auto
2024. 02. 24. szombat

A kempingezés, lakókocsizás sokak számára nem elég komfortos, mások imádják a nyaralásnak ezt a formáját. Egy modern lakókocsival ma már az sem kihívás, ha télen, hóesésben síelni támad kedvünk, és szállásfoglalás helyett a saját csigaházat választjuk.

Szerencsére egyre több tisztán elektromos autó alkalmas vontatásra, így ma már az sem meglepő, ha valaki villanyautóval indul lakókocsis kempingezésre. Olvasónk, Meizl Gabi, nem csak rutinos villanyautós, aki már a hőskorban sem riadt meg egy hosszabb utazástól, de elég bátor volt ahhoz is, hogy bevállalja a téli kempingezést. Következzen az ő beszámolója.

Lakókocsival a Tátrába

Tavaly márciusban felvetődött a családban, hogy jó ötlet lenne a sátorozós-kempinges nyaralásainkat egy fokkal kényelmesebbre venni úgy, hogy megmaradjon a kempingezés „feeling” is. Végigvettük az érveket pro és kontra, majd lakókocsi vásárlása mellett döntöttünk.

Nosza, meg is rendeltünk egy Carpento 360 típust. A szállítást nyár elejére ígérték, azonban a gyártás ebben a szegmensben sem zökkenőmentes, így csak szeptember elejére érkezett meg. Szuper, gondoltuk, biztosan meleg őszünk lesz, így ki tudjuk még használni. Persze a forgalomba helyezés rátett némi időt, és a rendszámmal együtt megérkezett a rossz idő is. Ekkor eldöntöttük, hogy nem várunk a melegebb idő beköszöntére és „csakazértis” kipróbáljuk még a télen.

Egy kempingezős Facebook csoportban kapott tanácsok alapján Kemp Oravice lett a kiszemelt célpont. Kicsivel több mint 300 km, nagyjából 100 km-es lakókocsis tapasztalattal télen, keresztül a Tátrán egy 2020-as Tesla Model3 LR-el, mi baj lehet, igaz?

A képet árnyalja, hogy 2017 óta villanyautózunk és 2020 óta birtokoljuk a Teslát, amibe 85.000 km-t tettünk, szóval legalább a villanyautózásban van tapasztalatunk.

A tervezés egyszerű volt, beírtuk a Tesla naviba, hogy Kemping Oravice, és meg is kaptuk hogy egy töltést ajánl az úton. Ezt is csak azért, mert 70%-os akku töltöttségnél számoltattunk vele.

Persze ezt a tervezést csak kíváncsiságból végeztük el, mert a valódi tervet a Plugshare-n készítettük, és a tervet egyéb körülmények is befolyásolták: egy barátunkat Fóton terveztük felvenni és ha már úgyis arra járunk, akkor akár ott is tölthetünk egy keveset. Úgysem célszerű 100%-ra töltve indulni, mivel akkor nincs regeneratív fékezés és szerény tapasztalataink alapján a lakókocsis vontatásnál is előnyösebb, ha rendelkezésre áll az összes regeneratív képesség. Így aztán kialakult a végső terv. Töltünk egy keveset Fóton, majd Zólyomban a Kaskády Hotelnél lévő Superchargeren, aztán át a hegyeken, a kempingben pedig már lesz konnektoros töltés.

A grafikonon jól látszik, hogy néhány keményebb emelkedő is várt ránk, amelyek várható energiaigényéről fogalmunk sem volt, de vajon a Tesla számolt-e vele? No és persze a kérdések kérdése, hogy a Tesla képes-e előre számításba venni a lakókocsi által megnövelt fogyasztást?

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy egy pici hatótávpara sem volt bennünk, mivel képtelenségnek tartottuk, hogy akkora fogyasztást produkáljon az autó, hogy ott ragadjunk az út szélén.

A kicsit hosszúra nyúlt bevezető után rátérek az utazásra.

