Ember vagy gép? Elmossa a határokat az XPENG humanoid robotja

Az IRON az XPENG saját emberszabású robotja, amely annyira emberszerűen mozog és annyira embernek néz ki, hogy, amikor a legfrissebb verziót bemutatták, a céget sokan azzal vádolták, ez biztosan nem mechanikus szerkezet, hanem egy beöltözött ember.

Pedig valóban robotot alkottak, csak annyira meghökkentően emberszerűt, hogy az szinte lehetetlennek tűnik a mai technológiával.

Tiszta Westworld

A tavaly évi végi XPENG AI nap után annyira gyorsan terjedt a csalásról szóló pletyka, illetve találgatás, hogy a cég radikális bizonyítékot volt kénytelen szolgáltatni:

az esemény utáni napon ismét színpadra álltak és a kamerák előtt vágták le a fehér szövetet a robotról,

hogy megmutassák, nem egy beöltözött munkatársuk sétált a közönség és a sajtó előtt az előző nap.

Most április végén, amikor alkalmunk volt nekünk is találkozni a cég robotikai üzletágának vezetőjével, a területért felelős alelnökkel, Liangchuan (LC) Mivel, egyértelművé vált, hogy talán ez, a leginkább emberszerű gép megalkotása a cég fő célja.

A Westworld arc nélküli robotdrónja. Pár éve még sci-fi volt. Forrás: HBO

Míg egyes versenytársak leginkább az olcsó tömeggyártásra, az akár katonai célú emberfeletti képességekre, vagy éppen a gyári munkások hatékony kiváltásra koncentrálnak, az XPENG fő célja az emberi mozgásformák nonverbális nüánszainak legjobb replikálása.

Mi úgy fogalmazott, hogy ők az ember és a gép közötti határt keresik.

A szoftver az új hardver

A robotikai iparágban jelenleg egy hatalmas paradigmaváltás zajlik: a hangsúly a hardverfejlesztésről a szoftverre és az AI-ra tevődik át. Az XPENG szerint a robotok fejlődése hamarosan olyan ütemű lesz, mint amilyet a mesterséges intelligencia világában látunk.

Az IRON egy korábbi változata – ezt tavaly fotóztunk Sanghajban.

Persze jó hardver nélkül nem ér sokat a szoftver sem, és az IRON technikai paraméterei lenyűgözőek:

• 84 darab aktuátor (ízület-szerű motor) felel a mozgásért.
• A hűtésről folyadékhűtés gondoskodik, hogy ne melegedjenek túl az aktuátorok működés közben.
• A legújabb verzió már az önvezetésből ismerős, saját fejlesztésű Turing chipeken futtatja a teljes szoftvercsomagot.
• A biztonság érdekében minden kritikus rendszerből (jelátvitel, vezérlés) redundáns, azaz kettőzött egységek kerültek a gépbe.

Felmerülhet a kérdés: miért kellene egy robotnak két lábon járnia és emberre hasonlítania? A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: a világunkat emberekre terveztük. Az összes szerszám, ajtókilincs, sőt még a nadrágok is az emberi anatómiához igazodnak. Egy humanoid robotnak nem kell átalakítani a gyárat vagy az otthonunkat; egyszerűen felveszi a szerszámot és munkához lát.

He Xiaopeng, az XPENG CEO-ja és IRON

Kínai utunk alatt nekem is lehetőségem volt kérdezni a fejlesztés irányairól a robotikai mellett az AI területért is felelős LC Mi-től. Én elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy mennyire triviális a robot agyának, emberi értelemben vett gondolkodásának megalkotása. Úgy néz ki, a Teslához hasonlóan az önvezető rendszere segítségével az XPENG is megoldotta a navigációt, a környező világ észlelését és az ezzel történő interakciót (pl. tárgyak használata, megfogása, kikerülése), de a robot és ember közötti kreatív interakció, vagy egy bonyolult gyári feladatsor elvégzésének megértése még mindig nagy falatnak tűnik.

