PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 12. péntek

Az elmúlt hetekben több olyan cikk jelent meg a médiában, amely az energiaárak emelkedése kapcsán lamentált azon, hogy milyen kár, hogy nem fordított többet az ország a lakóházak energetikai modernizációjára. A legutóbbi podcastunkban kicsit mi is foglalkoztunk a témával, amikor a hallgatók kommentjeire válaszul arról beszéltünk, hogy több, EU-s pénzből finanszírozott korszerűsítési programnak volt az utófinanszírozás az egyik gyenge pontja, hiszen így pont a leginkább rászorulók estek ki a körből.

Akárhogy is, kettő-három hónappal a fűtésszezon kezdete előtt erről lamentálni kevéssé produktív, hiszen reálisan nézve nem tudnak tömegek ennyi idő alatt hőszigetelést, ablakcserét, vagy fűtéskorszerűsítést végrehajtani az ingatlanukon. Ha meg társasházban, lakótelepen laknak, akkor ez amúgy is egy komplikáltabb történet.

Úgyhogy mi most nem ezt a halott lovat fogjuk ütlegelni, hanem igyekszünk pár praktikus tanáccsal szolgálni.

Tömd be a lyukat!

Ha az egész házat leszigetelni, vagy az ablakokat háromrétegű thermo üvegesre cserélni, nincs is elég idő, vagy anyagi forrás, lehet, hogy nem árt felmérni a ház gyenge pontjait, ahol a legnagyobb a hőveszteség, hogy célzottan lehessen megoldani a legégetőbb problémákat. Ha csak saját használatra kellenek az adatok, és nem igénylünk hivatalos szakvéleményt, akkor Budapesten, 100 m2-es méretig egy lakás esetén 10 ezer, családi háznál 16 ezer forintból is megúszhatjuk a teljes felmérést – legalábbis ennyit kért a hőkamerás vizsgálatért az a szakember aki még januárban járt nálam.

A helyiség alatti pince sem segít, de az biztos, hogy ez az ajtó el lett szúrva.

A vizsgálathoz érdemes megvárni hogy legyen kellő hőmérséklet különbség a lakás és a kültér között, így erre inkább alkalmas lesz az év vége, mint augusztus utolsó napja, de döntő lehet abban, hogy megtaláljuk azokat a hőhidakat, rosszul megtervezett, vagy kivitelezett helyeket, ahol leginkább szökik a hő. Az én esetemben a 20 fokos lakásban még a leghidegebb sarkok sem mentek 16-7 fok alá, azonban a régóta gyanúsított kritikus pont, a hátsó ajtó esetén a küszöbnél 10 fok alatti hőmérsékletet mértünk. A hőkamera egyértelművé tette, hol van gond.

Fűtés

Az, hogy ki hány fokra állítja a termosztátot otthon egyéni preferencia kérdése. De tény az, hogy akár egyetlen Celsius fok különbség is meglepően nagy eltérést eredményezhet az energia számlában. Több anyag elolvasása után a brit energiahatóság anyagában publikált anyagokat citálnám most ide, ahol arra jutottak, hogy a lakás 18, vagy 19 °C-ra fűtése között 10%-os energia megtakarítás a különbség. Bár ez egy 10 éves anyag, a matek ezen része nem hiszem, hogy sokat változott.

Általános ajánlás, hogy éjszaka állítsuk alacsonyabb hőfokra a termosztátot. Ha a normál szobahőmérsékletet 20-21 fok körül állapítjuk meg, a hálószobában éjszaka nyugodtan lehet ennél két-három fokkal is hűvösebb, ami egyébként az alvás minőségét is javítja. A témában publikált anyagok között lapozva az is egyértelmű iránynak tűnt, hogy a fürdőszobát ajánlatos a fürdés idejére 24 fok köré fűteni, de a konyhában nyugodtan lehet 18 fok is.

