Így támogatják a napelemeket Németországban

Németországról és a megújuló áramtermelésről legtöbbünknek a szélenergia juthat eszébe, azt viszont már talán kevesebben tudják, hogy az ország a napenergia arányát tekintve is az élen jár, megelőzve a jóval kedvezőbb klimatikus adottságokkal rendelkező Olaszországot és Görögországot is. Ahogyan arról korábban már írtunk, Ausztráliában a napsütéses órák magas számának köszönhetően egyre inkább a településképek részévé válnak a napelemek, Németországban ezzel szemben az évtizedeken átívelő, tudatos és átgondolt állami támogatási rendszer tette őket oly népszerűvé.
Idén ünnepelte hatályba lépésének huszadik évfordulóját a német Megújuló Energia Törvény (a továbbiakban a német rövidítése után: EEG törvény), ezért úgy gondoltuk, érdemes lenne bemutatni, hogyan támogatja Németország az otthoni napelemes rendszereket.

Az EEG törvény három fő alapelvet fektetett le:

  1. A megújuló erőművek termelését húsz éven keresztül a törvény által meghatározott garantált áron vásárolja meg a szolgáltató. Az átvételi árnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a beruházó számára megtérülést hozzon. A hálózatra feltöltött, megújuló forrásból származó áram elsőbbséget élvez a hagyományos erőművekkel szemben.
  2. A garantált átvételi ár finanszírozása nem az állami költségvetést terheli, hanem a fogyasztók által fizetett EEG-hozzájárulásból történik.
  3. A garantált átvételi ár a technológia fejlődésére és a beruházási költségek csökkenésére reflektálva folyamatosan mérséklődik (degresszió).

Mennyi a garantált átvételi ár a háztartási méretű naperőművek esetében?

A degresszió miatt nem adható konkrét válasz a fenti kérdésre, az ár attól függ, hogy a rendszer melyik év melyik hónapjában csatlakozott a hálózatra. 2001-ben, a törvény életbe lépését követő első évben 50,6 centet fizettek minden a hálózatba feltöltött kWh-ért, ez az összeg azonban nem volt túl vonzó a napelemek akkori magas ára miatt, így 2004-ben megemelték 57,4 centre. A következő években azonban ahogyan egyre alacsonyabbá vált egy rendszer telepítésének költsége, úgy csökkent az átvételi ár is. Aki idén májusban építi ki a 10 kW-nál nem nagyobb, épületen elhelyezett naperőművét, 9,7 centet (körülbelül 34 Ft-ot) remélhet a szolgáltatótól a hálózatba feltöltött áramért, egy 10 és 40 kW közötti rendszer esetében pedig 9,44 centet kilowattóránként.
A napelemek árának exponenciális csökkenése még magát a jogalkotót is váratlanul érte, ezért több alkalommal is módosítania kellett a degresszió mértékét. 2018 vége óta már havonta egy százalékkal vagy még többel mérséklődik az átvételi ár.

EZT OLVASTAD MÁR?  Berlinben kaptak új életet a használt Audi aksik
A háztartási méretű (10 kWp alatti) napelemes rendszerek számára biztosított garantált átvételi ár alakulása az adott év első napján. Forrás: Wikipedia, Bundesgesetzblatt.

2009 és 2013 között az erőmű tulajdonosa az általa felhasznált energia után is kapott támogatást. Ez elsőre furcsán hangozhat, pedig valójában van benne logika. Amíg az átvételi ár magasabb volt az áram fogyasztói áránál, a háztartások abban voltak érdekeltek, hogy minél több áramot értékesítsenek a szolgáltató részére, az állam viszont azt szerette volna elérni, hogy a megtermelt energia a lehető legnagyobb arányban helyben kerüljön felhasználásra. Amikor az átvételi ár lesüllyedt a fogyasztói ár alá, erre az ösztönzőre többé már nem volt szükség.

