Norvégiában minden második eladott autó elektromos, és minden negyedik Tesla.
2025-től nem szeretnének több környezetszennyező autót forgalomba helyezni.

Vajon mivel érte el a norvég kormány ezt a biztató eredményt? 

Az elbil.no a norvég villanyautósok információs oldala szerencsére angolul is közöl egy remek összefoglalót, így norvég nyelvismeret nélkül is könnyedén megismerhetjük a helyi ösztönzőket.

Norvégia úttörő  szerepet tölt be a zéró emissziós közlekedésre való áttérésben. A norvég sikertörténet leginkább a nulla káros anyag kibocsátású járművek forgalomba helyezésének támogatására épül. A különböző kormányok már az 1990-es évek elejétől igyekeznek felgyorsítani az átállást, fokozatosan vezették be az ösztönzőket. A norvég parlament nemrég úgy döntött, hogy a 2025-re az összes eladott új gépkocsi csak nulla káros anyag kibocsátású (azaz elektromos vagy hidrogénnel működő) lehet. Az elektromos és konnektoros hibrid járművek együttesen már ma is 50%-os piaci részesedéssel rendelkeznek. A gyors átállást politikai eszközök és ösztönzők széles köre magyarázza.

Mivel közel a cél, fontos megjegyezni, hogy már fokozatosan visszaszorulóban vannak az ösztönzők. A zéró kibocsátású járművek ösztönzési rendszerét is csak 2021 végéig tartják fenn a jelenlegi formában. Az adómentesség 2020 végéig van jóváhagyva, és az ösztönzőket a piac alakulásával párhuzamosan folyamatosan felülvizsgálják és módosítják.

Az 50%-os szabály

2017-től az önkormányzatok engedélyezik az autóbusz-sávok használatát és ingyenes parkolást biztosítanak az elektromos autók számára. A parlament egy úgynevezett 50%-os szabályt fogadott el, ami azt jelenti, hogy a megyék és az önkormányzatok maximálisan a fosszilis üzemanyaggal működő járművek díjainak 50%-át kérhetik el kompokon, parkolási díjként és útdíjként. Az 50%-os szabály megyei és állami üzemeltetésű kompokra vonatkozik, de 2019 folyamán fizetős utakon is bevezetik.

Töltőinfrastruktúra

A hosszabb távú utazások kizárólag jól szervezett töltőhálózat mellett lehetségesek. Norvégiában több mint 10 000 nyilvános töltőpont található, melyek közül több mint 1500 villámtöltő. Annak ellenére szükségesnek tartották ennyire sok töltőpont kiépítését, hogy a villanyautó tulajdonosok napi rendszerességgel otthon töltenek, a kormány mégis úgy gondolja, hogy elengedhetetlen, hogy lehetőség legyen szükség esetén villámtöltésre is. A fogyasztók hajlandóak magasabb árat fizetni a gyors töltési lehetőségért, ugyanis az otthoni árnak körülbelül háromszorosát fizetik a nyilvános villámtöltőkön.

2017-ben a norvég kormány elindított egy programot, amely szerint Norvégia főútjain 50 km-enként legalább kettő, több töltőponttal rendelkező villámtöltő állomás létrehozását finanszírozza. Finnmark és Lofoten kivételével Norvégia összes főútján sikeresen megépültek a villámtöltő-állomások.

A norvég autós adórendszer

A norvég politikai pártok többsége egyetért abban, hogy a gazdasági előnyökben kell részesíteni azokat a vásárlókat, akik nulla vagy alacsony kibocsátású autókat választanak a szennyezőbb autók helyett. Ezt a gépjárműadó rendszerben a „szennyező fizet elv” alkalmazásával érik el. Magas adókat vetettek ki a magas káros anyag kibocsátású autókra, és alacsonyabb adókat az alacsony vagy nulla kibocsátású autók esetén. Az erősen szennyező gépjárművekre kivetett magasabb adók fedezik a nulla kibocsátású autók miatt jelentkező adóbevétel csökkenéseket.

A norvég parlament úgy döntött, hogy a 2025-re eladott összes új gépkocsi nulla (akkumulátoros vagy hidrogén) kibocsátású járműnek kell lennie. Ez a nagyon ambiciózus cél megfelelő politikai intézkedésekkel megvalósítható. Az új autók beszerzéséhez kapcsolódó adókat a tömeg, a CO₂ és a NO_x-kibocsátás figyelembe vételével számítják ki. Az adó progresszív, ezért a nagy méretű és magas káros anyag kibocsátású autók megvásárlása nagyon drága. Az utóbbi években ezt az adónemet fokozatosan úgy módosították, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektessenek a kibocsátásra és egyre kevesebbet a súlyra.

