PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIyNzc2NV9iOTBkNWJhZDkwIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjI3NzY1X2I5MGQ1YmFkOTAnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA5L3ZvbHZvLWV4NjAtYmFubmVyLWxlYWQtc2lkZS1tb2JpbC0zMDB4MjUwLTIwMjYtMDkuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wOS92b2x2by1leDYwLWJhbm5lci02NTB4MzAwLWxlYWQtZGVza3RvcC0yMDI2LTA5LmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDkvdm9sdm8tZXg2MC1iYW5uZXItNjUweDMwMC1sZWFkLWRlc2t0b3AtMjAyNi0wOS5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPjxJRlJBTUUgU1JDPSJodHRwczovL2FkLmRvdWJsZWNsaWNrLm5ldC9kZG0vdHJhY2tpbXBpL045MDA0NDUuMTU2OTU5UElYSU5GTy5IVS9CMzY2MzA3MTYuNDU1NjIwODY3O2RjX3Rya19haWQ9NjQ5OTE5MzcyO2RjX3Rya19jaWQ9MjYzNzYwMjI4O29yZD1bdGltZXN0YW1wXTtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSR7R0RQUn07Z2Rwcl9jb25zZW50PSR7R0RQUl9DT05TRU5UXzc1NX07bHRkPTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgTUFSR0lOV0lEVEg9MCBNQVJHSU5IRUlHSFQ9MCBIU1BBQ0U9MCBWU1BBQ0U9MCBGUkFNRUJPUkRFUj0wIFNDUk9MTElORz1ubyBCT1JERVJDT0xPUj0nIzAwMDAwMCc+PC9JRlJBTUU+ A megújulókkal szembeni régi vád, hogy csak drágábbá teszik az energiát. Uruguay példája azonban azt mutatja, hogy ennek olykor pont az ellenkezője az igaz: a dél-amerikai országban végrehajtott energetikai fordulat ugyanis a fogyasztók számára is kézzelfogható megtakarítást hozott, miután a megújulók térnyerésével párhuzamosan az áramtermelés költsége nagyjából a felére csökkent, a fogyasztók villanyszámlája pedig legalább 20 százalékkal lett alacsonyabb az átállás előtti szinthez képest – írja a Forbes. Uruguay ma már szinte teljes egészében megújuló energiaforrásokból állítja elő a villamos energiáját, korábban azonban egyre növekvő gondot okozott számára az importált fosszilis energiahordozóktól való függés. Az átalakulás egyik meghatározó szereplője, Ramón Méndez Galain korábbi energiaügyi miniszter a Forbesnak adott interjújában arról beszélt, hogy az energiapolitikai fordulatot elsősorban a költségek és az ellátásbiztonság indokolta. A kibocsátáscsökkentés is fontos eredmény volt, de nem ez jelentette a fő motivációt. A mintegy 3,5 millió lakosú országban az előző évtizedben gyorsan nőtt a villamosenergia-igény, miközben alig álltak rendelkezésre saját fosszilis energiahordozók. A vízenergiában rejlő potenciált eddigre már kiaknázták, az importfüggőség erősödött, és az áramszünetek a lakosságot, valamint az ipari fogyasztókat is kezdték érinteni. Ebben a helyzetben a hazai szél-, nap- és biomassza-források bevonása egy dráguló és sérülékeny rendszer átalakítására kínált lehetőséget. Az eredmény egy többféle megújuló technológiára támaszkodó villamosenergia-rendszer lett. Az ország villamosenergia-mixében a vízenergia mintegy 45 százalékot képvisel, a szélenergia 33 százalékot, a biomassza és a napenergia pedig 18 százalék körül alakul. A fosszilis tüzelésű erőművek szerepe minimális szintre szorult vissza: akkor van szükség rájuk, amikor a vízerőművek sem tudják teljesen ellensúlyozni az alacsony szél- és napenergia-termelést. A szabályozás kiszámíthatósága és a beruházók versenye egyaránt hozzájárult az olcsóbb villamos energiához. A megújulós projektek számára hosszú távú szerződések biztosítottak előre tervezhető bevételeket, a versenyeztetés pedig lefelé szorította az árakat, miközben a kormány a fosszilis energiahordozóknak kedvező támogatásokat is megszüntette. Méndez Galain szerint a siker kulcsát az jelentette, hogy a szabályok gazdaságilag vonzóvá tették a beruházásokat, az irányvonal ráadásul öt egymást követő kormányzati cikluson keresztül fennmaradt, ami Dél-Amerikában ritkán látott stabilitást biztosított, így a befektetőknek nem kellett attól félniük, hogy egy politikai fordulat alapjaiban változtatja meg a projektjeik feltételeit. A lap szerint öt év alatt mintegy 6 milliárd dollárnyi megújulóenergia-beruházás érkezett az országba, ami az éves GDP körülbelül 12 százalékának felelt meg, az építési és üzemeltetési feladatok pedig 50 ezer új munkahelyet is létrehoztak. További előny, hogy a hazai megújulókra épülő áramtermelés jóval kevésbé van kitéve a nemzetközi energia-árak ingadozásának. De nem csak a gazdaság profitált az olcsóbb energiából, a Forbes a fogyasztók esetében is 20 százalékos árcsökkenésről számol be. Az uruguayi modell implementálásának ugyanakkor vannak korlátai. A kis népesség, a politikai stabilitás és a jelentős vízerőművi háttér kedvezett az átállásnak, ám egy nagyobb, energiaintenzív iparral rendelkező gazdaságban, különösen kevés vízenergia mellett, komolyabb hálózatfejlesztésre és több energiatárolóra lehet szükség. Méndez Galain szerint ettől még az alapelv szélesebb körben alkalmazható: az adott ország erőforrásaihoz igazodó energiamix, a hosszú távon kiszámítható szabályozás és a verseny együtt csökkentheti a költségeket. 280 tonnás akkumulátort szerelnek a világ legnagyobb elektromos hajójába dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
