Kibújt a szög a zsákból: Palkovics László elárulta, mi a legújabb terv a napenergiával

A három évvel ezelőtt íródott Nemzeti Energia- és Klímaterv 6 GW napenergiás kapacitás kiépítését irányozta elő 2030-ig, mi azonban már régóta azon a véleményen vagyunk, hogy egy ilyen robbanékony technológia nem egységsugarú állami tervszámokat követ, hanem a maga útját járva exponenciális növekedési pályát fog leírni. Ezért nem is csodálkoztunk azon, hogy a klímatetervben 2025-re előirányzott 2,5 GW-os kapacitást már tavaly abszolváltuk.

Az elmúlt egy-két évben a kormányzathoz közeli szakemberek részéről elhangzott olykor-olykor, hogy jóval hamarabb sikerül elérnünk a 2030-as célértéket, arról azonban már nem igazán esett szó, hogy mi következik azután, és milyen számokkal kalkulál a minisztérium?

Miért fontos az, hogy mire számítanak a döntéshozók? Azért, mert ez határozza meg a nagy állami beruházások csapásirányát. Amikor például a paksi beruházásról született döntés, a MAVIR hosszú távú hálózatfejlesztési tervei csak jelentéktelen mennyiségű napenergiával kalkuláltak, mert akkoriban még túl drága volt a technológia, és arra számítottak, hogy jelentős állami támogatások nélkül nem lesznek érdemi beruházások.

Odafenn senki nem látta előre, hogy exponenciálisan nőni fog a kereslet az exponenciálisan csökkenő árak miatt.

A hálózat (nem)fejlesztése egy másik olyan terület, amit nagyon erősen befolyásol az energetikáról alkotott jövőkép. Egészen másféle hálózatra van szükség akkor, ha nagy, központosított erőműveken alapuló hálózatot tervezünk, és másféle beruházások kellenek egy decentralizált, időjárásfüggő termelőkön alapuló rendszerhez. A kérdés: melyik irányt válasszuk, amikor milliárdok elköltéséről döntünk?

Ha a percepció és a valóság nagyon eltér egymástól, akkor bizony esélyes, hogy rosszul használjuk fel az erőforrásainkat, amit végső soron a gazdaság is meg fog szenvedni a magasabb energiaárak miatt, ráadásul utólag majd kapkodhatunk, mint Bernát a ménkűhöz, hogy bepótoljuk az elmulasztott fejlesztéseket. Persze még mindig jobb későn, mint soha.

Forrás: MAVIR

Ennyi kitérő után végre térjünk rá a kormány frissen aktualizált terveire, merthogy a héten erről is napvilágot látott néhány információ.

A Huawei Tech4Green – Digital Power Summit konferencián tartott beszédében Palkovics László a Technológiai és Ipari Minisztérium minisztere elárulta, hogy 2030-ra 12-13 GW napenergiás kapacitás megépítésével kalkulálnak, ami azt jelenti, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv eredeti célszáma két és fél évig tartotta magát, mielőtt megduplázódott volna.

Beszédében a napenergia mellett szót ejtett még egyéb fejlesztési irányokról is, úgymint a rugalmas gáztechnológiák alkalmazása, a nukleáris kapacitás fenntartása, biogáz termelése, a villamosenergia-hálózat fejlesztése (energiatárolás, hagyományos hálózatfejlesztés, okos megoldások), és a hidrogén ökoszisztéma kialakítása. Azt is elmondta, hogy a Mátrai erőmű átalakítása mellett, a terület napelemekkel való beépítésének lehetőségét is vizsgálják a minisztériumban.

Az energiatárolás kérdését nem lehet kikerülni. Ezen túl, a kormány másik legfontosabb gazdasági célkitűzése az elektromobilitási szektor erősítése, tömegközlekedési fókusszal.

Ezt akár mi is mondhattuk volna, de most kivételesen nem mi voltunk, hanem Palkovics László.

Megtudhattuk még azt is a minisztertől, hogy az állam a közeljövőben 7,3 milliárd eurót fog hálózatfejlesztésre költeni. Az új termelőkapacitások kiépítése és az orosz energiaimportot kiváltó alternatív források kiépítésére 1,7-1,7 milliárd euró, míg a megújuló és egyéb források felhasználására 1,3 milliárd euró fog jutni (Bernát és a ménkű esete).

Kaderják Péter is az energiatárolás fontosságáról beszélt a konferencián, bár a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjeként ez valahol várható is volt tőle: „Az energiatárolás a zöld átállás kulcsfontosságú technológiája, amelynek részeként az akkumulátoros energiatárolás, valamint a hozzá kapcsolódó iparági befektetések az elmúlt időszakban jelentős növekedésnek indultak hazánkban. A megújuló energia rendszerek – legyen szó ipari, háztartási, közlekedési felhasználásról – rendkívül dinamikusan fejlődő szegmensek, és a kapacitás biztosítása, valamint a rugalmasság fejlesztése érdekében a jövőben jelentős összegű pályázati támogatás várható kifejezetten energiatárolók létesítésére.

Külön örvendetes, hogy a kifejezetten energiatárolók létesítésére szolgáló támogatások akár már a következő hetekben is kiírásra kerülhetnek: egy 38 milliárd forintos keret az elosztóhálózat-üzemeltetők és az átviteli rendszerirányító részére, valamint egy 35 milliárdos támogatási keret a piaci szereplők részére.

A minisztérium sajtóközleményéből azt is tudjuk, hogy ebből az összegből hozzávetőleg 500 MW-os villamosenergia-tároló kapacitás fejlesztése valósulhat meg, ami nagyjából a húszszorosa a jelenleg meglévő mennyiségnek.

Címlapkép: MTI/Soós Lajos

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.