Norvégiában minden második eladott autó elektromos, és minden negyedik Tesla.
2025-től nem szeretnének több környezetszennyező autót forgalomba helyezni.

Vajon mivel érte el a norvég kormány ezt a biztató eredményt? 

Az elbil.no a norvég villanyautósok információs oldala szerencsére angolul is közöl egy remek összefoglalót, így norvég nyelvismeret nélkül is könnyedén megismerhetjük a helyi ösztönzőket.

Norvégia úttörő  szerepet tölt be a zéró emissziós közlekedésre való áttérésben. A norvég sikertörténet leginkább a nulla káros anyag kibocsátású járművek forgalomba helyezésének támogatására épül. A különböző kormányok már az 1990-es évek elejétől igyekeznek felgyorsítani az átállást, fokozatosan vezették be az ösztönzőket. A norvég parlament nemrég úgy döntött, hogy a 2025-re az összes eladott új gépkocsi csak nulla káros anyag kibocsátású (azaz elektromos vagy hidrogénnel működő) lehet. Az elektromos és konnektoros hibrid járművek együttesen már ma is 50%-os piaci részesedéssel rendelkeznek. A gyors átállást politikai eszközök és ösztönzők széles köre magyarázza.

Mivel közel a cél, fontos megjegyezni, hogy már fokozatosan visszaszorulóban vannak az ösztönzők. A zéró kibocsátású járművek ösztönzési rendszerét is csak 2021 végéig tartják fenn a jelenlegi formában. Az adómentesség 2020 végéig van jóváhagyva, és az ösztönzőket a piac alakulásával párhuzamosan folyamatosan felülvizsgálják és módosítják.

Az 50%-os szabály

2017-től az önkormányzatok engedélyezik az autóbusz-sávok használatát és ingyenes parkolást biztosítanak az elektromos autók számára. A parlament egy úgynevezett 50%-os szabályt fogadott el, ami azt jelenti, hogy a megyék és az önkormányzatok maximálisan a fosszilis üzemanyaggal működő járművek díjainak 50%-át kérhetik el kompokon, parkolási díjként és útdíjként. Az 50%-os szabály megyei és állami üzemeltetésű kompokra vonatkozik, de 2019 folyamán fizetős utakon is bevezetik.

Töltőinfrastruktúra

A hosszabb távú utazások kizárólag jól szervezett töltőhálózat mellett lehetségesek. Norvégiában több mint 10 000 nyilvános töltőpont található, melyek közül több mint 1500 villámtöltő. Annak ellenére szükségesnek tartották ennyire sok töltőpont kiépítését, hogy a villanyautó tulajdonosok napi rendszerességgel otthon töltenek, a kormány mégis úgy gondolja, hogy elengedhetetlen, hogy lehetőség legyen szükség esetén villámtöltésre is. A fogyasztók hajlandóak magasabb árat fizetni a gyors töltési lehetőségért, ugyanis az otthoni árnak körülbelül háromszorosát fizetik a nyilvános villámtöltőkön.

2017-ben a norvég kormány elindított egy programot, amely szerint Norvégia főútjain 50 km-enként legalább kettő, több töltőponttal rendelkező villámtöltő állomás létrehozását finanszírozza. Finnmark és Lofoten kivételével Norvégia összes főútján sikeresen megépültek a villámtöltő-állomások.

A norvég autós adórendszer

A norvég politikai pártok többsége egyetért abban, hogy a gazdasági előnyökben kell részesíteni azokat a vásárlókat, akik nulla vagy alacsony kibocsátású autókat választanak a szennyezőbb autók helyett. Ezt a gépjárműadó rendszerben a „szennyező fizet elv” alkalmazásával érik el. Magas adókat vetettek ki a magas káros anyag kibocsátású autókra, és alacsonyabb adókat az alacsony vagy nulla kibocsátású autók esetén. Az erősen szennyező gépjárművekre kivetett magasabb adók fedezik a nulla kibocsátású autók miatt jelentkező adóbevétel csökkenéseket.

A norvég parlament úgy döntött, hogy a 2025-re eladott összes új gépkocsi nulla (akkumulátoros vagy hidrogén) kibocsátású járműnek kell lennie. Ez a nagyon ambiciózus cél megfelelő politikai intézkedésekkel megvalósítható. Az új autók beszerzéséhez kapcsolódó adókat a tömeg, a CO₂ és a NO_x-kibocsátás figyelembe vételével számítják ki. Az adó progresszív, ezért a nagy méretű és magas káros anyag kibocsátású autók megvásárlása nagyon drága. Az utóbbi években ezt az adónemet fokozatosan úgy módosították, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektessenek a kibocsátásra és egyre kevesebbet a súlyra.

Az alábbi példa egy elektromos típus adózását hasonlítja össze egy hasonló benzines autóval, így látható, hogyan teszi a norvég adórendszer versenyképessé az elektromos autókat.

A progresszív adórendszer a legtöbb típusnál olcsóbbá teszi az elektromos modellt a hasonló benzineshez képest, még akkor is, ha az elektromos autók import ára jóval magasabb. Ez a fő oka annak, hogy a norvég elektromos autó piac lényegesen sikeresebb, mint bármely más országban.

A norvég elektromos autó ösztönzők:

• Nincs vásárlási / import adó (1990-)
• Vásárláskor mentesség a 25%-os ÁFA alól (2001-)
• Nincs éves útadó (1996-)
• Nem fizetnek díjat fizetős utakon vagy kompokon (1997 – 2017).
• Az elektromos járművek a kompjáratok teljes árának legfeljebb 50%-át fizetik (2018-)
• Fizetős utakon a teljes díj 50%-a (2019)
• Ingyenes önkormányzati parkolók (1999-2017)
• Az elektromos autók parkolási díját helyi szinten szabályozzák, de az ár maximum 50% lehet (2018-).
• Buszsáv használat (2005-).
  Az új szabályok lehetővé teszik a helyi önkormányzatok számára, hogy korlátozzák a buszsáv használatát az egy vagy több utast is szállító villanyautókra (2016)
• 50%-kal csökkentett gépjárműadó a vállalatok számára (2000-2018).
• A céges autók gépjárműadó kedvezménye 40%-ra csökkent (2018-)
• A lízingdíj mentes a 25% ÁFA alól (2015)
• Pénzügyi kompenzáció a fosszilis kisteherautók selejtezéséért, ha nulla kibocsátású kisteherautóra cserélik (2018)
• A B kategóriás vezetői engedélyekkel vezethetők a C1 osztályú elektromos teherautók (könnyű tehergépkocsik) 2450 kg-ig (2019)

A jelenlegi kormány úgy döntött, hogy a nulla káros anyag kibocsátású autók ösztönzőit 2021 végéig megtartja. Az ÁFA-mentességet jóváhagyta az EFTA Felügyeleti Hatósága.

A villanyautózás története Norvégiában