Így fűtik lakásaikat a németek

A tavalyi évben az új építésű lakások felében már hőszivattyús fűtést alkalmaztak, miközben a gázfűtés népszerűsége egyre csökken, derült ki a Deutsche Energie-Agentur (Dena) éves jelentéséből, amely a németországi épületekre vonatkozó legfontosabb adatokat gyűjtötte össze. A tavaly átadott lakások tervezése során még aligha számolt bárki is a gázárak későbbi drasztikus emelkedésével, érdekes lesz tehát majd megnézni a következő években, hogy a magas gázárak mekkora lökést adtak az alternatív fűtési megoldásoknak. Addig is azonban, amíg ezek az adatok a rendelkezésünkre nem állnak, rövid áttekintést adunk a tavalyi számokról.

Németországban 19,4 millió lakóépület, és további kétmillió, nem lakhatási célra szolgáló fűtött épület található. A lakóépületek kategóriáján belül 16,1 millió a családi ház, és 3,3 millió a társasházak száma. Az országban összesen 43,1 millió lakást tartanak nyilván, ami Európa legnagyobb lakásállományának számít. Ezek 45%-a családi ház, a többi társasházi lakás. Viszonyítási pontként megjegyezzük, hogy Magyarországon 4,5 millió lakás található a KSH adatai szerint.

Forrás: Deutsche Energie-Agentur – Dena Gebädereport 2023

A lakásépítések száma az elmúlt évtizedben folyamatosan növekedett. 2010-ben még csak 150 ezer körül járt, tavaly viszont már elérte a negyedmilliót is. Az újonnan átadott lakóépületek száma 103 ezer volt, ezen kívül épült még 10 ezer egyéb épület is.

Forrás: Deutsche Energie-Agentur – Dena Gebädereport 2023

Ha megnézzük az új építésű lakóépületek fűtésére vonatkozó hosszú idősoros adatokat, akkor egy határozott trendet láthatunk kirajzolódni. A 90-es években még az új lakások több, mint 90%-át fosszilis energiával fűtötték, többségüket földgázzal, de az olaj is viszonylag nagy népszerűségnek örvendett, a fennmaradó részük pedig elsősorban elektromos fűtést használt. Az ezredfordulótól kezdve megjelent a palettán a távfűtés és a hőszivattyú is, ez utóbbi pedig évről évre egyre nagyobb részesedést hasított ki magának.

Forrás: Deutsche Energie-Agentur – Dena Gebädereport 2023

A 2021-ben átadott 103 ezer új lakóépületből 52 ezer rendelkezett hőszivattyús fűtéssel, nyolcezer lakás a távfűtési hálózatra kapcsolódott, miközben a gázkazánok aránya már alig haladja meg az egyharmadot, az olajfűtés pedig teljesen marginálissá vált.

Forrás: Deutsche Energie-Agentur – Dena Gebädereport 2023

A felhasználók azonban nem csak az új építésű ingatlanokhoz vásárolnak fűtőberendezéseket. Tavaly összesen 981 ezer új fűtőeszköz talált gazdára az országban, ezeknek a döntő többsége egy korábbi, valószínűleg kevésbé korszerű és hatékony készüléket váltott ki. A legnagyobb részük gázkazán volt, amelyek után még nőtt is a kereslet az előző évekhez képest, közel 700 ezer darabot adtak el belőlük. Ennek okát abban kereshetjük, hogy egy már meglévő gázkazánt egyszerűbb és olcsóbb egy másik, de modernebb, hatékonyabb gázkazánra cserélni, mint áttérni egy új technológiára.

Forrás: Deutsche Energie-Agentur – Dena Gebädereport 2023

De akadt jó néhány példa ennek az ellenkezőjére is. Hőszivattyúkból ugyanis 154 ezer darabot értékesítettek 2021-ben, 28%-kal többet, mint tavalyelőtt. Ezekből 52 ezer darab került az új lakásokba, 2600 darab egyéb új épületekbe, 100 ezer darab viszont valamilyen más technológiát váltott le egy fűtéskorszerűsítési beruházás során. A fűtést szolgáló hőszivattyúk mellett 23 500 használati melegvizet előállító hőszivattyúra is volt kereslet, ami 15%-os növekedést jelent.

Forrás: Deutsche Energie-Agentur – Dena Gebädereport 2023

Összességében 24 millió fűtési rendszer működik az országban, és az állomány összetétele csak lassan változik. A gázfűtéses lakások aránya az 1995-ös 35%-ról mára közel 50%-ra emelkedett, ami lényegében ellensúlyozta az olajjal, és a szénnel működő kazánok arányának csökkenését. Így a fosszilis energia aránya végülis nem sokat változott az elmúlt évtizedek alatt: továbbra is 75% körül alakul, csak a belső arányok tolódtak el, illetve a hatásfok javult a korszerűbb berendezéseknek köszönhetően.

Némileg emelkedett azonban a távfűtés, és a hőszivattyúk aránya, az utóbbi azonban még mindig csak 2,8%-on áll, és körülbelül 1,2 millió darab található belőlük.

Forrás: Deutsche Energie-Agentur – Dena Gebädereport 2023

Ezzel a tempóval évente a német épületállomány csupán fél százaléka vált valamilyen környezetbarát fűtési módra. Ez pedig azért probléma, mert a teljes német lakásállomány évi 560 TWh energiát használ fűtésre és vízmelegítésre, ha az összes épületet nézzük, akkor pedig már 800 TWh-ról beszélünk, ami jóval nagyobb érték, mint az ország 500 TWh-s áramfelhasználása (igaz, a kettő között van némi átfedés az elektromos fűtés miatt). 800 TWh nem kevesebb, mint a világ teljes primerenergia-felhasználásának 0,5%-a. Az áramtermelés és a közlekedés zöldítése önmagában tehát édeskevés, a dekarbonizáció nem lesz megvalósítható egy a jelenleginél sokkal gyorsabban lezajló fűtéskorszerűsítési folyamat nélkül, és ez a megállapítás Magyarországra éppúgy érvényes, mint Németországra.

Címlapkép: BBK

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.