PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTMvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV90ZXJtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jb250ZW50PXZpbGxhbnlhdXRvc29rIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvaW9uaXEtMy8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX3Rlcm09dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2NvbnRlbnQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2snLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXEzLXByb2RsaXN0LWJhbm5lci02MDB4NTAwLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLXYyLnBuZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1pb25pcTMtcHJvZGxpc3QtYmFubmVyLTE5NDB4NTAwLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLXYzLnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1pb25pcTMtcHJvZGxpc3QtYmFubmVyLTE5NDB4NTAwLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLXYzLnBuZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+

Kisebbek és erősebbek lettek a villanymotorok, de miben mások a kínaiak?

PGEgaHJlZj0iIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCcnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjwvcGljdHVyZT48L2E+PGlucyBjbGFzcz0nZGNtYWRzJyBzdHlsZT0nZGlzcGxheTppbmxpbmUtYmxvY2s7d2lkdGg6NjUwcHg7aGVpZ2h0OjMwMHB4Jw0KICAgIGRhdGEtZGNtLXBsYWNlbWVudD0nTjQwMjIuMTU2OTU5UElYSU5GTy5IVS9CMzcwODAzODIuNDYxOTc2MDAxJw0KICAgIGRhdGEtZGNtLXJlbmRlcmluZy1tb2RlPSdzY3JpcHQnDQogICAgZGF0YS1kY20taHR0cHMtb25seQ0KICAgIGRhdGEtZGNtLWFwaS1mcmFtZXdvcmtzPSdbQVBJRlJBTUVXT1JLU10nDQogICAgZGF0YS1kY20tb21pZC1wYXJ0bmVyPSdbT01JRFBBUlRORVJdJw0KICAgIGRhdGEtZGNtLWdkcHItYXBwbGllcz0nZ2Rwcj0ke0dEUFJ9Jw0KICAgIGRhdGEtZGNtLWdkcHItY29uc2VudD0nZ2Rwcl9jb25zZW50PSR7R0RQUl9DT05TRU5UXzc1NX0nDQogICAgZGF0YS1kY20tYWRkdGwtY29uc2VudD0nYWRkdGxfY29uc2VudD0ke0FERFRMX0NPTlNFTlR9Jw0KICAgIGRhdGEtZGNtLWx0ZD0nZmFsc2UnDQogICAgZGF0YS1kY20tcmVzZXR0YWJsZS1kZXZpY2UtaWQ9JycNCiAgICBkYXRhLWRjbS1hcHAtaWQ9Jyc+DQogIDxzY3JpcHQgc3JjPSdodHRwczovL3d3dy5nb29nbGV0YWdzZXJ2aWNlcy5jb20vZGNtL2RjbWFkcy5qcyc+PC9zY3JpcHQ+DQo8L2lucz4=

A kínai villanyautók motorjai alapvetően hasonló felépítésűek, mint az európai és amerikai gyártók megoldásai, a különbségek elsősorban az anyaghasználatban és az egyes alkatrészek kialakításában mutatkoznak meg. Erre jutottak a németországi RWTH Aachen Műszaki Egyetem kutatói, akik 80 jármű összesen 115 villanymotorját elemezték. A november elején közzétett tanulmányból az is kiderül, hogy a vizsgált permanens mágneses szinkronmotorok átlagos csúcsteljesítmény-sűrűsége a 2019-es és a 2024–2025-ös modellévek között közel 45 százalékkal nőtt.

A BMW hatodik generációs elektromos hajtásegysége. Forrás: BMW

Az Energies tudományos folyóiratban megjelent kutatás elsősorban a kínai piacra összpontosított, és 2019 és 2025 közötti modellévekből származó villanymotorokat elemzett. A vizsgált járművek között tisztán elektromos autók, konnektoros hibridek és hatótávnövelő benzinmotorral szerelt modellek is szerepeltek. A kínai hajtásokat egy korábbi tanulmány elemezte, amely 31, főként európai és amerikai autó összesen 48 motorját vizsgálta.

