PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9rb25maWd1cmF0b3IuY3VwcmFvZmZpY2lhbC5odS9jYy1odS9odV9IVV9DVVBSQTI0L1MvYXV2LzQwMj92YXJpYW50PUVuZHVyYW5jZT91dG1fc291cmNlPWxvY2FsLWRpc3BsYXkmdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249Q3VwcmEtUmF2YWwtTWF5LTIwMjYmdXRtX2NvbnRlbnQ9YmFubmVyLWRlc2t0b3AmdXRtX3Rlcm09YnJhbmQtYXdhcmVuZXNzIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2tvbmZpZ3VyYXRvci5jdXByYW9mZmljaWFsLmh1L2NjLWh1L2h1X0hVX0NVUFJBMjQvUy9hdXYvNDAyP3ZhcmlhbnQ9RW5kdXJhbmNlP3V0bV9zb3VyY2U9bG9jYWwtZGlzcGxheSZ1dG1fbWVkaXVtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jYW1wYWlnbj1DdXByYS1SYXZhbC1NYXktMjAyNiZ1dG1fY29udGVudD1iYW5uZXItZGVza3RvcCZ1dG1fdGVybT1icmFuZC1hd2FyZW5lc3MnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA2L2N1cHJhLXJhdmFsLWJhbm5lci1tb2JpbGUtNjAweDUwMC0xMC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA2L2N1cHJhLXJhdmFsLWJhbm5lci0xMzAweDYwMC0zMC5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA2L2N1cHJhLXJhdmFsLWJhbm5lci0xMzAweDYwMC0zMC5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== Miközben dolgozni próbálok a nappalimban ülve, odakint egymást érik a 38–42 fokos napok. A klíma szinte folyamatosan megy, de délutánra már érezni, hogy neki sincs könnyű dolga. Az udvaron a fű egyik napról a másikra kisárgult, a bokrok és a fák levelei a hőség ellen védekezve összepöndörödtek, és hiába nézem nap mint nap az előrejelzéseket, az eső csak nem akar megérkezni. Egyetlen csepp sem. Munka közben szokás szerint átböngészem a híreket. Az egyik cikkben arról olvasok, hogy egyes településeken már napközben korlátozni kell a vízellátást, mert a rendszer nem bírja a terhelést. Egy miniszter a közösségi médiában azt kéri, hogy aki teheti, mérsékelje a villamosenergia-fogyasztását, mert a hőség miatt rekordterhelés alatt dolgozik a hálózat. Mindeközben Paksot vissza kell szabályozni, mert az apadó Duna vize már vészesen melegszik. Első ránézésre ezek teljesen különálló történeteknek tűnnek, pedig nem azok. És amíg ezt írom, szembe jön, hogy megdőlt az abszolút melegrekord (Szécsény, 42 Celsius-fok) és a nyári áramfogyasztási rekord is. A MAVIR által hitelesített adatok alapján hétfőn, vagyis 2026. június 28-án a villamosenergia-hálózat terhelése elérte a 7488 megawatt teljesítményt, ami 452 megawattal több, mint a 2024. július 16-án regisztrált korábbi rekord. Forrás: MAVIR Hőség, kút és vízhiány Kinézve az ablakon eszembe jut valami egészen személyes. Amikor 2017-ben Halásztelekre költöztünk, a kertben lévő kútban néhány méter mélyen már kiváló minőségű vizet találtunk. Ma ugyanaz a tízméteres fúrt kút gyakorlatilag száraz. Nem azért, mert többet használtuk, hanem mert egyszerűen nincs benne víz. Eltűnt. És ekkor kezdek el azon gondolkodni, hogy vajon emberi léptékben fel lehet-e egyáltalán fogni, mekkora értéket jelent a víz, miközben hozzászoktunk, hogy alapból van. Nem köbméterekre és statisztikákra gondolok, hanem arra, hogy valóban megértjük-e a nagyságrendeket. Mert minél tovább nézem a számokat, annál inkább úgy tűnik, hogy a XXI. század egyik legfontosabb stratégiai erőforrásáról beszélünk – olyanról, amely nélkül sem a mezőgazdaság, sem az ipar, sem az energiatermelés, sem az elektromobilitás jövője nem értelmezhető. A fűnyírás nem mindig jó ötlet A hőhullámokkal kapcsolatban van egy érdekesség, amiről meglepően keveset beszélünk. A legtöbben a rövidre nyírt, szabályos gyepet tartják szépnek. Csakhogy egy rövidre nyírt pázsit sok vizet igényel éppen akkor, amikor abból kevés van. Egyre többen választják viszont az „ősgyepet”, amikor nem luxus fűmagot vetnek és azt kezelgetik, csak szimplán rövidre nyírják a természetes növényzetet. Ez is tud szép lenni, azonban ezeket a