PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIxNjUzM18wYWVhZDY0Y2NhIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjE2NTMzXzBhZWFkNjRjY2EnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L3ZhbHRhcy1za29kYS1rb2RpYXEtNjAweDUwMHB4LWZpbmFsLTIwMjYtMDQtMjguanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wNC92YWx0YXMtc2tvZGEta29kaWFxLTEzMDB4NjAwcHgtZmluYWwtMjAyNi0wNC0yOC5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L3ZhbHRhcy1za29kYS1rb2RpYXEtMTMwMHg2MDBweC1maW5hbC0yMDI2LTA0LTI4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ A valódi használati értékkel bíró humanoid robotok ígérete végigkísérte az elmúlt 100 év történetét, ám sokunk legnagyobb bánatára ebből mindmáig nem sok minden realizálódott. Az elmúlt néhány év történéseit figyelve azonban szembeötlő fejlődésnek lehettünk tanúi, ami bizakodásra adhat okot: talán most már tényleg nem vagyunk messze attól, hogy legyen egy saját inasunk. De hol jár most, és hová tart valójában a technológia? A kérdés megválaszolása érdekében érdemes lehet a felülnézeti képet megvizsgálni, amelyben ezúttal az Epoch AI által nemrégiben készített jelentés lesz a segítségünkre. A mesterséges intelligenciára szakosodott agytröszt a „Where Autonomy Works: Evaluating Robot Capabilities in 2026” című publikációjában az ipari, és a háztartási célú robotok mellett az autonóm járművek képességeit értékelte. „Az autonóm robotikában nem ritkák a lenyűgöző bemutatók. Sokkal nehezebb azonban pontos képet alkotni a valós körülmények közötti teljesítményről: egy feladat, amely a bemutató során megoldottnak tűnik, a gyakorlatban kétségesnek bizonyulhat” – fogalmazták meg a problémát a jelentés szerzői. Hogy reálisabb képet alkothassanak a robotok valódi teljesítményéről, minden feladat esetében áttekintették a megbízhatóságra, a sebességre, a költségekre, valamint az új környezethez és tárgyakhoz való alkalmazkodási („tudástranszfer”) képességre vonatkozó adatokat. Ipari alkalmazások Az automatizálás mostanra már átalakította az autóipart, a gyógyszeripart és az élelmiszer-feldolgozást. A jelenlegi ipari robotok azonban szűk profilúak: egy robotkar több ezer alkalommal hegeszti ugyanazt a pontot egy-egy autó karosszériáján, egy gyógyszergyárban egy pick-and-place robot fiolákat mozgat rögzített pozíciók között. Mindegyiket egy adott feladatra programozták, ellenőrzött környezetben. Azok a robotok, amelyek változatos feladatokat képesek ellátni, szabadon mozoghatnak a létesítményben, és emberek mellett dolgozhatnak, jelentősen bővítenék az ipari automatizálás piacát: a robotok szünet nélkül, folyamatosan dolgozhatnak, nincs szükségük világításra vagy klímára, és olyan környezetben is működhetnek, amely az emberek számára veszélyes. Az autonóm ipari robotok azonban továbbra is csak kis hányadát képezik a használatban lévő ipari robotoknak, emellett a háztartási alkalmazásokhoz képest specializáltabbak is, ezért a humanoid kialakítás ritkán a legalkalmasabb a feladatra, jegyzik meg a szerzők. A raktározás és a logisztika jelenti a legkézenfekvőbb rövid távú utat a nagyobb autonómia felé, mivel a legkönnyebben elérhető eredmények többsége az áruk összeszedésének és mozgatásának különböző változataihoz kapcsolódik. Az összeszerelési feladatok viszont továbbra is nehézséget jelentenek a pontosság és a több lépésből álló tervezés szükségessége miatt. A kis tárgyak kezelésére és a nagy pontosságot igénylő feladatokra vonatkozó képességek továbbra is korlátozottak. A bemutatók egyenként lenyűgöző képességeket demonstrálnak, amelyek értékesek lennének, ha át lehetne vinni őket új feladatokra és kontextusokra. Tudástranszfer nélkül azonban minden bemutató egyszeri esemény marad, és a célra szabott, nem autonóm automatizálás jobb teljesítményt nyújt, mint egy egyetlen feladatra betanított robot. A képességek átvitele továbbra is korlátozott, ráadásul ritkán is mérik. Sok bemutatóra jellemző az ellenőrzött környezet, illetve az, hogy nem túl változatos azoknak a tárgyaknak a