PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS92YXNhcmxhcy9hamFubGF0b2svZXYtMjAyNC8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWxlYWRiYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9jb250ZW50PWFsbGFtaXRhbW9nYXRhcyIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS92YXNhcmxhcy9hamFubGF0b2svZXYtMjAyNC8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWxlYWRiYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9jb250ZW50PWFsbGFtaXRhbW9nYXRhcycsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDYva2lhLWV2LXJhbmdlLTYwMHg1MDAtMDYxOC5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzA2L2tpYS1ldi1yYW5nZS0xMzAweDYwMC0wNjE4LnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDYva2lhLWV2LXJhbmdlLTEzMDB4NjAwLTA2MTgucG5nIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4= Az elmúlt hetekben beszámoltunk Ausztria és Svédország utolsó szénerőművének bezárásáról. Magyarország 2030-ig tervezi ezt a lépést megtenni. Elképzelhető azonban, hogy jobban járnánk, ha ennél jóval hamarabb megtennénk ezt a lépést. Az Index.hu mai cikke a budapesti Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szakértői által készített tanulmányról számol be, amelyben a kutatók arra jutottak, hogy a vizsgált országok, Románia, Bulgária és Görögország, minél előbb bezárják a fosszilis tüzelőanyagokkal, lignittel működő erőműveket, annál jobban járnak nem csak környezetvédelmi, de gazdasági szempontból is. A tanulmány három olyan országot vizsgált, melyek energiatermelő rendszere jelentős mértékben a környezetkárosító erőművekre épül. Görögország, Bulgária és Románia állítja elő ugyanis a lignit égetésből származó energia 9%-át az Európai Unióban. A szénerőművek bezárásának pénzügyi megtérülése több pilléren nyugszik. Először is egyre olcsóbb a megújuló energiát felhasználó erőművek telepítése, másrészt a ligniterőművek bezárása értékesíthető szén-dioxid-kvótákat eredményez az adott ország számára. Ezen kívül a lignittel működő erőművek napjainkban már nem üzemeltethetők gazdaságosan, így azok üzemben tartása folyamatos állami támogatásra szorul. Svédországban is bezárt az utolsó szénerőmű A három ország közül a görögök 2028-ban terveznek felhagyni a szénégetéssel az erőművekben, Bulgária és Románia azonban egyelőre nem határozott meg időpontot. A kutatók szerint a görög dátumnál jóval korábban is le lehetne állítani a szénerőműveket, és már akkor is jelentős lenne az előrelépés, ha nem megújuló energiaforrásokkal, csak jóval tisztább földgáz alapú erőművekkel váltanák ki a szénerőműveket. Romániában évi 200 millió, Bulgáriában 450 millió, Görögországban pedig 900 millió euróba kerül az állam, pontosabban az adófizetők számára a környezetszennyező erőművek üzemben tartása, azaz az érintett országokban az egész társadalom veszteségei csökkennének százmillió eurós nagyságrendben és a váltás nem is veszélyeztetné az energiabiztonságot, ha 2028 helyett akár már jövőre bezárnák a szennyező erőműveket. Leállt Ausztria utolsó szénerőműve Szűcs Gábor2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