területeket általában nem locsolják, csak simán nyírják. A mi utcánkban minden ház előtt ilyen területek vannak, az önkormányzat pedig rendeletben írja elő a lakosoknak, hogy gondoskodjanak ezekről a sokszor „zöld” területekről. Van ahol egyszerűen letérkövezik az emberek, de azért sok helyen meghagyják a zöld, gazos növényeket, amelyet nyírással ápolnak. A forróságban a rövidre vágástól azonban gyorsan kiégnek, ezáltal nem árnyékolják a talajt, így a felszín sokkal jobban felmelegszik. Ez pedig a talajban esetleg még fellelhető víz maradékát is elpárologtatja. Egy utcafronti területek a 42 fokban. Egy egészségesebb, magasabb növényzet ezzel szemben folyamatos, de lassú párologtatással hűti a saját környezetét, miközben árnyékolja a talajt és csökkenti annak felmelegedését. Nem ritka, hogy ugyanazon a nyári napon egy zöld növényzettel borított területen 35–40°C-os felszíni hőmérséklet mérhető, miközben néhány méterrel arrébb a kiszáradt vagy csupasz talaj már 50°C fölé forrósodik. Ez nemcsak a növényeknek rossz. A melegebb talaj még gyorsabban veszít a nedvességéből, vagyis önmagát erősítő folyamat indul el. Készítettem néhány mérést az utcánkban. Jól látszik, hogy a kiégett, de szépen lenyírt területeken még este 6 órakor is 10-12°C-al melegebb a talaj hőmérséklete, mint néhány méterrel arrébb a szintén napon lévő, de gazosabb, magasabb növényzetű területeken, ami nagyon sokat számít. Valami megváltozott Ha valaki azt érzi, hogy az utóbbi években egyre szélsőségesebbé vált az időjárás, azt nemcsak a saját tapasztalatai támasztják alá, hanem mérések is. A Copernicus Climate Change Service 2024-es European State of the Climate jelentése, illetve a Meteorológiai Világszervezet (WMO) összefoglalója szerint Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, 2024 pedig a mérések kezdete óta a legmelegebb év volt. Magyarországon sem jobb a helyzet. A HungaroMet előzetes éghajlati értékelése szerint 2024 volt a legmelegebb év 1901 óta, miközben az országos éves csapadékösszeg mindössze 517,4 milliméter volt, ami 16 százalékkal maradt el az 1991–2020-as éghajlati átlagtól. A probléma azonban nem kizárólag az, hogy melegebb lett. Talán még ennél is fontosabb, hogy a csapadék egyre szélsőségesebb eloszlásban érkezik. Hosszú, akár heteken át tartó száraz időszakokat váltanak fel rövid idő alatt lehulló, sokszor özönvízszerű esőzések. A talaj ilyenkor gyakran nem képes megfelelő mennyiségű vizet befogadni, a csapadék jelentős része gyorsan elfolyik, miközben a felszín alatti vízkészletek utánpótlása elmarad. Vagyis a lehulló csapadéknak mindössze egy része hasznosul. Hiába esik le ugyanannyi vagy csak valamivel kevesebb eső, egyáltalán nem mindegy, hogy az néhány nap alatt szakad le, vagy hónapokon keresztül, egyenletesen érkezik. Amikor vízhiányról beszélünk, a legtöbben ember automatikusan a mezőgazdasági problémákra gondol pedig ugyanazzal a vízkészlettel gazdálkodik az ivóvízellátás, az ipar, az energiatermelés és egyre több új technológia is. Vízre tehát egyre inkább szükségünk van, de nagy kérdés, hogy hogyan tudunk ugyanazzal a készlettel egyre több igényt kiszolgálni. Mekkora érték valójában a víz? Bevallom, sokáig én sem tudtam elképzelni, hogy mekkora mennyiségekről beszélünk. A vízhiányról szóló hírekben köbméterek, vízállások, csapadékhiány és talajvízszintek szerepelnek, de ezek a számok önmagukban nehezen értelmezhetőek számomra. Ezért elkezdtem olyan példát keresni, amihez minden magyar könnyen kapcsolódhat. Mi más lehetne ez, mint a… A Balaton felszíne több forrás szerint is közel 594 négyzetkilométer, vagyis nagyjából 594 millió négyzetméter és megfelelő feltöltöttség mellett átlagosan 2 milliárd köbméter vizet tartalmaz. Elsőre