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIzNDAyNV82NjEyMTA0YzhkIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjM0MDI1XzY2MTIxMDRjOGQnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzExLzEyMDB4MTYwMC1lbGVrdHJvbW9zLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLXBldS1sY3YtNW1pbGxpby1kaXNwbGF5LTI2MTAuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8xMS8xMjAweDE2MDAtZWxla3Ryb21vcy12aWxsYW55YXV0b3Nvay1wZXUtbGN2LTVtaWxsaW8tZGlzcGxheS0yNjEwLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+PCEtLSAoYykgMjAwMC0yMDI2IEdlbWl1cyBTQSB2ZXJzaW9uIDIuMCBJbXByZXNzaW9uczogY2FtcGFpZ246IE1NQiBQZXVnZW90IExDViAyMDI2LCBwbGFjZW1lbnQ6IC92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS8xMjAweDE2MDAgLCBjcmVhdGl2ZTogbGluayAgLS0+DQo8SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9ZHdDVlZvdVdiY0tCUWhGc21LLkNPNmJrN0FfVUNoQ0VmTkFaSDM5Yk9jRC5ONy9mYXN0aWQ9Z3B4Z3dobWZ0a3BjcWptYXV5aWN3a3dvb21tcC9zdHBhcmFtPXdoZGplbm1xYmEvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgLz4NCg==

A teljesítménysűrűség növekedése az egyik legfontosabb eredmény, hiszen jól mutatja, mennyit fejlődött az elektromos hajtástechnológia az elmúlt években. A permanens mágneses szinkronmotorok átlagos csúcsteljesítmény-sűrűsége a 2019-es modelleknél mért 1,68 kW/kg-ról a 2024–2025-ös modellek esetében 2,43 kW/kg-ra emelkedett, ami 44,6 százalékos javulásnak felel meg. Az aszinkronmotoroknál ennél szerényebb növekedést mértek, az átlag a 2020–2022-es időszak 1,96 kW/kg-os értékéről 2,19 kW/kg-ra nőtt a 2024–2025-ös modelleknél.

A számításnál nem csupán a villanymotort, hanem az invertert, a hajtóművet és a házat is magában foglaló teljes hajtásegység tömegét vették figyelembe. A fejlődés tehát azt jelenti, hogy az újabb konstrukciók egységnyi tömegre vetítve lényegesen nagyobb csúcsteljesítményre képesek, nem pedig azt, hogy ugyanilyen arányban javult volna az energiahatékonyságuk.

A Geely 16 az 1-ben integrált elektromos hajtásegységének alkatrészei. Forrás: Geely

A változással párhuzamosan a motorok maximális fordulatszáma is jelentősen emelkedett. A 2020 és 2022 közötti modelleknél ez az érték jellemzően percenként 8000 és 17.000 között alakult, az újabb hajtások viszont egyre gyakrabban elérik vagy meghaladják a 20.000-et. Különösen kiugró példa a BYD Tang L hátsó motorja, amely percenként akár 30.500 fordulatra is képes. Hasonló fejlesztési irányt képvisel a ZF nemrég bemutatott villanyhajtása is, amelynek motorja akár 30.000 fordulatot érhet el percenként. A vizsgált időszakban a hajtóművek átlagos áttétele is mintegy 21,5 százalékkal növekedett.

A magasabb fordulatszám lehetőséget teremt kisebb és könnyebb motorok építésére anélkül, hogy csökkenne a teljesítményük. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a fordulatszám és a teljesítménysűrűség közötti kapcsolat nem minden esetben jelent közvetlen ok-okozati összefüggést. Egyes gyártók ugyanis a magasabb fordulatszámot elsősorban a jármű végsebességének növelésére használhatják.

A nagyobb teljesítménysűrűség elérését az egyre kompaktabb kialakítás is segíti. A gyártók a villanymotort, a hajtóművet és a teljesítményelektronikát mind gyakrabban építik közös egységbe, amivel helyet és tömeget takaríthatnak meg. Ez a tendencia mindhárom vizsgált piacon megfigyelhető, a 2022-től gyártott modellek között pedig már az integrált megoldások voltak túlsúlyban. A kisebb méret ugyanakkor új műszaki kihívásokat is jelent, különösen a hőelvezetés területén.

Elektromos hajtásegységek gyártása a Renault franciaországi, cléoni üzemében. Forrás: Renault

A motorok hűtése ezért szintén jelentős átalakuláson megy keresztül. A korábbi konstrukcióknál elsősorban a motorházban keringetett folyadékkal vezették el a hőt, az újabb hajtásokban viszont egyre gyakrabban alkalmazzák a forgórész és az állórész közvetlen olajhűtését, akár többféle módszer kombinálásával. A hűtőolaj így közvetlenül érintkezhet a felmelegedő alkatrészekkel, ami gyorsabb hőelvezetést és nagyobb tartós teljesítményt tehet lehetővé. Az összetettebb rendszerek ugyanakkor szigorúbb tömítettségi követelményeket támasztanak, és a gyártásukat is bonyolultabbá teszik.

