PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIyNzc2NV9iOTBkNWJhZDkwIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjI3NzY1X2I5MGQ1YmFkOTAnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA5L3ZvbHZvLWV4NjAtYmFubmVyLWxlYWQtc2lkZS1tb2JpbC0zMDB4MjUwLTIwMjYtMDkuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wOS92b2x2by1leDYwLWJhbm5lci02NTB4MzAwLWxlYWQtZGVza3RvcC0yMDI2LTA5LmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDkvdm9sdm8tZXg2MC1iYW5uZXItNjUweDMwMC1sZWFkLWRlc2t0b3AtMjAyNi0wOS5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPjxJRlJBTUUgU1JDPSJodHRwczovL2FkLmRvdWJsZWNsaWNrLm5ldC9kZG0vdHJhY2tpbXBpL045MDA0NDUuMTU2OTU5UElYSU5GTy5IVS9CMzY2MzA3MTYuNDU1NjIwODY3O2RjX3Rya19haWQ9NjQ5OTE5MzcyO2RjX3Rya19jaWQ9MjYzNzYwMjI4O29yZD1bdGltZXN0YW1wXTtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSR7R0RQUn07Z2Rwcl9jb25zZW50PSR7R0RQUl9DT05TRU5UXzc1NX07bHRkPTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgTUFSR0lOV0lEVEg9MCBNQVJHSU5IRUlHSFQ9MCBIU1BBQ0U9MCBWU1BBQ0U9MCBGUkFNRUJPUkRFUj0wIFNDUk9MTElORz1ubyBCT1JERVJDT0xPUj0nIzAwMDAwMCc+PC9JRlJBTUU+ Magyarországon a szélerőművi kapacitás mintegy tíz éve 330 MW-on stagnál. Ennek oka nem az energetikai adottságokban keresendő, hiszen a szélenergia kiválóan kiegészíti a napenergiát, és a szelek nem állnak meg az osztrák határnál, hanem azokban a korábbi szabályozásokban, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítették az új beruházásokat. Az új kormány azonban most változtat ezen. Nem épülhet több szélerőmű Magyarországon Hivatalos menetrend A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tervek szerint a hónap végéig kiírja az első, legalább 700 MW kapacitásra vonatkozó pályázatát. Ezt a következő négy évben további 400 MW-os bővítés követi majd – derül ki a kormány közleményéből. A pályázatok benyújtására rendkívül szoros határidők érvényesek, mivel a beruházások hátterét részben az EU Helyreállítási Alapja (RRF) biztosítja. Az elektronikus pályázatok benyújtása 2026. szeptember 1. és 18. között lesz lehetséges, míg az eredményhirdetés legkésőbbi határideje 2026. december 2. A kiírás feltételei alapján a kormány egyértelműen a nagyobb léptékű, ipari méretű beruházásokat ösztönzi, a pályázóknak legalább 15 MW szélerőművi teljesítményt és minimum 15 MVA betáplálási igényt kell vállalniuk. A beruházások átláthatóságát és a helyi közösségekkel való együttműködést egy egyedi szabályozással kívánják javítani: előnyt élveznek azok a projektcégek, amelyek vételi jogot (opciót) ajánlanak fel tulajdonrészük legfeljebb 30 százalékára egy kijelölendő állami vállalat vagy az érintett önkormányzat részére. A vállalkozási kedv növelése érdekében a szabályozás több ponton is enyhült: Az ajánlati és teljesítési biztosítékok készpénz helyett bankgaranciával is igazolhatók. Enyhítették a tender érvénytelenítési feltételeit: az eddigi 10 százalék helyett immár a pályázók felének kizárásáig érvényes maradhat az eljárás. Ugyanakkor a hatóságok a jövőben szigorúbban fogják számon kérni a projektek tényleges fizikai megvalósítását. 25 járás Az adminisztratív terhek csökkentésére a kormány az eddigi nyolc helyett 25 könnyített térséget (járást) jelöl ki. Ezeken a területeken a megújuló erőművek környezetvédelmi engedélyezésének határideje 30 napra, az építési engedélyezésé pedig 20 napra rövidül, míg a már folyamatban lévő eljárásoknál legfeljebb 50 napos ügyintézési időt rögzítenek. Huszonöt járásban jelöltek ki könnyített térségeket. Ezek a: az Aszódi, Bácsalmási, Dunaújvárosi, Enyingi, Gyöngyösi, Győri, Kisbéri, Kiskunhalasi, Komáromi, Körmendi, Kőszegi, Monori, Mosonmagyaróvári, Nagykanizsai, Oroszlányi, Pécsi, Sárbogárdi, Sárvári, Soproni, Székesfehérvári, Szombathelyi, Várpalotai, Vasvári, Zalaegerszegi és a Zalaszentgróti járás. A könnyítések kijelölése során mérlegelték a hálózati csatlakozási adottságokat, valamint a honvédelmi és természetvédelmi szempontokat. Az enyhítések nem vonatkoznak a Natura 2000 területekre, a védett természeti övezetekre, a kiemelt tájvédelmi és világörökségi helyszínekre, a védett madár- és denevérfajok élőhelyeire, valamint a katonai területekre és azok védőövezeteire. Rendszerszintű megközelítés Az új energetikai stratégia hangsúlyozza, hogy a szélenergia integrálása nem elszigetelten történik. A kormány fejlesztési terveinek elengedhetetlen részét képezi a hazai energiatároló kapacitások bővítése, az okosmérők és fogyasztásvezérlő rendszerek népszerűsítése, valamint a villamosenergia-hálózat átfogó fejlesztése is. A májusi kormányváltás és az új kabinet megalakulása után elsődleges prioritássá vált a mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás hazahozatala, amelynek egy része kifejezetten az energiarendszer korszerűsítésére áll rendelkezésre. A kormány terve, hogy 2030-ig összesen 4 GW szélerőmű-kapacitást építsenek be a hálózatba, ami a jelenlegi szint több mint tízszerese (és a paksi atomerőmű teljesítményének duplája). A hálózatfejlesztésre és korszerűsítésre a kabinet 1,5 milliárd eurót (mintegy 540 milliárd forintot) különít el az uniós forrásokból. Ennek a nagyszabású stratégiának az első kézzelfogható mérföldköve a most induló szélenergia-pályázat, amelynek részleteiről a társadalmi egyeztetés már pár hete lezárult. Fontos megjegyezni, hogy az uniós források nem közvetlenül a szélerőművek építésére kerülnek felhasználásra, azokat magáncégek saját forrásokból telepítik majd, az államnak azonban fel kell készítenie az elektromos hálózatot az új kapacitások befogadására, integrálására. Tízszeresére növelik a magyar szélerőművek kapacitását Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