Az alábbi példa egy elektromos típus adózását hasonlítja össze egy hasonló benzines autóval, így látható, hogyan teszi a norvég adórendszer versenyképessé az elektromos autókat.

	Volkswagen Golf	Volkswagen e-Golf
Import ár:	22 046	33 037
CO2 adó (113 g/km):	4348	–
NOx adó:	206	–
Selejtezési díj:	249	249
25 % ÁFA:	5512	–
Eladási ár:	34 076 Euró	33 286 Euró

A progresszív adórendszer a legtöbb típusnál olcsóbbá teszi az elektromos modellt a hasonló benzineshez képest, még akkor is, ha az elektromos autók import ára jóval magasabb. Ez a fő oka annak, hogy a norvég elektromos autó piac lényegesen sikeresebb, mint bármely más országban.

A norvég elektromos autó ösztönzők:

• Nincs vásárlási / import adó (1990-)
• Vásárláskor mentesség a 25%-os ÁFA alól (2001-)
• Nincs éves útadó (1996-)
• Nem fizetnek díjat fizetős utakon vagy kompokon (1997 – 2017).
• Az elektromos járművek a kompjáratok teljes árának legfeljebb 50%-át fizetik (2018-)
• Fizetős utakon a teljes díj 50%-a (2019)
• Ingyenes önkormányzati parkolók (1999-2017)
• Az elektromos autók parkolási díját helyi szinten szabályozzák, de az ár maximum 50% lehet (2018-).
• Buszsáv használat (2005-).
  Az új szabályok lehetővé teszik a helyi önkormányzatok számára, hogy korlátozzák a buszsáv használatát az egy vagy több utast is szállító villanyautókra (2016)
• 50%-kal csökkentett gépjárműadó a vállalatok számára (2000-2018).
• A céges autók gépjárműadó kedvezménye 40%-ra csökkent (2018-)
• A lízingdíj mentes a 25% ÁFA alól (2015)
• Pénzügyi kompenzáció a fosszilis kisteherautók selejtezéséért, ha nulla kibocsátású kisteherautóra cserélik (2018)
• A B kategóriás vezetői engedélyekkel vezethetők a C1 osztályú elektromos teherautók (könnyű tehergépkocsik) 2450 kg-ig (2019)

A jelenlegi kormány úgy döntött, hogy a nulla káros anyag kibocsátású autók ösztönzőit 2021 végéig megtartja. Az ÁFA-mentességet jóváhagyta az EFTA Felügyeleti Hatósága.

A villanyautózás története Norvégiában

1989	Az a-ha popzenekar és az NGO Bellona közös erővel népszerűsíteni kezdi az elektromos autókat Norvégiában
1990	Ideiglenes mentesség az import adó alól (1996-tól végleges)
1994	A PIVCO nevű (később Think) norvég villanyautó gyártó sikeresen üzemeltet 12 elektromos autót a Lillehammer téli olimpia során
1995	A norvég ipar létrehozza a Norvég Elektromos Járművek Társaságát az elektromos autók népszerűsítéséhez
1996	Csökkentett éves regisztrációs adó
1997	Mentesség az útadó alól
1998	A Think nemzetközi bemutatója Brüsszelben az EVS15 keretében
1999	A speciális „EL” rendszámtáblák bevezetése Ingyenes közterületi parkolás A Ford megvásárolja a Think-et A Kewet (később Buddy) dán vállalat norvég tulajdonba kerül
2000	Céges autó adó kedvezmény
2001	0% ÁFA
2002	Kalifornia bevezeti a Zéró Emissziós Járművek támogatási programját A Ford eladja a Think-et
2003	A villanyautók Oslo körzetében hozzáférést kapnak a buszsávokhoz
2005	A buszsávok használhatóságát véglegesítik és országosan kiterjesztik Monacoban az EVS21-en bemutatják az új Buddy-t
2008	Oslo bevezeti a nemzeti villanyautó töltőinfrastruktúra programot A Think City bemutatkozik a Genfi Autószalonon
2009	Ingyenesség a közúti kompjáratokon A kormány elindítja a Transnova programot és egy 7 millió Eurós EV infrastruktúra programot, amely 2011 végére 1900 töltőpontot eredményez EVS24 Norvégiában Stavengerben
2011	Megnyílik az első CHAdeMO villámtöltő Norvégiában bemutatkozik a Mitsubishi i-MiEV. Az első évben 1050 példány talált gazdára. A Buddy csődöt jelent. Az eszközeit Norvég befektetők vásárolják fel A Think csődöt jelent.
2012	Pártok közötti politikai konszenzus a Zéró Emissziós Járművek pénzügyi ösztönzőinek fenntartásáról 2018-ig vagy amíg 50 000 nulla károsanyag kibocsátású jármű kerül az utakra. 10 000 elektromos autó Norvégiában. Az elektromos autók eladási aránya átlépi a 3%-ot.