A hosszabb távon nem használt lakásrészek, mondjuk egy vendégek számra fenntartott tetőtér lezárásával, a fűtés kikapcsolásával egyes tanulmányok szerint akár a ház fűtésigényének 22%-a is is megspórolható, ezek a helyiségek ráadásul így sem nagyon fognak 15 fok alá hűlni. Az amerikai energiahivatal is azt ajánlja egyébként, hogy 20 °C körülire fűtsük a lakást, szerintük ráadásul éjszaka, vagy amikor elmegyünk otthonról, nyugodtan lehet 15-16 fok is, amivel jelentősen csökkenteni lehet az energia költségeket.

A fűtés teljes kikapcsolását egyébként nem igazán ajánlják, főleg akkor nem ha hőszivattyút használunk, de a vízmelegítéssel fűtő rendszereknél sem hatékony ha jéghideg vizet kell újra felmelegíteni.

Erik Mclean at Pexels

A fűtés hatékonyságát nagyban segíthetik az okos termosztátok, amelyek az ébresztőóra csörgése előtt felfűtik a lakást, majd a meghatározott időben visszaveszik a hőmérsékletet. Így amikor munkába, iskolába megy a család pár fokkal hűvösebb van, de mire hazaér a gyerek újra meleg a szoba, éjszaka pedig magától lejjebb veszi a hőfokot ismét. Van olyan is ezek között, ami WiFi vezérlést is támogat, így például ha változik a program és előbb megyünk haza, távolról bekapcsolhatjuk a fűtést. Senki ne gondoljon itt feltétlenül félmilliós extrára, nálam például már az 50 ezres radiátor is ilyennel rendelkezik.

Rásegítés

A következő télen több ismerősöm is azt tervezi, hogy a gázfűtésre légkondival segítenek rá. Alapvetően persze nem árt, ha a légkondi egy erre alkalmas modell, magyarul a fűtésben is elég hatékony. Ezt a SCOP érték jelzi a leírásban, és jó, ha itt egy hármasnál nagyobb szám szerepel.

SERR: hűtési hatékonyság, SCOP: fűtési hatékonyság.

Ha valakinek a rezsilimit alatti az éves villanyszámlája, akkor érdemes lehet a fő fűtési rendszert kisegíteni a klímával, de fontos annak rendszeres karbantartása. A szakemberek azt tanácsolják, hogy ha fűtésre (is) használjuk a klímát, akkor évente kétszer, a fűtés szezon elején és a hűtési szezon előtt is tisztíttassuk ki. Én ezt annyival egészíteném ki, hogy érdemes a beltéri egység szűrőit kéthetente átpucolnunk a fűtési szezonban, ugyanis ha azok tele vannak porcicákkal, akkor nem lesz hatékony a rendszer.

Ne várjuk meg, hogy így nézzen ki. Forrás: climatecare.com

Szerencsére ez pofonegyszerű művelet, könnyen el lehet mosni a csap alatt, majd, ha megszáradt, visszarakhatjuk a gépbe. Ha valaki bizonytalan, hogyan kell a szűrőt kivenni, a következő karbantartáskor kérje meg a szerelőt, hogy mutassa meg.

Szellőztetés

Remélhetőleg nem mondok senkinek újat azzal, hogy szellőztetni röviden kell. Érdemes reggel tágra nyitni az ablakokat, majd egy-két perc után becsukni azokat – a lényeg, hogy télen, a benti meleg és a kinti hideg levegőt nem kell nagyon noszogatni, hogy helyet cseréljenek, megy az gyorsan, de ne várjuk meg, hogy a bútorok, kárpitok áthűljenek a lakásban.

Vízmelegítés

A fürdővíz kapcsán is igaz az, hogy nem feltétlenül kell maximumra tekerni a gépet csak azért, mert szeretjük a melegvizet. Ismét személyes példa, én tavaly cseréltem le a 100 literes villanybojleremet egy korszerűbbre – akkor ez még 60 ezer forint körül volt, ma már 75 ezer a típus ára. A készülék ajánlása szerint két fő esetén elég 50 °C-on tartani a vizet, felesleges 65-re melegíteni a tartályt.

