Évtizedek óta nem volt ilyen tiszta a levegő a kínai fővárosban

A kínai nagyvárosok lakói régóta szenvednek a szennyezett levegőtől, és rendszeresek az olyan napok, amikor áthatolhatatlan szürke szmog borítja be az utcákat. A 2008-as pekingi olimpia idején például a helyzet annyira súlyos volt, hogy több sportoló fontolgatta a távolmaradást, miközben a kínai kormány ideiglenes intézkedésekkel – gyárak és szénerőművek bezárásával, az autósforgalom korlátozásával – próbálta javítani a levegő minőségét legalább a játékok idejére. Azóta azonban a légszennyezettség elleni intézkedések látványos eredményeket hoztak.

Pekingi szmog. Forrás: Wikipedia

Peking a tavalyi évben a levegőminőség javulásának fontos mérföldkövét érte el. A város éves átlagos PM2.5-koncentrációja 27 mikrogramm/köbméter volt, ami először csökkent 30 alá a hivatalos, egységes és nyilvános városszintű mérések 2013-as kezdete óta.

2025-ben összesen 311 napon volt „jó” vagy „mérsékelt” az általános levegőminőség, ami az év 85,2 százalékát teszi ki, és szintén a legmagasabb arány a 2013 óta vezetett statisztikákban. A PM2.5-re szűkítve 348 nap tartozott ebbe a kategóriába, ami 144 nappal több, mint 2013-ban. Súlyos PM2.5-szennyezést mindössze egyetlen napon regisztráltak, szemben a 2013-as 58 nappal.

A javulás hátterében több tényező áll, például a levegőminőség szempontjából kedvezőbb időjárás is, de a közlekedési kibocsátások csökkentése biztosan meghatározó szerepet játszott. Pekingben az elmúlt évtizedben fokozatosan vezették be a rendkívül szigorú járműemissziós szabályokat: a régi, magas kibocsátású járművek kivonása mellett a város a gépkocsik számának növekedését is korlátozta rendszámlottóval.

Ezzel párhuzamosan látványosan felgyorsult az elektromos autók terjedése. Kínában 2020-ban még csak az újautó-eladások 5 százalékát adták a tölthető modellek, 2025-re ez az arány meghaladta az 50 százalékot. Pekingben az elektromos autók rendszámhoz jutása jelentősen egyszerűbb, mint a belső égésű motoros modelleké, ami közvetlenül a villanyautók irányába tereli a vásárlókat. A szabályozás hatására nemcsak a kipufogógáz-kibocsátás csökkent, hanem a közösségi közlekedés használata is nőtt, amely szintén nagyrészt elektromos alapú.

Az infrastruktúra is követte a változást: a város az elmúlt öt évben közel megduplázta a nyilvános elektromos töltőpontok számát, amely 2025-re elérte a 479 ezret, miközben az akkumulátorcsere-állomások száma 360-ra nőtt. A levegőminőség javulásához regionális szinten is hozzájárultak az összehangolt kibocsátáscsökkentési programok a Peking–Tiencsin–Hopej térségben.

Kína villanyautós szemmel

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.