Reggel 6.37-kor 87%-os töltöttséggel, mivel utánfutóval Magyarországon a megengedett maximális sebesség autópályán 80 km/h, a teherautók sebességét tartva indultunk Fótra az M5 – M0 útvonalon. Az autó 7:22-es érkezést tippelt 60%-os maradék töltöttséggel. A valóságban 7:28-ra érkeztünk 55% töltöttséggel. Megállapítottuk, hogy az autó számolt a vontatmánnyal, de egy picit optimista volt. Szerencsére a töltőn nem volt nagy forgalom, így le tudtunk parkolni a vontatmány lekapcsolása nélkül is.

Mintegy 12 perces töltés után – ennyi kellett a harmadik utas felpakolásához és egy rövid drónvideó elkészítéséhez – 90%-os töltöttséggel vágtunk bele a következő etapba. Az autó az érkezésre 38%-os töltöttséget és 10:21-es időpontot tippelt. Az utazást nehezítette, hogy elkezdett esni a havas eső, ami az út nagy részén ki is tartott. Természetesen ez vizes, latyakos aszfaltot jelentett. Tekintettel arra, hogy nem kívántuk a szlovák költségvetést a sebességtúllépésből eredő befizetésekkel támogatni, ezért kínosan ügyeltünk a sebességhatárok betartására. Ez lakókocsit vontatva közúton 70 km/h, településen 50 km/h. Aztán az út jó részén az időjárás persze megoldotta, hogy ne képezzünk mozgó útakadályt, és senki se érezzen vágyat a sietségre.

A Kaskády Hotel parkolójában lévő Superchargerre 19%-os töltöttséggel 11:00-ra érkeztünk. Jól látható a különbség a tervezett 38% és a valós 19%-os töltöttség között, valamint 40 perccel hosszabb lett a menetidő is a becsültnél. Úgy tűnik a Tesla tervezője sem mindentudó.

Ezen a Superchargeren sajnos le kellett kapcsolni a lakókocsit a töltéshez. Ez a művelet – mérések alapján – nem vesz igénybe egy percnél többet, de azért esőben, jeges úton, kényelmetlen. A minimális lakókocsis tapasztalatunk miatt – eléggé el nem ítélhető módon – két töltőhelyet foglaltunk el, mivel eszünkbe sem jutott, hogy a lakókocsit nem kell feltétlenül az autó közelében parkoltatni a töltés ideje alatt. Igaz, senkit sem akadályoztunk, mivel érkezéskor egyedül voltunk. Arra persze ügyeltünk, hogyha valaki érkezik, akkor ő is kényelmesen hozzáférjen a szabad csatlakozókhoz. Időközben érkezett egy másik teslás, aki kiválasztotta magának a legszélső töltőt. Néhány perc múlva jött egy harmadik márkatárs, de mivel ezen a helyszínen V2 oszlopok találhatók, ezért neki már csak osztott teljesítmény juthatott volna, inkább továbbállt.

Tekintettel arra, hogy az előző szakaszon 20%-os különbséget produkáltunk a tervezett és a valós töltöttségben, úgy döntöttünk, 90%-ra töltünk, hiszen előttünk magasodik a Tátra, és kettő csúcsot is meg kell mászni az úti célig. Mintegy 50 perces töltési idő után – ez jó hosszú lett – nekivágtunk az utunk befejező szakaszának, amire az autó 38%-os érkezési töltöttséget és 14:00 érkezési időt jósolt. Néhány 10 km megtétele után a Tesla az érkezési töltöttséget 32%-ra az időt 14:40-re módosította. Fogadtunk is, hogy mennyi lesz a végén. A legoptimistább jóslat a 20% körüli, a legpesszimistább a 10% alatti volt.

Nos, az út egy-két helyen havas volt, de jellemzően inkább latyakos, így minden izgalom nélkül gyűrtük le a csúcsokat.