ez sem mond túl sokat, de innentől már egyszerű a matek. Ha a tó teljes felszínéről mindössze 1 milliméter víz párolog el, az közel 594 ezer köbméter, vagyis 594 millió liter vizet jelent. Egy forró nyári napon a Balaton napi párolgása elérheti a 6–8 millimétert is. Ez azt jelenti, hogy egyetlen nap alatt 3,5–4,8 milliárd liter víz kerül vissza a légkörbe. Persze ettől nem kell megijedni. A Balaton természetes vízkörforgásának része a párolgás. A tó nem ettől fog kiszáradni. Hogy ezt a mennyiséget még könnyebb legyen elképzelni, nézzük meg ugyanezt egy átlagos, 4 fős magyar család szemszögéből. A KSH és a Magyar Víziközmű Szövetség adatai alapján a magyarországi lakossági vízfogyasztás jelenleg nagyjából 95–100 liter/fő/nap, vagyis egy négyfős háztartás körülbelül 400 liter vizet használ el naponta, ami évente nagyjából 146 ezer litert jelent. Vagyis már 1 milliméter balatoni párolgás annyi vizet jelent, amennyit egy ilyen család közel négyezer év alatt fogyasztana el. Egy igazán forró nyári napon pedig a Balatonról annyi víz párologhat el, mint amennyit 24–32 ezer átlagos család használ fel egy teljes év alatt. Balaton napi párolgása Elpárolgó vízmennyiség (liter) Átlagos 4 fős család vízfogyasztása* Ennyi család teljes éves vízfogyasztása* 1 mm 594 millió kb. 4000 év kb. 3900 2 mm (átlagos nyári nap) 1,19 milliárd kb. 8000 év kb. 7900 6 mm (forró, hőhullámos nap) 3,56 milliárd kb. 24.000 év kb. 23.800 8 mm (szélsőséges eset) 4,75 milliárd kb. 32.000 év kb. 31.700 *Egy átlagos négyfős magyar háztartás éves vízfogyasztásával (≈150.000 liter/év) számolva. A táblázat utolsó sora különösen elgondolkodtató. Egy szélsőségesen forró nyári napon a Balatonból akár annyi víz is elpárologhat, mint amennyit egy körülbelül 30 ezer családból álló város teljes lakossága egy év alatt használ el. Tehát. Miközben nap mint nap természetesnek vesszük, hogy megnyitjuk a csapot, valójában egy olyan erőforrást használunk, amelynek mennyiségét már néhány hét rendkívüli hőség is milliárd literes nagyságrendben képes befolyásolni. Ha ezt megértjük, talán azt is könnyebb lesz belátni, hogy a víz ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem egyre inkább gazdasági és energetikai kérdés is. forrás: nak.hu Öt Balatonnyi víz hiányzik A szakemberek szerint jelenleg körülbelül öt Balatonnyi víz hiányzik Magyarország talajából. Ha a Balaton teljes víztömegét nagyjából 2 milliárd köbméterre tesszük, akkor ez közel 10 milliárd köbméter vizet jelent. Ez elsőre felfoghatatlan szám, ezért érdemes máshogy is megnézni. Magyarország teljes területe közel 93 ezer négyzetkilométer. Ekkora területen minden egyes milliméter csapadék mintegy 93 millió köbméter vizet jelent. Vagyis az öt Balatonnyi hiány pótlásához országos átlagban nagyjából 108 milliméter csapadékra lenne szükség. Ez elsőre nem is tűnik soknak, hiszen Magyarországon egy átlagos évben több mint 600 milliméter csapadék hullik. Vagyis kb. 28,7 Balatonnyi víz leesik. Máshogy fogalmazva az öt Balatonnyi hiány az éves, országos csapadékmennyiség mindössze 17-18 százaléka. Csakhogy ez egy csalóka szám. A lehulló csapadék nagy része ugyanis elpárolog, elfolyik, felveszik a növények, nem jut le a talaj mélyebb rétegeibe, vagy – és ez is általános – nem ott esik, ahol kellene. Vagyis nem az a kérdés, hogy „leesik-e ennyi víz”, hanem hogy mekkora mennyiség tud belőle ténylegesen beszivárogni és talajvízként/talajnedvességként megmaradni. A rövid, özönvízszerű zivatarok jelentős része egyszerűen elfolyik. Ahhoz, hogy a talaj újra feltöltődjön, inkább napokig tartó, csendes, beszivárgásra alkalmas esőre lenne szükség, amire évek óta nincs igazán példa Magyarországon. Forrás: Hungaromet Érdekesség, hogy a Hungaromet