Dollármilliókat spórolhatnak a dél-ausztrál áramfogyasztók a Tesla gigaakkumulátorával

A 100 MW/129 MWh-s dél-ausztrál Tesla akkumulátor már nem egyszer bizonyította, hogy az állam vezetői kiváló döntést hoztak, mikor elhatározták, hogy egy óriási akkumulátorral és a hozzá kapcsolt megújuló energiaforrásokkal fogják szabályozni a rendkívül sérülékeny energiapiacot. Beszámoltunk róla, hogy a széntüzelésű erőművek üzemzavarakor az aksi milliszekundumok alatt reagált és mentette meg a lakosságot az áramszünettől, valamint ha valaki az energiatároló ára és megtérülése miatt aggódna, annak érdemes elolvasnia, hogy hogyan tud mindössze két nap leforgása alatt közel 1 millió ausztrál dollárt megtermelni az akkumulátor.

Ahogyan telnek a napok, egyre inkább kezd körvonalazódni, hogy pontosan milyen hatással van a Tesla akkuja az energiapiacra, és hogy ebből miként profitálnak vagy éppen buknak az egyes szereplők. Február elején egy újabb érdekességet mutattak meg a számok, melyre korábban még nem volt példa Dél-Ausztrália államában. De előbb egy kis magyarázat.

Amikor a hálózatban valamilyen rendszerhiba adódik, vagy pedig ütemezett karbantartás zajlik, az ausztrál energiapiacért felelős AEMO (Australian Energy Market Operator) úgynevezett FCAS (Frequency Control and Ancillary Services) szolgáltatással pótolja a kieső kapacitást. Ez az esetek többségében 35 MW-ot jelent, melyet a legnagyobb szolgáltatók, az AGL, az Origin, és az Engie biztosítanak gázüzemű generátorokkal. Igen ám, viszont ezeknél a vállalatoknál a bevett szokás, hogy körülbelül 34 MW-ot (gyakran még annyit sem) biztosítanak normál áron, az utolsó megawattért kért összeget pedig feltolják a csillagos égig, annak ellenére, hogy közel 400 MW-nyi szabad kapacitással rendelkeznek, amiből lehetséges lenne olcsón biztosítani a szükséges teljesítmény egészét. Így abból a hiányból tudnak profitálni, amit ők maguk hoztak létre. Minden rendszerhiba és karbantartás tehát, amikor FCAS kiegészítő szolgáltatásra van szükség, borzalmasan sok pénzbe fájhat az ausztrál fogyasztóknak. Ez egészen pontosan annyit jelent, hogy egy napi szolgáltatás akár 7 millió ausztrál dollárba is kerülhet, tízszer annyiba, mint amennyibe a szolgáltatók trükközése nélkül kerülne. Az utóbbi 12 hónapban legalább 10 ilyen esetre volt példa.

Két példa a villamos energia árakra FCAS alatt: 2017. szeptember 14. Tesla aksi nélkül, és 2018. január 14., a gigaakkumulátor segítségével, Forrás: Reneweconomy

Január közepén viszont egészen másképp alakultak a dolgok. Ahelyett, hogy egy MW ára felkúszott volna 11 500 és 14 000 ausztrál dollár környékére, a Tesla aksi és a Hornsdale szélfarm által biztosított energiával a költségek egy kezdeti megugrás után 270 dollár/MW-on stagnáltak, megmentve a fogyasztókat összesen nagyjából 3 millió dollár kifizetésétől. Ráadásul ez nem is tekinthető egyszeri esetnek, ugyanis a szakértők szerint az FCAS átlagos ára az elmúlt egy évben 75%-kal esett:

„Egy kicsit korai megmondani, de az előzetes adatokból úgy tűnik, hogy a Tesla gigaaksi rendkívüli hatással van az FCAS árakra, lecsökkentve azokat. Ez egy nagyon jelentős fejlesztés a beruházások és a piaci verseny szempontjából Dél-Ausztráliában. Az állam vezetősége megérdemel egy nagy hátba veregetést (…)” – fűzte hozzá Ed McManus, az egyik dél-ausztrál szélfarmot üzemeltető vállalat vezetője.

Tesla ajánlói program: ha szerkesztőségünk tagjait is szeretnétek támogatni, miközben 180.000 forintos kedvezménnyel vásároltok új Teslát, Tibor, Szöcske vagy Balázs ajánlói linkjéről kezdeményezhetitek a vásárlást.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.