Alapvetően mindenki keveri a melegvizet a hideggel, így a még forróbb víz csak azt jelenti, hogy kevesebb meleghez rakunk több hideget, magyarul a tartály tartalma több embernek elég lesz. A túlmelegítés elkerülése már önmagában is sok energiát tud megspórolni, de azért ajánlott havonta egyszer 65 fokra fűteni a vízmelegítőt, hogy ne szaporodjanak el baktériumok benne – szerencsére ez a modell ezt magától is megteszi.

A hatékonyságot növeli, ha a készülék rendelkezik ún. nyaralás funkcióval, ami azt jelenti, hogy ha elmegyünk hosszabb időre és üres a lakás, ezt bekapcsolva jóval alacsonyabb hőmérsékleten tartja a vizet. Egy másik hasznos funkció az adaptív tanulás, ami egy hétig figyeli a vízhasználati szokásainkat, és utána ennek megfelelően tartja melegen a vizet a következő időszakban. Tehát ha látja, hogy hétköznap reggel 7-kor fogy utoljára melegvíz, majd este 6-ig nem nyitjuk meg a csapot, akkor a két időpont között szintén nem melegít. A gép leírása szerint ez a funkció hetente 7,78 kWh-val csökkenti a fogyasztást, ami éves szinten 404 kWh-t jelent. Nézzük meg ez konkrétan hány forint a rezsicsökkentett 38 forinttal, a feláras 70 forinttal, illetve az augusztus 1-el érvényes nem-lakossági, nem rizsicsökkentett díjszabásnak az én szolgáltatómnál érvényes 182 forintjával számolva.

38 Ft/ kWh 70 Ft / kWh 182 Ft / kWh
404 kWh különbség 15.352 Ft 28.280 Ft 73.528 Ft

De tegyük fel, hogy a készülék leírása túlzottan optimista, és a valós megtakarítás ennek a fele. Azért 10-30 ezer forint sem rossz, nem igaz?

Alig látszik a fűtőszál a vízkőtől. Forrás: bojler-javitas.hu

A bojlerek kapcsán meg kell említenünk a vízkőképződést, ami jelentősen rontja a hatékonyságot, ezért ajánlatos két-három évente karbantartást kérni. Ennyi idő alatt egy javítással foglalkozó szakember weboldala szerint 3-3,5 kg vízkő is lerakódhat a fűtőszálon.

Főzés

Energiafelhasználás szempontjából a leghatékonyabb az indukciós tűzhely, ahol jórészt közvetlenül a lábost melegíti a lap és nem a levegőbe pazaroljuk az energiát. A következő lépcső a kerámia főzőlap, majd legrosszabb helyen a gáz áll. Valóban, a gázzal viszonylag hamar nagy hőmennyiséget átadhatunk, de rengeteget el is pazarlunk, hiszen a nyílt láng egy részével csak a konyhát fűtjük.

Általános jó tanács, hogy megfelelő méretű (elég nagy) edényt tegyünk a főzőlapra, hogy ne szökjön el a hő mellette.

Aki nem rendeli az ebédet, hanem hetente, esetleg naponta főz, az pontosan tudja, hogy a legtöbb étel elkészítése vízmelegítéssel jár. Elég csak a köretekre gondolni, ha tésztát, rizst, vagy krumplit főzünk ki, vagy, ha tojást készítünk. Persze vannak olyan ételek, ahol fontos, hogy hideg vízben tegyük fel az alapanyagokat, de van ahol ez nem számít, vagy kifejezetten lobogó vízbe kell beledobálni azokat, így például a tésztákat.

A vízforraláshoz egyértelműen az elektromos vízforraló a legjobb megoldás – felébe harmadába kerül így a forráspont elérése.

A Technology Connections YouTube csatorna mérései szerint egy liter csapvíz felforralása ezekkel nagyjából 100 Wh energiát emészt fel, ugyanez indukciós tűzhelyen 135 Wh, kerámialappal 200 Wh, gáztűzhelyen pedig 355 Wh.

