Magyarországon még mindig túl kevés a napelem

Manapság közkeletű vélekedés, hogy Magyarországon nyáron túl magas a napenergia-termelés, amellyel nem tudunk mit kezdeni, ezért nyomott árak mellett exportáljuk a felesleget, így semmi szükség újabb napelemes beruházásokra, inkább az energiatárolást kell gőzerővel fejlesztenünk. Ez a nézőpont azonban hibás – persze az a része, amely az energiatárolási kapacitások bővítése mellett kardoskodik, helytálló, de ez a bővítés már folyamatban van, nem kis részben piaci alapon, így nem emiatt kell aggódnunk.

Magyarországon ma 8,7 GW_AC napelemes kapacitás működik (ebből 3,8 GW az otthonok és vállalkozások mérőórája mögött), ami Pakssal együtt már elég soknak tűnik. Valójában azonban figyelembe kell vennünk, hogy egyre több napelem kelet-nyugati tájolású (és emiatt összességében kevesebbet termel), hogy Magyarországon már több mint másfél millió klímaberendezés üzemel, és hogy a melegben a napelemek teljesítménye csökken. Márpedig a nyarak egyre forróbbak, ráadásul az aszály és a hőség miatt egyre gyakrabban kell leszabályoznunk a paksi atomerőmű termelését is.

Kánikula idején a klímák rendkívüli mértékben megterhelik a hálózatot. A szükséges energiatárolási kapacitások kiépülése után az esti órákban jönne jól az a felesleges napenergia, amit most kénytelenek vagyunk exportálni.

Már ha lenne elegendő felesleg. A helyzet ugyanis az, hogy jelenleg nem nagyon van mit exportálni vagy eltárolni a forró napokon, amikor a legnagyobb szükség lenne az akkumulátorok betáplálására.

Az alábbi grafikon is jól szemlélteti a problémát. Ezen július első hete látható, amikor kedden tetőzött a hőhullám, majd szerda-csütörtök folyamán megérkezett az enyhülés.

A lila szín jelzi az importot, amit oly módon szeretnénk kiváltani, hogy a sötétpiros színnel jelölt exportot akkumulátorok segítségével átcsatornáznánk az esti csúcsidőszakra. Ez utóbbi mennyisége azonban a hét hat napján elég csekély volt, már ha egyáltalán tudtunk exportálni.

Magyarul, még ha dúskálnánk is az energiatárolókban, azokat bizonyos napokon nem tudnánk hazai forrásból feltölteni, mert amit a napelemek előállítanak, azt gyakorlatilag azonnal felszipkázzák a klímák.

A piaci árak is azt jelzik, hogy a nagy melegben nincs komoly túltermelés. Június 29-én, 30-án és július elsején a déli órákban 80 és 130 euró között mozgott az áram tőzsdei ára (kb. 29 – 47 Ft/kWh), ami persze jócskán elmarad az esti csúcsidőszak 500 eurót is meghaladó áraitól, de azért alacsonynak sem mondható.

Ráadásul még csak 40 fokra sincs szükség ahhoz, hogy szűkös legyen a kínálat, elég csupán egy borongósabb nyári nap, és máris eltűnik az export.

Való igaz, hogy ideális körülmények között jelentős a napelemes túltermelés, ám az ilyen napok száma korlátozott, és a most zajló akkumulátortelepítési hullám ezt a problémát meg fogja oldani. A következő évek kihívását éppen ezért az jelenti majd, hogy az év egy jelentős részében nem lehet megújuló energiával feltölteni az akkumulátorokat, így pedig nehéz lesz csökkenteni az importkitettségünket.

Más országokhoz képest Magyarországon késve indult el az energiatárolási kapacitások kiépítése, ennek érezhetjük most a káros hatásait, de ugyanilyen hiba lenne a napelemek telepítésének jelentős lassulása is. Amennyiben az ellátásbiztonság és az import kiváltása a célunk, jó pár gigawattnyi napelemes kapacitás kiépítésére lesz még szükségünk, lehetőleg minél gyorsabban.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.