köre, amelyek kezelését a robotokra merik bízni. A bírálók ezért nem vonhatnak le következtetéseket a bemutatókból a való világban elérhető képességekre vonatkozóan, hacsak azt kifejezetten nem tesztelték. Az adaptivitás hiánya elfogadható egyes raktárakban és gyárakban, ahol a környezetet a robotok köré lehet tervezni, ám problémát jelent az építkezéseken vagy más olyan környezetben, amely természeténél fogva strukturálatlan és folyamatosan változik. A Figure nemrégiben egy olyan humanoid robotot mutatott be, amely csomagszortírozást végez egy egyórás, vágatlan videóban. Ez azért figyelemre méltó, mert a legtöbb robotikai bemutató rövid, erősen megvágott videofelvétel. A robot megkülönbözteti a nejlon zacskókat és a kartondobozokat: a kartondobozokat gyorsan és durván kezeli, míg a zacskókat óvatosabban mozgatja, és szétteríti őket. A csomagokat el is forgatja, hogy a vonalkódok láthatóvá váljanak, majd a tárgyakat a szállítószalagok között mozgatja. A sebesség ugyanakkor még messze elmarad az emberétől: az egyórás bemutató során a robot nagyjából negyedakkora sebességgel dolgozott, mint egy átlagos munkavállaló. A megbízhatóság ebben a korlátozott környezetben meghaladta a 95%-ot: a robot időnként megakadt, de ilyenkor hosszabb leállás nélkül sikerült helyreállnia. Háztartási robotok A takarító- és fűnyírórobotok piaca már most is összesen 10 milliárd dolláros forgalmat bonyolít, és az elkövetkező öt évben várhatóan megduplázódik. Ezek a robotok korlátozott és szűk körű képességeik ellenére is szinte mindenütt jelen vannak, ami arra utal, hogy a fogyasztók nagy igényt támasztanak az ismétlődő háztartási feladatok automatizálására. Ha egy általános célú robot 90%-os megbízhatósággal képes lenne önállóan elvégezni a ruhák összehajtogatását és a takarítást (a felmérések szerint a két legkeresettebb funkció), ez még 20.000 dollár körüli áron is hatalmas fogyasztói piacot nyitna meg, amelyet a „Robot-as-a-Service” (robot mint szolgáltatás) üzleti modellek még többek számára tehetnének hozzáférhetővé. Hasonló képességek kereskedelmi környezetben, például szállodák és irodaházak takarításánál is értékesek lennének. A háztartási robotok sikerkritériumai alapvetően eltérnek az ipari felhasználású robotokétól. A sebesség és a feladatok végrehajtásának megbízhatósága kevésbé fontos, mint a képességek széles skálája és a robusztusság. Egy gyárat a robotok igényeihez igazíthatnak, és a környezetet stabilan tarthatják; egy otthon viszont folyamatosan változik. A felhasználó nem szeretné újra betanítani a robotját, amikor új edényeket vásárol, más paplant vesz, vagy átrendezi a bútorokat, ezért az új tárgyakra és konfigurációkra való általánosítás a háztartási robotika legfőbb szűk keresztmetszete, ami az ipari alkalmazásokra jóval kevésbé igaz. Jelenleg a robotok a ruhák összehajtogatása és a rendrakás terén állnak a legközelebb a valós körülmények közötti felhasználáshoz. Mindkettő megfelelő megbízhatóságot mutat, és a tudás már átvihető új környezetbe és tárgyakra is. A többi feladat esetében a robotok nem megbízhatóak (mint például a takarítás, szobanövények öntözése), vagy a teljes feladatnak csak egyes részleteit demonstrálták. A tudástranszfer képességének meglétét többnyire még nem bizonyítottak, kivéve, a mosást és a takarítást, amelyek esetében a Physical Intelligence robotjai már képesek általánosítani ismeretlen otthonokra és új tárgyakra vonatkozóan. A többi feladatnál a transzfer lényegében még nem került tesztelésre. De még a mosás és a takarítás esetében is nyitott kérdést jelentenek a nehezebb problémák: az új háztartási gépek kezelőfelületeihez való alkalmazkodás, valamint a váratlan szituációk kezelése. A Physical Intelligence robotja bevet egy ágyat. A főzés esetében a legnagyobb a szakadék a bemutatók és a teljes feladat között. Egyedi készségek léteznek (hús grillezése, szendvics készítése), de egyetlen robot sem próbálkozott még teljes receptekkel, mint például egy tésztaétel vagy egy saláta, és egyik sem mutatta