A szakember válaszában úgy fogalmazott, hogy jelenleg több alrendszerben dolgoznak: külön egység felel a mozgásért, a navigációért és a tárgyak manipulálásáért, ezeket pedig egyfajta „nagy agyként” a VLT (Vision-Language-Task) rendszer fogja össze. Bár a teljes összeolvadás még várat magára, a cél, hogy a robot természetes nyelven kapott utasítások alapján, kreatívan oldjon meg feladatokat.

A gyáraktól a nappaliig

A terveket látva az XPENG nem a levegőbe beszél: a robotokat először a saját gyáraikban és kiskereskedelmi üzleteikben (pl. értékesítési feladatokra) fogják bevetni. Azonban a végső cél sokkal személyesebb. LC Mi megosztott egy szomorú történetet egykori szomszédjáról, aki azért kényszerült bentlakásos otthonba, mert a felesége már nem tudta ellátni. Az XPENG célja az, hogy a humanoid robotok egyszer teljes értékű segítőtársaivá váljanak a családoknak, lehetővé téve az időseknek, hogy méltóságban, saját otthonukban maradhassanak.

XPENG IRON

Bár a tömeggyártás idén megindul, a pontos árat még nem árulták el, de annyit tudunk, hogy a költségek drasztikusan csökkentek a tavalyi prototípushoz képest. Hogy mikor fogunk először robotokkal találkozni a sarki boltban vagy a szomszéd kertjében? Valószínűleg hamarabb, mint gondolnánk, hiszen ahogy a Tesla fremonti gyárában is láttuk, az Optimus robotok gyártósorai is gőzerővel épülnek.

Az XPENG a tömeggyártás előtt még a megbízhatóságon szeretne javítani, hogy például egy kis vezeték sérülése és a jel minőségének csökkenése ne okozzon azonnal hibát.

A területért felelős alelnök úgy véli, bár most még sokan legyintenek az emberszabású robotokra, mondván nincs erre szükségük,

itt is eljön majd a ChatGPT-pillanat, amikor tömegek jönnek majd rá, hogy ez a termék nélkülözhetetlen az életükből.

IRON alapvetően univerzális fejlesztés, de elképzelhető, hogy egyes területekre, például gyárakba majd erősebb kezet használnak – ez még nem dőlt el, párhuzamosan több megoldást fejlesztenek. Mi szerint egyébként az emberi kéz reprodukálása egyébként a legnehezebb feladat.

Átlépni a „rettegés völgyén”

Érdekes megközelítés, hogy a cég nem csupán egy újabb gépet, hanem egy „új fajt” akar létrehozni, amely képes harmonikusan együtt élni az emberrel.

Építettek belőle eredetileg férfi változatot is, de a nőire sokkal pozitívabb volt a reakció, ám ez nagyobb kihívást is jelentett. A szakember szerint az emberek mércéje sokkal magasabb a női formájú robotokkal szemben, mert sok kimondatlan elvárásunk van ilyenkor, sok képzetet társítunk a nőiességhez.

A prezentáció során LC Mi, a robotikai központ vezetője rávilágított egy érdekes pszichológiai jelenségre, az úgynevezett uncanny valley-re (rettegés völgye). Ez az a pont, ahol egy gép már annyira hasonlít az emberre, hogy az inkább félelmet, mintsem csodálatot vált ki. Én a kifejezés meghonosodott magyar fordítását nem annyira szeretem, inkább hívnám hátborzongatónak – szinte tökéletes a robot, de van benne valami apróság, amitől kényelmetlenül érezzük magunkat.

Az IRON legújabb generációja kapcsán ez talán a mozgása, ami már-már valószínűtlenül emberszerű, de pont ettől van benne valami disztópikusan félelmetes. Mondjuk ebből a szempontból jobb is, hogy nincs arca, emberszerű bőre, mert így az agyunk még mindig robotként kezeli.

Pedig az XPENG már dolgozik ezen is, készülnek a realisztikus emberi arccal, de tudják, hogy itt magas a küszöb, ezért ez még nem áll készen a rivaldafényre.

Tényleg komolyan gondolják a kínaiak a repülő autókat

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.