A szénerőműveket gazdasági szempontból is érdemes bezárni

Az elmúlt hetekben beszámoltunk Ausztria és Svédország utolsó szénerőművének bezárásáról. Magyarország 2030-ig tervezi ezt a lépést megtenni. Elképzelhető azonban, hogy jobban járnánk, ha ennél jóval hamarabb megtennénk ezt a lépést.

Az Index.hu mai cikke a budapesti Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szakértői által készített tanulmányról számol be, amelyben a kutatók arra jutottak, hogy a vizsgált országok, Románia, Bulgária és Görögország, minél előbb bezárják a fosszilis tüzelőanyagokkal, lignittel működő erőműveket, annál jobban járnak nem csak környezetvédelmi, de gazdasági szempontból is.

A tanulmány három olyan országot vizsgált, melyek energiatermelő rendszere jelentős mértékben a környezetkárosító erőművekre épül. Görögország, Bulgária és Románia állítja elő ugyanis a lignit égetésből származó energia 9%-át az  Európai Unióban. A szénerőművek bezárásának pénzügyi megtérülése több pilléren nyugszik. Először is egyre olcsóbb a megújuló energiát felhasználó erőművek telepítése, másrészt a ligniterőművek bezárása értékesíthető szén-dioxid-kvótákat eredményez az adott ország számára. Ezen kívül a lignittel működő erőművek napjainkban már nem üzemeltethetők gazdaságosan, így azok üzemben tartása folyamatos állami támogatásra szorul.

Svédországban is bezárt az utolsó szénerőmű

A három ország közül a görögök 2028-ban terveznek felhagyni a szénégetéssel az erőművekben, Bulgária és Románia azonban egyelőre nem határozott meg időpontot. A kutatók szerint a görög dátumnál jóval korábban is le lehetne állítani a szénerőműveket, és már akkor is jelentős lenne az előrelépés, ha nem megújuló energiaforrásokkal, csak jóval tisztább földgáz alapú erőművekkel váltanák ki a szénerőműveket.

Romániában évi 200 millió, Bulgáriában 450 millió, Görögországban pedig 900 millió euróba kerül az állam, pontosabban az adófizetők számára a környezetszennyező erőművek üzemben tartása, azaz az érintett országokban az egész társadalom veszteségei csökkennének százmillió eurós nagyságrendben és a váltás nem is veszélyeztetné az energiabiztonságot, ha 2028 helyett akár már jövőre bezárnák a szennyező erőműveket.

Leállt Ausztria utolsó szénerőműve

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.