Megérkezéskor 31%-os töltöttséget és 14.45-öt mutatott a kijelző. Lehet, hogy a Tesla időközben megtanulta a lakókocsis menettulajdonságokat és beépítette a kalkulációjába?

A kempingbe érve elfoglaltuk a helyünket és azonmód feltettük tölteni az autót, hiszen meleg akkumulátor mellett költséghatékonyabb a töltés. Itt megjegyzem, hogy a kempingben 0,9 EUR/kWh a villany ára, és minden egyes konnektoron külön mérő található, amelyet érkezéskor és távozáskor is le kell fényképezni. Az elszámolás a fotók alapján készül.

Elvileg! A gyakorlatban az történt, hogy mi befoglaltuk a két „normál” aljzatot – egyet a lakókocsinak, egyet az autónak – és rögzítettük a mérőállásokat.

Egyik este, miután visszatértünk egy autós kirándulásból, elhűlve tapasztaltuk, hogy egy újonnan érkező befoglalta a konnektorunkat. Ami látszólag érthetetlen, mivel jól látható, hogy alapból caravan csatlakozója van és azt is használhatná. Ő azonban átalakítja Schukóra és abba dugja. Nos, mi pedig a Tesla Schukót átalakítottuk caravanra majd elkészítettük a fényképeket.

Különösebben nem aggódtunk, mert az addigi tapasztalataink alapján elmondhattuk, hogy nagyon kedves és végtelenül laza a kemping vezetése. Elszámoláskor megmutattuk a Tesla applikációban a „más helyen töltés” értékét, ami tartalmazta a kempingben felvett összes energiát és az alapján fizettünk.

Kempingezni télen?

Érdekes kalandnak ígérkezett lakókocsival megoldani a szállást síeléskor. A Carpento 360 típusú lakókocsiban alapvetően nincs fűtés, de úgy gondoltuk, hogy ezt a hátrányt egy forró levegős „radiátor” megoldja.

Kipróbáltuk a modern, digitális konnektoros megoldást, de az nem tudott olyan mennyiségű forró levegőt szállítani, amivel elűzhető a lakókocsizás mumusa, a párásodás. Bizony, ha nem elegendő és nem egyenletes eloszlású a forró levegő, akkor a hőhidakon a levegő páratartalma kicsapódik, más szóval, minden nyirkos és vizes lesz.

Mi a megoldás? Elővenni a nagypapa fűtőberendezését, kefementes motor, hatalmas ventilátor és már meg is kapjuk a megfelelő hőmérsékletű és mennyiségű levegőt. Persze az itthoni teszt alatt gyorsan kiderült, hogy valamit kell kezdeni a hőfokszabályozással, mert ez a fűtőtest viszont túlfűti a lakókocsit. A megoldás egyszerű volt. Összeházasításra került a 40 éves radiátor egy három évvel ezelőtt nyugdíjazott digitális termosztáttal és ezzel lehetővé vált a pontos hőfokszabályozás.

Síelésnél még egy probléma merül fel, a vizes ruhák szárítása. Nos ezeket egyrészt be lehet tenni a lakókocsi „fürdőszobájába”, másrészt a kempingben külön helység van dedikálva szárításra, még bakancsszárító állvány is akad.

Gyakorlatilag télen minden olyan komfort megkapható egy kempingben, mint nyáron, csak fürdőbe, konyhába menet csúszkál az ember a hóban. Cserébe nem találkozunk szúnyogokkal!

A síeléshez a választás Kemp Oravice-re esett. A kempingbe érve, sajnos esett az eső, de a recepciós hölgy nem izgulta túl a regisztrációt. Elmondta, hogy bárhova állhatunk, fényképezzük le a villanyóra  mérőállásokat, mivel az elszámolás a fotók alapján készül.

Miután letáboroztunk, próbáltunk becsekkolni, de a hölgy valahova eltűnt. Nos, ha Ő nem izgatja magát, Mi aztán biztosan nem fogunk izgulni.

