Magyarországon már kezd szemmel láthatóvá válni az energiatárolás

Januárban még a havazás és a kemény fagyok jelentettek gondot, júniusban viszont már a 40 fokos hőség tette próbára a magyar villamosenergia-rendszert. Az időjárási anomáliák mellett az sem sokat segített a helyzeten, hogy az idei év első felében nagyot fékezett a napenergia növekedése és az atomenergia-termelésünk is csökkent, így összességében növekvő mértékben kellett importra támaszkodnunk, mint ahogy az a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált adatokból kiderül. Ugyanakkor egy örömteli új trend kibontakozásának is tanúi lehettünk az elmúlt hónapokban: kezd szemmel láthatóvá válni az energiatárolás a statisztikákban.

A következőkben a MEKH jelentése alapján fogjuk röviden bemutatni, hogyan alakultak a magyar villamosenergia-termelés legfontosabb számai 2026 első félévében.

A villamosenergia-felhasználásunk 521 GWh-val, azaz 2%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest (24.346 GWh-ról 24.867 GWh-ra). A bővülő fogyasztás ezúttal az import növekedésével járt, ugyanis a saját termelésünk csupán 14 GWh-val emelkedett. Az áramimportunk így 4453 GWh-ról 4961 GWh-ra, az aránya pedig 18,3%-ról 20%-ra ugrott.

Az idei év első hat hónapjában a hazai termelésen belül 23%-ot tett ki a fosszilis energia, lényegében ugyanannyit, mint tavaly, hosszabb időtávon azonban már látványosabb a változás, hiszen öt évvel ezelőtt még 33%-on állt.

A termelésünk legnagyobb szeletét továbbra is az atomenergia adta 39,8%-kal. Ez az arány csökkenést jelent a korábbi évekhez képest, mivel időközben növekedett az össztermelésünk, ráadásul a Paksi Atomerőmű az első félévben is a szokásosnál gyakrabban került leterhelésre.

Idén már májusban megkezdődött az az időszak, amikor havi szinten több villamos energiánk származik napenergiából, mint atomenergiából. Az elmúlt években megszokotthoz képest azonban lassabban, csupán 5%-kal növekedett a napelemek segítségével előállított áram mennyisége, a napenergia így a hazai termelés 29,7%-át biztosította. Egy évvel ezelőtt ez az arány 28,2%, öt évvel ezelőtt pedig csupán 10,2% volt. A lassulás részben annak volt köszönhető, hogy a napelemek telepítése az időszak folyamán megtorpant: 2024 júniusa és 2025 júniusa között még több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati méretű naperőművek kapacitása, 2025 júniusa és 2026 júniusa között viszont csak 280 MW-tal (hogy ez miért probléma, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben).

Idén év elején ráadásul az időjárás sem volt kegyes a napelemekhez, hiszen januárban napokon keresztül hó borította a paneleket, de a hosszan tartó borongós időjárás sem segítette a termelést.

A háztartási méretű kiserőművek, avagy a tetőre szerelt rendszerek adták a termelésünk 8,5%-át, és fedezték a teljes fogyasztásunk 6,8%-át, ami lényegében stagnálást jelent az előző évhez képest. Amíg nem indul be újra a lakossági szegmens, addig ez nem is fog tudni jelentősen növekedni, pedig hol vagyunk még attól, hogy minden arra alkalmas háztetőn napelem legyen?

Energiatárolás

A MAVIR adatai szerint az általuk monitorozott akkumulátorok az év első felében hozzávetőleg 70 GWh villamos energiát tápláltak be a hálózatba, ami az áramfelhasználásunk durván 0,3%-ának felel meg és körülbelül hatszorosa annak a mennyiségnek, amit az olajtüzelésű erőműveink állítottak elő. A rendszerirányító nem lát rá több ezernyi kisebb akkumulátor működésére, így a ténylegesen eltárolt energia ennél valamivel több volt.

Magyarországon még mindig túl kevés a napelem

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.