Sérült állat okozhatta a Szentendrei úton fékező teslás balesetet

Az elmúlt héten bejárta a magyar médiát annak a Teslának a sztorija, amely a Szentendrei úton lassított, ezzel láncreakciót indítva. Az eset kárvallottja egy vétlen motoros lett, akit nem is a piros villanyautó, hanem a mögötte jövő kocsi sodort el.

A vizsgálat még folyik, de a Tesla sofőrje megkeresett minket és elmesélte, hogyan zajlottak az események az ő nézőpontjából.

Nézőpontok

Mostanra már sok különböző forrásból idéztek a különböző médiumok – hallottunk információkat a rendőrségtől, és közvetett módon a Tesla mögött érkező autóstól is, amikor megküldte fedélzeti kamerájának felvételét egy dashcam csatornának.

Most viszont megismerhetjük a Tesla sofőrjének sztoriját is, mivel rendszeres Villanyóra hallgatóként megkeresett minket, hogy elmesélje, ő hogyan látta az eseményeket. Ezt változtatás nélkül adjuk közre, de természetesen a személyes adatok nélkül.

A belső sávban haladva egy sérült galambra lettem figyelmes a sávom közepén. Nem mertem kikerülni mert nem tudtam ellenőrizni, hogy vannak-e mellettem. Elvettem a gázt, amire regeneratív fékezésbe kezdett az autó, végül elcsaptam a madarat.

A videón is latható, hogy nem villog az elakadásjelző és a Sentry [a Tesla saját fedélzeti kamerája – szerk.] sem rögzítette mert nem léptem a fékpedálra. Így büntetőfékezés sem volt. Egyből félreálltam, visszasétáltam és meggyőződtem, hogy a motoros szerencsére 8 napon belül gyógyuló könnyebb sérülést szenvedett. Mivel az én járművem nem volt részese a balesetnek így a törvény szerint cserbenhagyásról nem lehet szó.

Ettől még nagyon sajnálom a motorost és a hatóságra bízom az ügy tisztázását, a felelősség megállapítását. Ha nem Teslám lenne, szerintem nem lett volna hír belőle.

Tanulságok

A tények feltárását természetesen mi is meghagyjuk a hatóságoknak, de azért van pár olyan tanulság, amit fontosnak tartunk megjegyezni az eset kapcsán.

1, A követési távolság nem viccből van kitalálva. Sajnos a hétköznapokban hajlamosak vagyunk lazán kezelni a követési távolságot, pedig ennek a lényegére pont a fenti eset világít rá jól: bármi váratlan eset történhet az előttünk haladóval, esetleg reagálnia kell egy olyan helyzetre, amit mi még nem is látunk, nekünk akkor is meg kell tudnunk állni. Persze az érem másik oldala, hogy ha megpróbálsz normális távolságot tartani, vagy esetleg a tempomatra bízod ezt a feladatot, akkor Magyarországon másodperceken belül bevág eléd valaki, mert ott szerinte volt egy szabad hely.

2. El kell ütni! Baráti beszélgetéseken egy sör mellett biztosan hallotta már mindenki, hogy ilyenkor nem szabad fékezni, el kell ütni azt a kutyát/macskát/madarat/nyulat, mert csak baj lesz belőle, ne kockáztassuk más ember életét. Ennek a moralitásán vitatkozzanak a filozófusok, de a valóság az, hogy mindenkiben ott az ösztönös reakció, hogy ha akadályt – pláne élőlényt – lát satufékezzen, vagy kikerülje. De ha modern autónk van, akkor az AEB, a kötelező automata vészfék rendszer valószínűleg megteszi ezt helyettünk is. Lásd az első pontot: ezért van a követési távolság!

3. Le a vasvillákkal! Nem tagadjuk, néha mi is ott ragadunk a YouTube dashcam videói előtt és sokszor az a néző érzése, hogy ő biztosan tudja, hogy ki volt az idióta. De az igazság az, hogy egy-egy nézőpontot látunk, sokszor nem ismerjük a körülményeket. Ebben az esetben is sokan rögtön a Tesla fantomfékezését vélték látni az eset mögött, pedig a levélből egyértelmű, hogy itt most az ember vezetett, ő nyomta, majd vette el a gázt. Mielőtt eszméletlen határozottsággal beleállunk a másikba egy online fórumon, érdemes megvárni a vizsgálat eredményét.

+1. Regeneratív fékezés. Sokan kérdezték már tőlünk, hogy nem veszélyes-e a regeneratív fékezés, és vajon jelzi-e a féklámpa, ha csak elemeltük a gázt. A hagyományos fékek az autó mozgási energiáját hőenergiává alakítják át, míg a regeneratív fékezés nagyrészt elektromos áramot csinál belőle. Alapvetően tehát nem a lassulás a különbség, hanem az elkoptatott energia sorsa. Ebből a szempontból a visszatöltés egyértelműen jobb, okosabb megoldás. Egy újdonsült villanyautós számára az első napokban lehet, hogy hozzá kell szokni, hogy ha elemeli a gázról a lábát, azonnal lassulni kezd az autó, de ez nagy mértékben függ attól is, hogyan vezette hagyományos járművét korábban. Ha nem nyomta ki azonnal a kuplungot, hanem ahogy az autósiskolában tanították, általában motorfékkel kezdte meg a lassítást, akkor az érzés nagyon hasonló lesz és egyáltalán nem szokatlan. Pár nap után pedig rutin. Ami pedig a féklámpákat illeti, erre szigorú szabályok vannak. Az Európára is érvényes, a személyautók fékrendszerét szabályozó UNECE R13‑H szerint 1,3 m/s² lassulás felett kötelező, alatta megengedett a féklámpa használata. Tehát ha levesszük a lábunkat a gázról, a féklámpa ki fog gyulladni. A Tesla egyébként ebben a kérdésben kicsit konzervatívabb, mint a szabályozás. Konkrét adatot nem tettek közzé, de becslések és tesztek szerint valahol 1,0 m/s² körül már használja a féklámpát az autó.

Címlapkép: EuroNCAP.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.