

1 érv, amibe Te sem tudsz belekötni

Miért annyira fontos, hogy vegyük mi is a fáradságot? Hogy legalább átgondoljuk, hogy tudnánk-e elektromos autóra váltani? Hogy a kifogások gyártása helyett, azon agyaljunk, hogyan tudnánk megoldani napi teendőinket egy villanyautóval? Hogy megoldásokban gondolkodjunk és ne problémákban? Hát most elmondom, itt a válasz:

Több, mint 100 éve fejlesztik a belsőégésű motorokat. 0 károsanyag kibocsátásig nem lehet eljutni. És 100 év után is borzalmasak az eredmények. Ez fenntarthatatlan. Egy elektromos autónak a helyi szennyezése már ma is zéró. Az áram megtermelésének a helyén pedig az energiamixtől függ a környezetterhelés. Az energiamix megmutatja, hogy a felhasznált energiát miből állítottuk elő. Kőolaj, szén, NAP, SZÉL, VÍZ…

Míg a kőolajszármazékokkal hajtott járművek környezetterhelése meg sem közelítheti a nullát, addig az árammal hajtottaknál ez lehetséges. És nem csak elméletben. Norvégiában nagyon közel állnak ahhoz, hogy 100%-ban megújuló energiából álljon az energiamix. Ez azt jelenti, hogy ott egy villanyautónak a szennyezése szinte szó szerint 0! Friss levegő, tiszta víz, egészséges állatok, növények és emberek. Csend, tiszta levegő, hatékony erőforrás-felhasználás. E-autók halk zümmögése.

Elektromos autót használsz?