A vízforraló egyébként a leggyorsabb megoldás is egyben, saját mérésem szerint az európai 230 volton 2,2 kW-os teljesítményt felvevő berendezéssel 2,5 perc volt mire 100 fokos lett a víz, ami nagyjából 95 Wh elhasználását jelentette – a fenti tesztben kerámialapon hat perc, gázon több mint hét perc kellett ehhez. Érdemes megjegyezni, hogy miután a forró vizet a tűzhelyen lévő fazékba öntöttük, tegyük rá a fedőt, mivel enélkül ismét pocsékoljuk az energiát.

Na jó, de, mit jelent ez forintban kifejezve mondjuk a vízforraló és a kerámialap között? Nos egyszerű ezzel számolni, mivel utóbb az előbbi duplája. Tegyük fel, hogy hetente ötször forralunk vizet teához, félkész  szószos tésztához, vagy valami köret elkészítéséhez. Ez évente 260 forralás, alkalmanként 100 Wh elpazarlásával. Az egyenleg 26 kWh per év.

38 Ft/ kWh 70 Ft / kWh 182 Ft / kWh
26 kWh különbség 988 Ft 1820 Ft 4732 Ft

Rendben, értem, nem a világ pénze, de ez csak a vízforralásból jön össze. Ha pedig valaki aktívabb szakács, szorozhatja a fenti összegeket.

Hűtés

Maradjunk a konyhánál, nézzük meg mi a helyzet a hűtéssel. A témát érdemes kétfelé bontani – új készülék vásárlása, illetve az üzemeltetés tekintetében.

Ha új hűtőt veszünk, érdemes a készülék éves fogyasztását, azaz az energia címkét legalább olyan fontos szempontként kezelni, mint a színt, és a méreteket.

Egy ismert márka katalógusában böngészve azt találtam, hogy egy 200 literes friss élelmiszer és közel 100 literes fagyasztó résszel rendelkező, az új EU matricán egyik legrosszabb, F kategóriás besorolású, 146 ezer forintos hűtőszekrény éves fogyasztása 287 kWh. Ugyanez a márka gyárt azonban hasonló méretekkel C kategóriás hűtőt is, ami csak 166 kWh – igaz ennek 95 ezer forint a felára. Megéri?

38 Ft/ kWh 70 Ft / kWh 182 Ft / kWh
121 kWh különbség 4598 Ft 8470 Ft 22.022 Ft

Nos a 38 forintos, mesterségesen alacsonyan tartott áramárak mellett tényleg csak a nagyon zöldek vettek ennyire diétázó hűtőt, hiszen vagy húsz év lenne a megtérülési idő. Ha most valaki már belesik a 70 forintos sávba, akkor a matek talán már kicsit reálisabb. De ha egyszer csak úgy döntenek odafönt, hogy mégiscsak bevezetésre kerül a korábban beharangozott piaci ár, akkor már öt év után pozitívba fordul a mérleg. Az viszont nem is kérdés, hogy ha valakinek 20 éves, vagy régebbi hűtője van, mindenképp érdemes lecserélnie – egy ezredforduló környéki darab, a magyar neten található önbevallásos mérések alapján 2 kWh körül is fogyaszthat naponta, ami éves szinten 720 kWh.

cottonbro at Pexels

Ha már megvettük a hűtőt akkor azt üzemeltetni is kell. Ha valakinél csak egy ilyen berendezés van a lakásban, akkor az jó eséllyel a konyhába kerül, de ha van egy második fagyasztó is, az már mehet bárhová. Társasházban láttam már hűtőt erkélyen, családi házban kerti konyhában (melléképületben), nálam pedig a pincében van az extra mélyhűtő.

Nos a fent említett éves fogyasztási adat nagyban függ a külső hőmérséklettől, így nem mindegy hova kerül a hűtőszekrény.

A fenti példában használt, 166 kWh éves fogyasztású készülék gyártója szerint, ha 32 fokban üzemeltetjük, akkor 228 kWh-ra emelkedik a fogyasztás, ha viszont 16 fokon tudjuk tartani a helyiséget, akkor évente 103 kWh-ra csökken a hűtő energiaigénye.

A különbség a két szélső érték között 125 kWh, tehát annyi, mint a rosszabb F és a jobb C energia kategória éves fogyasztásának differenciája. Ez az áramtarifától függőn évente 5-20 ezer forintot is jelenthet.