adatai szerint a legnagyobb magyarországi 60 perces csapadékrekord 120 mm volt Hevesen 1988 nyarán. Ha ennyi csapadék egyszerre, egyenletesen az egész országra lehullana, akkor nagyjából 54 perc alatt le is esne 5 Balatonnyi víz. Az abszolút világrekord egyébként 401 mm/óra. Ezzel az intenzitással mindez csupán 16 perc lenne. A valóságban azonban egy ilyen intenzitású eső döntően villámárvizet és hatalmas károkat okozna, nem hatékony talajvízpótlást. A pótláshoz sokkal inkább hosszú, csendes, ismétlődő, beszivárgásra alkalmas csapadék kellene. Ez viszont az ideális, 100 százalékos hasznosulás esetén van csak így. A valóságban ez inkább így nézne ki: Hasznosulás Szükséges csapadék (mm) 2mm/órás csendes esővel 50% kb. 216 kb. 4,5 nap 30% kb. 360 kb. 7,5 nap 20% kb. 540 kb. 11 nap Vagyis józan, tavaszi, csendes esővel számolva országos átlagban kb. 5–10 nap folyamatos, beszivárgásra alkalmas eső kellene a teljes ország területén ahhoz, hogy az 5 Balatonnyi vízhiány érdemben pótlódjon. Ez brutálisan sok: nem csak egy „jó eső”, hanem országos léptékű, többnapos, ideális vízpótló időjárási helyzet, ami sajnos ma már nem jellemző. Mindannyian ugyanabból a készletből élünk Amikor vízről beszélünk, a legtöbben ösztönösen az ivóvízre vagy a mezőgazdaságra gondolnak. Pedig ugyanaz a vízkészlet szolgálja ki az élelmiszer-termelést, az ipart, az energiatermelést, a természetes élőhelyeket és a lakosságot is. Ezek nem egymástól független rendszerek. Ha az egyik területen nő a vízigény, vagy tartósan csökken a rendelkezésre álló vízmennyiség, annak előbb-utóbb a többi területen is megjelennek a következményei. Jó példa erre az energiatermelés. A hőerőművek és az atomerőművek jelentős része folyó- vagy tóvizet használ hűtésre. Hosszabb hőhullámok idején azonban nemcsak a víz mennyisége, hanem a hőmérséklete is problémát jelenthet. Ha a folyók túlmelegszenek, a környezetvédelmi előírások korlátozhatják a visszavezethető hűtővíz hőmérsékletét, ami bizonyos esetekben az erőművek teljesítményének csökkentését is szükségessé teheti. Ez nem magyar sajátosság: az elmúlt években Európa több országában – például Franciaországban és Svájcban – is előfordult, hogy a rendkívüli meleg miatt atomerőművek termelését kellett visszafogni. Így termelt áramot Magyarország 2025-ben Közben a másik oldalon pontosan ugyanez a hőség növeli a villamosenergia-igényt. Egyre több légkondicionáló működik, nő a hálózat terhelése, miközben az energiatermelés egy része éppen a vízhiány vagy a felmelegedő folyóvizek miatt kerülhet nehezebb helyzetbe. Az energia és a víz tehát nem két külön történet. Egyre inkább ugyanannak a rendszernek a részei. Mi köze mindennek az elektromobilitáshoz? Első ránézésre semmi. Hiszen egy elektromos autó ugyanúgy nem fogyaszt vizet közlekedés közben, mint egy benzines vagy dízel autó. Mégis, ha egy lépéssel hátrébb lépünk, gyorsan kiderül, hogy az elektromobilitás sem egy önálló világ, hanem ugyanannak az energia- és gazdasági rendszernek a része. Az autókat le kell gyártani. Az akkumulátorokat elő kell állítani. Az autókat fel kell tölteni. Az ehhez szükséges villamos energiát meg kell termelni, egyre nagyobb arányban megújuló forrásokból, energiatárolókkal és intelligens hálózatokkal kiegészítve. Ezek a rendszerek pedig – különböző mértékben ugyan, de – mind kapcsolatban állnak a vízzel. Az elmúlt években Magyarország olyan jelentős vízigényű iparágakat is vonzott, mint az akkumulátorgyártás, ami önmagában nem jelenti azt, hogy rossz döntések születtek, de az biztos, hogy a jövőben a beruházások értékelésénél egyre fontosabb szempont lesz, hogy hosszú távon rendelkezésre áll-e az a vízkészlet, amelyre ezeknek az üzemeknek szükségük van a puszta