Még a Holdról is látszik: 4,6 GW-os naperőmű, és 43,3 GW-os szélerőmű épül

A megújuló energia alkalmazása alapvetően decentralizáltabb termelési módot eredményez, mint a klasszikus hőerőműveken alapuló rendszer, mégis egyre nagyobb nap- és szélerőművek épülnek, mivel komoly gazdasági ösztönzők hatnak a méretek növelésének irányába. Ennek oka abban kereshető, hogy minél nagyobb kapacitású egy erőmű, annál kisebbek a fajlagos beruházási költségek, de emellett a termelők is előszeretettel koncentrálnak a legjobb adottságokkal rendelkező területekre.

A világ jelenlegi legnagyobb naperőműve a kínai Csinghaj tartományban működő Golmud Desert Solar Park, amely egy 80 naperőműből álló, összesen 2,8 GW-os névleges teljesítménnyel rendelkező komplexum. A legnagyobb építés alatt álló naperőmű Szecsuánban található, és amikor majd elkészül, 3,3 GW-os névleges teljesítménnyel fog rendelkezni.

Brazíliában az Omega Energia azonban még ennél is jóval nagyobb beruházásra készül. A Ceará államban megvalósítani tervezett Kuara Solar Park a maga 4,6 GW-os teljesítményével nagyobb, mint a teljes jelenlegi magyar naperőműves állomány. A nyolcmillió modulból álló létesítmény 78 km²-en fog elterülni (ez egy 8,8×8,8 km-es területnek felel meg). Az éves termelése körülbelül 8 TWh-ra becsülhető, ami Brazília áramfelhasználásának több, mint az egy százaléka. A helyi sajtóértesülések szerint az Omega az energia egy részét a Fortescue ausztrál bányavállalatnak fogja értékesíteni, amely egy hatalmas zöld hidrogénes projektet készül megvalósítani az államban. A Kuara Solar jelenleg még az engedélyekre vár, hogy pontosan mikorra fog elkészülni, azt nem közölte a vállalat.

A brazil napenergiás kapacitások az elmúlt napokban érték el a 22 GW-ot, és ennek nagy része Bolsonaro elnöksége alatt épült ki, aki nem éppen a környezetvédelem iránti elköteleződéséről híres. Jellemző a brazil szolárboom lendületére, hogy a 20 GW-os határt csak október elején érte el az ország.

Brazília a 680 TWh-s éves termelésével a világ hatodik legnagyobb áramtermelője. A fosszilis energia aránya mindössze 20%, mivel elsősorban víz- és szélenergiára, illetve biomasszára támaszkodnak, de egyre nagyobb szerep jut a napenergiának is.

Ezzel egyidejűleg a Föld másik oldalán egy Budapestnél alig valamivel nagyobb kínai kisváros a világ legnagyobb erőművének megépítésére készül. A Kanton tartományban található Chaozhou aktuális ötéves tervében egy olyan projekt előkészítése szerepel, amelynek az első fázisában egy 10,8 GW-os, a második fázisban pedig egy 32,5 GW-os tengeri szélfarm épülne meg a Dél-Kínai tengeren, a város partjaitól 70-180 km-re. Ez összesen 43,3 GW, miközben a világ jelenlegi legnagyobb erőműve a Három-szurdok-gát „csupán” 22,5 GW-os. A helyi hatóságok szerint a kiválasztott helyszínen a szélturbinák kapacitáskihasználtsága 45% körül alakulna, vagyis évi 170 TWh-s termeléssel lehet számolni. Ennyi villamos-energiával egész Lengyelországot el lehetne látni.

Hogy mennyire bizonyul megvalósíthatónak Chaozhou városának projektje, azt majd az idő eldönti, egyelőre sem a céldátumok, sem a beruházási költségek várható nagysága nem ismert. Azt azonban tudjuk, hogy Kína ambíciói nem kicsik: tavaly 12,7 gigawattnyi tengeri szélerőműves kapacitást kapcsoltak hálózatra, és a világ tengeri szélerőműves kapacitásának 45%-a az országban található.

Forrás: New Statesman

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.