A kínai és a nyugati gyártók közötti különbségek elsősorban az anyaghasználatban és az alkatrészek kialakításában mutatkoznak meg. A kínai vállalatok például egyre gyakrabban használnak magnéziumötvözeteket a motorházakhoz, míg az európai gyártók jellemzően az alumínium mellett maradnak. A szakirodalmi adatok szerint a magnézium alkalmazásával a motorház tömege nagyjából 20–30 százalékkal csökkenthető az alumíniumból készült változathoz képest.

A magnézium elterjedését korábban a nehezebb megmunkálhatóság és a korrózióval szembeni érzékenység is akadályozta, az új ötvözetek és fejlettebb öntési eljárások azonban sokat javítottak ezeken a tulajdonságokon. A kínai gyártók számára az alapanyag könnyebb hozzáférhetősége is előnyt jelenthet, hiszen az ország adja a világ elsődleges magnéziumkitermelésének több mint 80 százalékát. Az európai és amerikai vállalatok anyagválasztását ezzel szemben az importfüggőség, a költségek és az ellátási láncok bizonytalansága is befolyásolhatja, bár a kutatás ezeket lehetséges magyarázatként kezeli.

Az elektromos áramot elosztó rézvezetősínek kialakításában szintén eltérő megközelítéseket találtak. A kínai gyártók többnyire porbevonattal szigetelt megoldásokat alkalmaznak, míg az európai motorokban gyakrabban fordulnak elő olyan szerkezetek, amelyeknél több rézvezetőt közös műanyag elem fog össze. Az előbbi kialakítás egyszerűbb és költséghatékonyabb gyártást tesz lehetővé, ugyanakkor a szigetelőbevonat öregedése és esetleges repedései hosszú távon problémát okozhatnak.

A NIO elektromos hajtásegysége a gyártó kínai üzemében. Forrás: NIO / XPT

A motortípusok terén is találtak különbségeket a kínai és az európai gyártók között. Míg például a BMW és a Renault egyes modelljeiben olyan villanymotorokat használnak, amelyek működéséhez nincs szükség állandó mágnesekre, az általuk alkalmazott, úgynevezett külső gerjesztésű szinkronmotorok egyáltalán nem szerepeltek a kínai piacra összpontosító vizsgálatban. A 115 elemzett motorból 95 állandó mágneses szinkronmotor, 20 pedig szintén állandó mágnesek nélkül működő aszinkronmotor volt. A kutatók szerint a különbség egyik oka az lehet, hogy a kínai gyártók könnyebben hozzáférnek a mágnesek előállításához szükséges ritkaföldfémekhez, míg az európai vállalatok számára ezek kiváltása fontosabb szempont lehet.

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a villanymotorok fejlődése nem feltétlenül új technológiák megjelenésében, hanem a meglévő megoldások folyamatos tökéletesítésében mutatkozik meg. A kisebb és könnyebb hajtásegységek nagyobb szabadságot adhatnak az autók tervezésénél, ugyanakkor az egyre szorosabban összeépített alkatrészek javítása bonyolultabbá válhat. Az eredményekből azonban nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a kínai vagy a nyugati gyártók járnak előrébb, különösen azért, mert az összehasonlításhoz használt európai és amerikai adatok legfeljebb 2023-as modellekre terjedtek ki.

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZWxla3Ryb21vc2F1dG8mdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3d3dy52b2x0aWUuZXUvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1lbGVrdHJvbW9zYXV0byZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzAyL3JvdmF0c3pwb256b3JpLXZvbHRpZS1hLWhhemFkaG96LWlnYXppdHZhLTIwMjYtMDktMDgtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzAyL3JvdmF0c3pwb256b3JpLXZvbHRpZS1hLWhhemFkaG96LWlnYXppdHZhLTIwMjYtMDktMDguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wMi9yb3ZhdHN6cG9uem9yaS12b2x0aWUtYS1oYXphZGhvei1pZ2F6aXR2YS0yMDI2LTA5LTA4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+

György Botond

A technológia és az autózás régóta érdekel, az elektromobilitás fele annak gyors fejlődése vonzott. Informatikai háttérrel elsősorban a technológiai újdonságokat, az iparági fejlesztéseket és az elektromosautó-piac változásait követem.
Összehasonlítás