be, hogy a korábban megszerzett készségekre építve új recepteket tanulna. A főzés emellett különösen nehéz: az időbeli korlátok miatt a hibák helyrehozhatatlanok, a konyhák rendkívül változatosak, és a legrosszabb esetben a kudarcok valódi kockázatot hordoznak. A háztartási célú robotok is lassabbak az embereknél (kétszeres-tízszeres a különbség), de a legtöbb otthoni feladat esetében ez nem sokat számít. Navigáció Az autonóm navigáció a legkiforrottabb képesség a vizsgált területek közül, és egyben a gazdasági érték teremtéséhez vezető legegyértelműbb rövid távú út. Azok a robotok, amelyek megbízhatóan képesek mozogni, már kereskedelmi forgalomban vannak. Az önvezető autók széles körben elterjedtek, míg a raktári robotok, a kiszállító robotok és az ellenőrző drónok is egyre nagyobb léptékben kezdenek működni. Ez ellentétben áll a manipulációs feladatokkal, amelyek még mindig nagyrészt a laboratóriumi fázisban tartanak. Ennek a fő oka, hogy a navigáció nagyobb hibatűréssel bír, mint a manipuláció. A kis pozicionálási hibák ritkán okoznak bajt, nincs kezelendő érintkezési erő, és a szimuláció megbízhatóbban átvihető a valóságba. Egy robot 10 cm-es eltéréssel is átkelhet egy szobán, ugyanez a 10 cm-es hiba már túl sok, amikor megpróbál megfogni egy poharat. A háztartási alkalmazásokkal ellentétben, ahol a humanoidoknak az az előnyük, hogy beilleszkednek az emberi térbe, a navigációban a formák természetesen a terephez igazodnak: guruló, négy lábon járó, repülő és úszó robotok egyaránt előfordulnak. Kép: Starship A kategória legjellemzőbb példái a robotaxik, de már számos kereskedelmi szempontból életképes robot is elterjedt. Ezek megbízhatóan képesek mozogni és árukat szállítani szerte a világon, és gazdasági értéket teremtenek. Jelenleg ugyanakkor még földrajzi, illetve esetenként üzemeltetési korlátok – például emberi felügyelet – mellett működnek. Az akkumulátorok és az üzemidő továbbra is jelentős korlátot jelentenek minden formátum esetében. A szárazföldön a legjobb négylábú robotok üzemideje két órára korlátozódik. A kerekes robotok hosszabb ideig (10–20 óráig) működnek, de képességeik sokkal korlátozottabbak, pl. nehezen boldogulnak egyenetlen talajon vagy lejtős terepen. A nagy hatótávolságú repülő és tengeralattjáró drónok üzemideje is általában körülbelül két óra. Mi hozhat előrelépést? A három területet átfogó legszembetűnőbb tendencia az, hogy az autonómia akkor működik jól, ha a környezet ellenőrzött vagy megengedő a kisebb hibákkal szemben. A navigáció még szélsőséges környezetekben is sikeres, mivel a kis pozicionálási hibák ritkán vezetnek kudarchoz. A raktári árumozgatás azért működhet, mert a környezetet a robot igényeihez lehet alakítani. A legtöbb háztartási és összetett manipulációs feladat viszont nehézségekbe ütközik, mivel egyszerre igényelnek pontosságot és alkalmazkodást a folyamatosan változó körülményekhez. A szűk keresztmetszetet egyelőre a tudástranszfer jelenti. A legtöbb demó olyan robotokat mutat be, amelyeket konkrét feladatokra és konkrét környezetekre hangoltak be. A nagy nyelvi modellekhez hasonló, de robotokra fejlesztett úgynevezett foundation modellek a legígéretesebb út ennek a szakadéknak az áthidalásához: a korai eredmények arra utalnak, hogy a széles körű adatokon végzett pretraining javítja az új tárgyakra és környezetekre való általánosíthatóságot. Egyszerűbb feladatok, mint a ruhák összehajtogatása és a takarítás esetében már vannak jelei az ismeretlen otthonokban és új tárgyak esetében működő tudástranszfernek, a nehezebb feladatok esetében azonban ez még jóval kevésbé működik. Azt mindenképpen érdemes szem előtt tartanunk a jelentés kapcsán, hogy az csupán egy pillanatképet ad a robotika fejlődésének aktuális állásáról. Elnézve azonban, hogy milyen elképesztő tempót diktálnak a területen aktív vállalatok, egyáltalán nem lenne meglepő, ha itt is olyan gyors fejlődést látunk majd, mint a nagy nyelvi modellek esetében. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
