Emberek millióit verhette át a Toyota hamis kibocsátási adatokkal

Az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ), valamint Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) a múlt héten hivatalos közleményben bejelentette, hogy polgári pert indított a Toyota Motor Company ellen a Clean Air Act kibocsátással kapcsolatos információ-szolgáltatási előírásainak „szisztematikus és hosszan tartó megszegése” miatt, melyet egy 180 millió dolláros (átszámítva 53,8 milliárd forintos) büntetés kifizetésével tud rendezni az japán vállalat.

Az ország levegőminőségét óvó törvényegyüttes előírja az autógyártók számára, hogy úgynevezett EDIR (Emissions Defect Information Report) kiadásával értesítsék a környezetvédelmi hivatalt, amennyiben egy adott modellévben 25, vagy annál több járműnél vagy motornál ugyanazok a hibák jelentkeznek valamely, az emissziót befolyásoló alkatrészben, és ez veszélyezteti a kibocsátási szabályozásnak való megfelelést. A gyártóknak egy VERR-t (Voluntary Emissions Recall Report) is le kell adniuk, amikor ezen hibák kijavításáért visszahívást rendelnek el, valamint negyedéves jelentésekben folyamatosan tájékoztatniuk kell az EPA-t a folyamatról.

A 2005 és 2015 közötti tízéves időszak alatt a Toyota körülbelül 78 EDIR beadásával késlekedett, néhányat az előírtnál csak 8 évvel később készített el, amikor a környezetvédelmi hivatal véglegesíteni akarta a nem megfelelést. Ezek a dokumentumok több millió olyan autóról szólnak, melyek potenciálisan magasabb kibocsátási adatokkal rendelkeztek, mint amit a gyártó közölt, és aminek a vásárlók tudatában voltak. A japánok emellett 20 VERR, és több mint 200 negyedéves jelentést benyújtását is kihagyták.

Ennek következményei egyértelműek: a szabályozó hatóságok figyelmének elkerülésével a Toyota hosszú időkre megúszta a visszahívásokat, amivel „jelentős gazdasági profitra tett szert, költségeket terhelt a fogyasztókra, és meghosszabbította a ki nem javított autók életét az utakon” – írja a minisztérium.

Az EPA szerint ez a kötelező érvényű adatszolgáltatás kritikus fontosságú annak érdekében, hogy a Clean Air Act képes legyen megóvni az emberi egészséget és a környezetet a kipufogógázok káros hatásaitól. A valóságban azonban azt látjuk, hogy egy önkéntes bevalláson alapuló, közel sem elég szigorú rendszerről van szó – az, hogy a Toyota azonnal, mindenféle küzdelem nélkül beismerte felelősségét, és beleegyezett a 180 millió dolláros büntetés kifizetésébe, egyértelmű jele annak, hogy a 10 év alatt ennél lényegesen többet nyert a szabályozás kijátszásával. Ebben pedig éppen annyira hibás az EPA, mint a Toyota.

A Toyota büntetése egyébként a legnagyobb, amit valaha autógyártó kibocsátási adatok benyújtásának elmaradásáért kapott az Egyesült Államokban, de messze elmarad attól, amit a Volkswagen és a Daimler kapott (25, illetve 2,2 milliárd dollár) az emissziócsaló szoftverek telepítéséért majdnem ugyanazon időperiódusban (a dízelbotrányt kiváltó rendszereket 2008 és 2015 között használta a VW).

Az autógyártók nem is tagadják, hogy csalnak

A büntetés mellett a bíróság felügyelet alá helyezte a Toyotát, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a jövőben hiánytalanul megfelel az adatszolgáltatási kötelezettségeinek. Ez azonban aligha kompenzálja az eddigi károkozást, és amíg a világ nem áll át teljesen elektromos autókra, addig a hagyományos autógyártók emberek millióit verik át valótlan kibocsátási értékekkel.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.