Az egyik legnagyobb hazai árukereső oldal szerint az A energiakategóriás kombinált hűtők szinte megfizethetetlenek: mindössze kettő darab van ráadásul közel 400 ezer forintba kerülnek. B kategóriás jelenleg nincs a listában. Kicsit önkényesen, minimum 190 literes frissárú hűtő és minimum 90 literes fagyasztó részben definiálva a „családi” méretet, a legolcsóbb készülék ma 130 ezer forint, de ez még csak F kategóriás, és 300 kWh felett fogyaszt. Ha szeretnénk ha a gép ennek a felével is beérné, az legalább 217 ezer forintba kerül.

Mosás

A mosógépek kapcsán hasonló a helyzet, mint a hűtőknél, azaz több pénzért hatékonyabbat kapunk, viszont nagyobb a számításban a bizonytalansági faktor, annak függvényében hetente ki hányszor mos. Némi fórum olvasgatás után azt az ökölszabályt állítottam fel, hogy egy két fős háztartás átlagosan heti három adagot mos, egy, vagy két gyerekkel viszont ennek a duplája sem számít soknak. A példa erejéig ez jó lesz, majd mindenki szorozgat magának a saját adataival.

Az egyik legnagyobb árukereső oldal adatbázisa alapján a legenergiatakarékosabb felültöltős mosógép B kategóriás, hat kilós töltetre tervezték és az eco programmal 0,48 kWh-t fogyaszt mosásonként. A kategória másik véglete ennél kicsit több, hét kiló ruhát fogad, a fogyasztása viszont 0,88 kWh. A két mosógép között 50 ezer forint az árkülönbség.

Ha valaki hetente háromszor mos, az évi ~150 ciklus. Számoljunk:

38 Ft/ kWh 70 Ft / kWh 182 Ft / kWh
150 ciklus: 60 kWh különbség 2280 Ft 4200 Ft 10.920 Ft

Természetesen a családosok ennek vehetik a dupláját, vagy háromszorosát is, és persze ki lehet számolni ezt 9, vagy 10 kilós kapacitású, elöltöltős géppel is. Nálam 5 év alatt megtérül a takarékosabb gép.

Na de mi van, ha most nem kell gépet cserélni, lehet-e máshogy is spórolni, mint 150 ezres beruházással. De még hogy!

A fenti számok a 40-60 fokos eco programokkal készültek, de két török kutató 2018-ban végigtesztelt több háztartási berendezést, és anyaguk ingyen letölthető a neten. Issi és Kaplan tanulmányában egy akkor igencsak hatékonynak számító Bosch mosógépet használtak, ami akkor, a régi címke rendszer szerint A+++ kategóriás volt. Megnézték mekkora a különbség a 30 és a 40 fokos mosás között és az eredmény kijózanító.

A tanulmány két tizedesjegy pontossággal mért adatai szerint a vízmelegítés a mosási ciklus energiaigénynek 80-90 százalékáért felel. 30 fokon a kiszemelt mosógép 427 Wh-val használt el kevesebbet, mint 40 fokra állítva.

Vegyes program 30 fokon.

Vegyes program 40 fokon.

Ez konkrétan azt jelentette, hogy a vegyes programon a gép csak nagyjából 9 percig melegített 30 fokon és 286 Wh-t használt el, 40 fokon azonban a víz fűtése nagyjából 26 percig tartott és 713 Wh-t fogyasztott a program. A vegyes programhoz képest a hagyományos pamut és szintetikus programok még rosszabbul vizsgáztak, ugyanis 40 fokon 1064 Wh volt az energiaigény.

De mit jelent pénzben kifejezve a 30 és a 40 fokos program közötti különbség egy pár éves mosógép esetén?

