A BP már 70 éve publikálja éves rendszerességgel a világ energiafelhasználásának adatait, így az általuk közzétett számokból sok érdekes összefüggés kiolvasható. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) egyik munkatársa, Michael S. Taylor arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul egymáshoz az időjárásfüggő megújulók és az atomenergia növekedése történelmi időtávon, ezért a BP adataiból egy grafikont készített, amelyen a kiindulási pont az az év volt, amikor az adott technológia először volt képes előállítani 30 TWh villamos energiát. Ez az év az atomenergia esetében 1966, a modern megújulók esetében pedig 2000 volt. Taylor az elkészült grafikont a Twitteren osztotta meg, és ezen az látható, hogy a nap- és a szélenergia gyorsabban tud növekedni, mint az atomenergia. Az első években a két termelési mód még fej-fej mellett haladt, de a nukleáris energia S-görbéje viszonylag gyorsan ellaposodott. Kiemelném, hogy grafikon a ténylegesen megtermelt energiát tartalmazza, nem a névleges kapacitást. Forrás: Michael Taylor -twiter. Érdemes az atomenergia esetét külön is megnézni: az Our World in Data grafikonján azt láthatjuk, hogy a 90-es években kezdett lassulni a növekedés, 2006 óta pedig lényegében egy helyben toporog a szektor. Mi erre a magyarázat? Egy korábbi cikkünkben már részletesebben foglalkoztunk a kérdéssel, de röviden összefoglalva arról van szó, hogy az atomerőművek építése az idő előrehaladtával egyre drágább és drágább lett. Ennek az a fő oka, hogy minden ilyen beruházás elsősorban egy gigantikus építkezést jelent, márpedig az építkezések egyre drágábbak a munkaerő költségének folyamatos emelkedése miatt. Természetesen sok más egyéb tényező is hozzájárul a nukleáris ipar növekedési problémáihoz, de véleményem szerint ez a fundamentális ok. A spektrum másik végletét a gyorsan növekvő, agilis napenergia jelenti. A technológia moduláris, a sivatagokban felépített gigawattos léptékű naperőművektől a háztetőre szerelt néhány panelből álló kis rendszerekig bárhol és bármilyen méretben alkalmazható, ami nem mondható el az atomreaktorokról. Ennél is fontosabb azonban, hogy egy naperőmű megvalósítása során a standardizált komponensek (napelem, inverter, stb.) legyártása teszi ki a beruházás egy igen jelentős részét, amihez viszonylag kevés építési munka társul, márpedig a gyártás Wright törvényének engedelmeskedve egyre olcsóbbá válik. Van azonban még valami, ami a nap- és szélenergiánál is gyorsabban növekszik, mégpedig az elektrolizálók gyártása: Forrás. Persze itt még túl kevés az adatpont, és azok is túl spekulatívak ahhoz, hogy a fenti grafikonból messzemenő következtetéseket vonjuk le, de azt el kell ismerni, hogy ígéretes a start. Egyre rosszabb ötlet atomerőművet építeni? (A címlapképet az OpenAI által üzemeltetett DALL-E generálta.) dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