Németországban a népesség fele bérelt lakásban él, a tulajdonosokat ilyen esetben semmi nem ösztönözte arra, hogy a bérlőik villányszámláját csökkentsék napelemek telepítésével. A problémát felismerve került bevezetésre a Mieterstrom intézménye, amelyet leginkább „bérlő számára biztosított áramnak” fordíthatnánk. Ennek keretében a tulajdonos az épületen elhelyezett fotovoltaikus erőmű termelését értékesítheti a bérlő részére egy külön szerződés alapján, az eladott áram után igénybe vehet egy kisebb összegű támogatást (ez jelenleg 2 cent alatt van, a jövő évtől kifut), a bérlő által fel nem használt és a hálózatba feltöltött energia után pedig az általános szabályoknak megfelelően megkapja a garantált átvételi árat.
A rendszer bürokratikussága miatt ez a megoldás ma még nem túl elterjedt, és többnyire ingatlankezelő cégek vagy önkormányzatok élnek a lehetőséggel.

Az egyik legfontosabb különbséget a német és a magyar rendszer között az jelenti, hogy előbbiben az átvételi ár rugalmasan változik, mértékét az állam úgy igyekszik meghatározni, hogy a napelemes rendszerek számának bővülése a kívánt sávban maradjon. Magyarországon ezzel szemben a szolgáltató az aránylag fix, mindenkori fogyasztói áron számolja el az átvett energiát. Amikor a fotovoltaikus panelek még jóval drágábbak voltak, a magyar támogatási modell nem biztosította a megtérülésüket, ezért indult nálunk később a telepítésük, és ezért várható, hogy robbanásszerű növekedésnek indulnak az olcsóbbá válásukkal.

Hogyan finanszírozzák a támogatási rendszert?

A garantált átvételi ár és az áram piaci ára közötti különbözetet egy erre a célra létrehozott pénzalapból fizetik ki a szolgáltató részére. Az alap bevételét az úgynevezett EEG hozzájárulás képezi, amelyet a fogyasztók fizetnek meg az áramszámlájukban. Ennek összege idén 6,76 cent/kWh (kb. 24 Ft), mindenkori mértéke attól függ, mennyi áramot állítanak elő a megújuló erőművek és mekkora a különbség az átvételi ár valamint a piaci ár között.  Mivel a hozzájárulás megfizetése rontaná a német cégek versenyképességét, ezért a legnagyobb, főként exportra termelő cégek és közszolgáltatók egy csökkentett hozzájárulást fizetnek.

EZT OLVASTAD MÁR?  A német áramtermelés 35%-a megújuló forrásból származik

A támogatási rendszerből kieső naperőművek jövője

Mint említettük, az EEG törvény 20 évvel ezelőtt született meg, a garantált átvételi ár pedig 20 éves időtartamra vehető igénybe. Ez azt jelenti, hogy a jövő évtől a legrégebbi rendszerek már nem részesülhetnek támogatásban. Számukra három út látszik körvonalazódni.

Az első lehetőség szerint a szolgáltató továbbra is megvásárolja a felhasználó által el nem fogyasztott áramot, de már csak a piaci árat fizeti ki érte. Hogy mennyit remélhetnek a tulajdonosok, azt nehéz megjósolni, mindenesetre az elmúlt tíz évben az áram spot piaci ára többnyire 2 és 5 cent között mozgott.
Egy másik megoldást jelent a háztartások számára, ha egymással összeállva egy virtuális erőművet képeznek (akár szövetkezeti formában, akár egy ezzel foglalkozó cég közvetítésével) és a közvetlenül értékesítik a termelésüket. A nagyobb napelemparkok már évek óta gyakran ebben a formában adják el az általuk megtermelt áramot, a virtuális erőművek így egy már létező piacra léphetnének be.
A harmadik lehetőség pedig az akkumulátoros energiatárolás, melynek segítségével a nappal el nem fogyasztott energia az esti órákban kerül felhasználásra.

A következő öt évben 176 ezer fotovoltaikus erőmű számára fog lejárni a támogatási időszak. Hogy milyen formában folytatják működésüket, az egyelőre még egy nyitott kérdés, de a sorsuk alakulása számunkra is tanulsággal szolgálhat, hiszen a jelenlegi szaldós elszámolási rendszerünk hosszú távon aligha lesz fenntartható.

Elektromos autót használsz?