38 Ft/ kWh 70 Ft / kWh 182 Ft / kWh
150 ciklus: 64 kWh különbség 2430 Ft 4480 Ft 11.648 Ft

A témának utánaolvasva a legtöbb szakirodalom azt mondja, hogy a mai modern mosószerekkel nyugodtan moshatunk 30 fokon, nem lesz rosszabb az eredmény, tényleg elég csak a makacsabb foltokat magasabb hőfokon kezelni. Bár a teljes fertőtlenítéshez a 60 fokos program a legmegfelelőbb, a mosószerrel kombinálva az alacsonyabb hőmérséklet is elpusztítja a bacikat és kíméli a ruhák anyagát és színét is.

Bónusz adat, hogy egy ilyen 6-7 kilós kapacitású mosógép 45 liter vizet használ egy mosáshoz, ami a fenti 150 ciklusnál évi 6,7 m3.

7 kilós töltési kapacitással a legolcsóbb A energiakategóriás mosógép ma 130 ezer forintba kerül hazánkban, de akinek ez sok 110 ezerért már kap B kategóriásat is. Igazi családi méretben, 9 kg felett, 140 ezer forintba kerül a leghatékonyabb A kategória, míg a legolcsóbb B energiacímkés készülék pedig 160 ezer forint, ami jól mutatja, hogy nem mindig a drágább a takarékosabb.

Mosogatógép

A mosogatógép egyike azon háztartási eszközöknek, amely nem csak igen kényelmessé teszi a mindennapokat, de még spórolni is segít. Az én 8 terítékes gépem például 8 liter vízből megoldja az egész mókát. De, hogy kézi mosogatással mennyi víz is megy el? Sok. A különböző ide vonatkozó kísérletek számai tág keretek között mozognak, de a szélsőségek között az egyik teszt 8 terítékre 60 litert számolt folyóvizes, és kb. 24 litert kéttálcás, takarékosabb mosogatás esetén.

De minket most elsősorban az elektromos áram érdekel. (Hozzáteszem, a kézi mosogatásnál is valamivel melegíteni kell a vizet, szóval energiaköltség ott is van).

Az én saját mosogatógépem nem a világ legtakarékosabb modellje – nálam a helyszűke miatt csak pár típusból lehetett válogatni. Viszont nagy előnye, hogy a használati útmutatója leírja minden program energiaigényét. Eszerint a legerősebb, 65 fokos edény program 1250 Wh-t használ el, az alap univerzális program 1050-et, ezzel szemben a 45 fokos eco csak 723 Wh-t igényel. Ennek egyedüli igazi hátulütője a 220 perces időtartam, de hát éjszaka ki a fenét érdekel mennyi ideig megy a gép? Ha mindenképpen gyorsan kell mosogatni, van egy könnyebben szennyezett edényekre tervezett 95 perces program is, aminek 700 Wh kell.

Számoljunk most csak az unierzális program és a több, mint 30%-kal takarékosabb eco közötti különbséggel, ami 0,327 kWh. Nem tudom ki hogy van vele, de nálam naponta egyszer biztosan megy ez a kis gép, így 365 darab éves ciklusszám nem túlzás, mivel nagyobb főzések, vagy vendégek esetén simán van napi több kör is. Ez 119 kWh különbség!

38 Ft/ kWh 70 Ft / kWh 182 Ft / kWh
365 ciklus: 119 kWh különbség 4522 Ft 8330 Ft 21.658 Ft

És mielőtt továbbmegyünk, hadd említsem meg a fent már idézett Technology Connections egy másik kísérletét, ahol azt vizsgálták érdemes-e előmosást használni a mosogatógépnél. Talán sokan nem tudják, de a leggyorsabb programok kivételével szinte az összes tartalmaz előmosást, és ehhez van egy külön kis mosószer-adagoló is a gépben. Ezt egyes modelleknél a fő mosószertartály tetejébe mélyesztik és fedele sincs, másoknál annak oldalán rácsos tető alatt bújik meg. Ha ebbe beleszórunk egy egészen kevés port, vagy gélt, akkor az előmosásnál ez a zsírok nagy részét eltávolítja, és a főmosás sokkal hatékonyabb lesz alacsony hőfokon is. Aki tablettát használ, annak nincs szerencséje, de én ezért tartok otthon egy flakon mosogatógép gélt is, ami így a teáskanálnyi előmosás adagokkal hónapokig kitart.