működésükhöz. Ugyanez igaz az élelmiszeriparra, a vegyiparra vagy éppen a mezőgazdaságra is. Nem arról van szó, hogy egyik vagy másik ágazat „túl sok vizet használ”, hanem arról, hogy ugyanarra a közös erőforrásra egyre többen tartanak igényt, miközben maga az erőforrás is apad. Akkumulátorgyár Kecskeméten? – megnéztük belülről Talán ez a legnagyobb változás az elmúlt évtizedekhez képest. Régen hajlamosak voltunk külön kezelni a vízügyet, az energetikát, az ipart és a közlekedést. Ma viszont ezek már annyira szervesen összefonódnak, hogy ezt egyre kevésbé tudjuk megtenni. Ha tartósan kevesebb a rendelkezésre álló víz, az előbb-utóbb hatással lesz az energiatermelésre. Ha nő a hőség, nő a villamosenergia-fogyasztás is. Ha egyre több a napelem és az energiatároló, akkor még fontosabbá válik a hálózat stabil működése. Minden mindennel összefügg. Éppen ezért az elektromobilitásról sem önálló iparágként érdemes gondolkodni, hanem egy olyan átalakuló energiarendszer részeként, amelyben az áram, a víz, az infrastruktúra, az ipar és a klímaváltozás egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz. Atomerőmű Észak-Kaliforniában. Fotó: Carol M. Highsmith / Library of Congress | Forrás: Wikipedia Tény, hogy a bolygónk felszínének körülbelül 71 százalékát víz borítja. Ez pedig azt sugallhatja, hogy mégiscsak van belőle bőven. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy vízkészletünk 97,5 százaléka sós víz. A maradék 2,5 százalék túlnyomó része pedig csak korlátozottan hozzáférhető. Elképzelhető tehát, hogy néhány évtized múlva úgy tekintünk majd vissza a jelenlegi időszakra, mint amikor rájöttünk: a XXI. század legfontosabb stratégiai erőforrása már nem kizárólag az olaj, a földgáz vagy akár a villamos energia, hanem valami, ami addig teljesen természetesnek tűnt, és ezért talán nem is becsültük meg eléggé. Ha valakit mélyebben érdekel a téma, érdemes a hivatalos hazai és nemzetközi szakmai forrásokat is átböngészni, melyeket alább csokorba gyűjtöttem. Magyar források HungaroMet – éves éghajlati összefoglalók, csapadék- és hőmérsékleti adatok. A 2024. évi időjárási és éghajlati összefoglalója. Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) – felszíni és felszín alatti vízkészletek, vízháztartási adatok. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság – a Balaton víztérfogatára és párolgására vonatkozó, valamint a vízgazdálkodásával kapcsolatos háttéranyagok, vízmérlegek és hidrológiai adatok KSH – Magyarország területe, alapstatisztikák. Földrajzi alapadatok. Nemzetközi források Copernicus Climate Change Service – European State of the Climate 2024. Meteorológiai Világszervezet (WMO) – globális éghajlati jelentések. IEA (International Energy Agency) – Water-Energy Nexus elemzések arról, hogyan függ össze a vízgazdálkodás és az energiatermelés. OECD – vízgazdálkodási és klímaadaptációs tanulmányok. NASA ECOSTRESS – A NASA hőkamerás műholdprogramja, amely a felszíni hőmérsékletet és az evapotranszspirációt méri, többek között az aszály és a hőstressz vizsgálatára. USGS (United States Geological Survey) – vegetáció és talajhőmérséklet kapcsolata. Az USGS EROS kutatási programja a növényzet, a vízháztartás és az éghajlat kapcsolatáról, műholdas megfigyelésekkel és hosszú távú trendekkel. Zvara SzabolcsHiszek abban, hogy a legkisebb tettnek is lehet óriási hatása ezért villanyautót használok, amit napelemről töltök. Igyekszem a háztartást műanyagmentesíteni, a hulladékot szelektíven gyűjteni, az elhasznált dolgokat újra felhasználni és amit lehet a saját kertben megtermelni. Jó érzés tudni, hogy ez nem csak nekem számít, ezért csatlakoztam a Villanyautósok.hu csapatához. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