A mosogatógépek 12+ terítékes súlycsoportjában 100 ezer forint körül még csak D energiacímkés gépet kapunk, a legolcsóbb C kategóriás 150 ezer, a B 200, a legtakarékosabb A jelű gépek pedig 350 ezer forintnál kezdődnek. A keskenyebb, 45 centi széles 9-10 terítékes gépeknél a legkevesebb áramot a C kategória fogyasztja 160 ezerért, A és B nincs is jelenleg a piacon. Akinek nincs ennyi pénze, az 100 ezer forint alatt csak E és F kategóriát kap.

Vámpírok

Végül meg kell említenünk a vámpír fogyasztókat, de kicsit más okból mint amúgy szokás. Ne értse félre senki, ha a fentiekből nem derült volna ki, nem szívlelem az energia pazarlást, de ez a téma a legtöbbször eléggé felületesen, régi adatok alapján kerül tálalásra.

Az EU egyik 2013-as rendeletének sok energiahatékonysági szabályt köszönhetünk, többek között ez tette kötelezővé, hogy a mosógépeken legyen 20 fokos program is. Egy másik része a szabályozásnak a készenléti, azaz standby energiafelvételt szabályozta, amikor kimondta,

az nem lehet több, mint óránként 0,5 Watt.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a sok kicsi nem adódik össze, és persze, mindent be lehet szorozni globálisan 1 milliárd mobiltelefon töltővel, de már régen nem a 10-15 wattos készenléti áramfelvétel korát éljük.

Próbáltam modern telefontöltőkkel végzett kísérletet találni, de annyira elenyésző az energiafelvételük, hogy a mezei, boltban kapható, egy tizedesig mérő berendezésekkel nem is lehet azt kimutatni. Egy kísérletben 26 darab töltőt dugtak be egymásba kötött elosztókba, és az eredmény 7 W, tehát 0,007 kW energiafelvétel volt. Összesen.

Egy a háztartásomban lévő 2016-os gyártású laptop töltője a rányomtatott műszaki adatok között azt is elárulja, mennyit vesz fel a berendezés készenléti üzemmódban: a fogyasztása 0,0559 Wh. Ez azt jelenti, hogy ha csak napi 2 órát van használva a gép, és 22 órában feleslegesen van bedugva, akkor évente valamivel több mint 8000 órát használja a hálózatot ok nélkül. Ez 448 Wh, de legyen 0,5 kWh. És igen, szorozzuk be 1 milliárd laptoppal, és akkor az 500 millió kWh, azaz 500 GWh, azaz 0,5 TWh ami természetesen nagyon sok. A világ elektromos áram fogyasztását 24.000 TWh-ra becsülték 2019-ben, tehát ez a 0,5 TWh ennek a 0,002%-a.

Semmiképpen nem szeretnék tehát senkit lebeszélni a telefon töltőjének kihúzásáról, de lehet érdemes legalább ennyi energiát feccölni az igazi vámpírok felkutatásába. Az én személyes kedvencem a set-top-box, az a kis vevőegység amit a kábelszolgáltatótól kapunk a tévézéshez.

Ezt a berendezést azért nem szeretem túlzottan, mert általában körülményes a menüje, lassú a hardvere, az idősebb generációt pedig abszolút megzavarja, hogy két távirányítót kell használnia. Az sem sokkal jobb, ha az egyik univerzális – össze sem tudom számolnia régebben hányszor hívott fel a nagymamám, hogy eltűnt a TV adás, vagy egyszerűen csak nem tud hangosítani a készüléken. Az ok szinte mindig az volt, hogy elfelejtette átkapcsolni a box távvezérlőjét a TV irányítására.

Lisa Fotios at Pexels

Az igazság azonban az, hogy a legtöbb modern tévéhez egyszerűen felesleges a box, hiszen azok beépítve már tartalmazzák a szükséges alkatrészeket és az ún. CI+ kártya fogadására is képesek. Egyes tévék már felvenni is tudnak, ha bedugunk egy megfelelő pendriveot.

A legnagyobb magyar kábelszolgáltatónál sajnos nincs lehetőség a box nélküli életre, az új smartboxuk pedig 10 wattot fogyaszt óránként. A harmadik legnagyobb hálózat előző generációs készüléke kikapcsolt állapotban 1 wattot fogyasztott, bekapcsolva pedig 18 wattot evett meg. Új boxukról nem találtam megbízható specifikációkat, de itt legalább elérhető a mediacard, azaz a box nélküli CI+ kártya amit a TV-be lehet közvetlenül dugni. A második legnagyobb szolgáltatót azért hagytam a végére, mert náluk még kártya sem szükséges a digitális adás vételéhez, csak egy DVB-C tuneres TV kell, amely a legtöbb modern készüléknek alap tudása.

Sokan vannak tehát, akik set-top-boxot használnak a tévézéshez, sőt, akár több is van ebből a lakásban. De mi van akkor, ha ezt valaki nem kapcsolja ki? Egyszerűen csak lekapcsolja a tévét és úgy gondolja, nem bíbelődik azzal a kis hülye dobozkával? Nos egy 10 wattos smartbox évente 87 kWh-t emészt fel, a régebbi médiabox pedig 157-et fogyaszt, ha 24 órában megy. Számoljunk.

38 Ft/ kWh 70 Ft / kWh 182 Ft / kWh
87 kWh 3306 Ft 6090 Ft 15.834 Ft
157 kWh 5966 Ft 10.990 Ft 28.474 Ft

Érdemes tehát a felesleges fogyasztókat kiiktatni, mert sok kicsi sokra megy, még 10 watt is évi több ezer forint plusz kiadást jelent. A bedugva hagyott tápegységek és töltők kapcsán pedig jó ökölszabály, hogy ha a töltő még a készülék kikapcsolt állapota közben is langyos, akkor valószínűleg egy régebbi eszközről van szó, ami bizony tényleg vámpírkodik nekünk és mindenképpen érdemes kihúzni, ha éppen nem használjuk.

WiFi

A kört életünk kihagyhatatlan társával a WiFi routerrel zárjuk. Ez tipikusan olyan eszköz, ami szándékosan megy 24 órában, tehát nem vámpír, egyszerűen így használjuk. Valószínűleg nagyon kevesen kapcsolják ki éjszakára, vagy nap közben, amikor nincsenek otthon. Ennek a kényelem mellett praktikus okai is vannak, hiszen lehet, rá van kötve a riasztó rendszer, ezen lóg az összes okos kütyünk, esetleg még az éjszaka frissülő autónk is, vagy a fent említett okostermosztátot érjük el távolról a segítségével. De mennyibe fáj ez a dorbézolás?

Nos, a saját routeremet a lengyel ithardware.pl tesztjében találtam meg, akik veszik a fáradságot és minden hasonló eszköznél lemérik a fogyasztást nyugalmi állapotban, és nagy fájlok letöltése, erős terhelés mellett is. A számok alapján, ha mondjuk este Netflixet nézek, vagy a podcastunk anyagát töltöm fel YouTubera, akkor ez 9,3 W áramfogyasztással jár. Ha éppen semmi dolga a készüléknek, akkor a hálózat életben tartása 4,5 W-ba kerül.

A matek mindenkinél más lesz, de mivel én itthonról dolgozom, és későn is fekszem le, a példa kedvéért úgy számolok, hogy 8 órát tétlen a router, átlag 4 órát van igazán keményen meghajtva, a többi időben, 12 órában pedig részlegesen terhelt, amit én leegyszerűsítve a két mért adat közé, 7 W-ra lőttem be. Ez naponta 0,157 kWh, évente 57 kWh.

38 Ft/ kWh 70 Ft / kWh 182 Ft / kWh
57 kWh éves fogyasztás 2166 Ft 3990 Ft 10.374 Ft

Ha valaki hétköznap csak pár órát használja az otthoni WiFi hálózatot, mondjuk reggel indulás előtt, meg este, amikor hazaért, és ebből csak egy óra az online filmezés, akkor, a készülék üzemidejének az otthon töltött órákra korlátozásával a fenti összeg kétharmadát is megtakaríthatja.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.