Becsekkolás helyett felfedeztük a kempinget. Tiszta, rendes hely. Néhány lakókocsi és két lakóautó volt még rajtunk kívül, de sem a zuhanyozásnál sem pedig a konyhában nem futottunk össze a lakóikkal.

A sípálya talán 100 méterre volt a kempingtől, így nem volt megerőltető reggel a sífelszereléssel átsétálni. Éjszakánként -5 fok körül volt a legalacsonyabb hőmérséklet, az elektromos fűtőtestünk tökéletesen kifűtötte a lakókocsit. A vizes ruháink és a törölközőink is meg tudtak száradni a lakó fürdőjében reggelre.

A kirándulással a legfőbb célunk az volt, hogy végre kipróbáljuk a lakókocsizást, valamint azt, hogy a lakónk mennyire komfortos télen. Nos elmondhatom, hogy két ember számára, nagyon kényelmes ez a méret. Háromnak, véleményes, mivel egy főnek mindig le kell ülni, hogy a többi elférjen. Négy embernek étkezni és aludni kényelmes, azonban mozogni, úgy általában élni benne, már kényelmetlen. Nyáron, száraz időben, vélhetően nem problémás, mivel az ember, úgyis csak aludni fog benne.

A főzés – melegítés – a vártnál jobb volt, mivel a „fürdőszoba” mennyezetén van egy kétirányú ventilátor, ami kirántotta a párát és a szagokat is.

Magam részéről alig várom a melegebb időket, és a sok-sok kirándulást.

A hazavezető utat még annyira sem terveztük meg, mint az odavezetőt. Tekintettel arra, hogy ott tartózkodásunk alatt esett némi hó és a szlovákok nem vitték túlzásba az utak takarítását, 96%-ra töltöttünk azzal kalkulálva, hogy mire számottevő regeneratív fékezésre lesz szükség, addigra úgyis fogy annyi energia az akkuból, hogy lesz hely visszatölteni.

Első töltőmegállónk a Kaskády Hotel Supercharger. A Tesla optimistán, a 96 %-os töltöttség, és a 10:45-ös indulás alapján 48%-ra és 13:14-re tippelte az érkezést. Az út valóban havas volt.

Természetesen az út bal oldala volt letakarítva, így nehezített körülmények között haladhattunk. A meredek – több helyen 10% feletti – lejtőkön érdekes tapasztalatra tettünk szert. Az autó vontatási módban volt és többször azt tapasztaltuk, hogy a hátsó motor 10 – 15, néha 20 kW fölött töltött vissza, miközben az első kerék stabilan (!) 2,5kW-tal húzott! Nem tudunk másra gondolni, csak arra, hogy a csúszós út miatt a Tesla vontatási módban így segíti a vezetést. Persze lehet, hogy nemcsak vontatási módban teszi ezt, de a sofőr javaslatát, – hogy kísérletképpen vegyük ki vontatási módból a 15%-os lejtő közepén – egy emberként hurrogtuk le. Az egészen biztos, hogy a csúszós úttal van összefüggésben, mivel hazafele volt alkalmunk száraz aszfalton is kipróbálni 10%-os lejtő esetén és ott egyáltalán nem hajtott az első motor.

13:34-kor 42%-os töltöttségi szinttel megérkeztünk a Kaskady Hotel parkolójába. Az előzetes tipphez képest fél órával később és 6%-kal kevesebb energiával.

Kettő Tesla már töltött, így mit csinál egy gyakorlott teslás? Igen, megkérdezi a márkatársat, hogy még mennyi ideig szándékozik tölteni és legfőképp, mekkora teljesítménnyel? A Model X tulaja azt válaszolta, hogy több mint 100 kW-tal tölt, így a teljesítményosztás miatt inkább a másik ágon töltő Model Y mellé álltunk be. Frenetikus 75kW-tal meg is kezdhettük a töltést.

Miután már volt helyismeretünk, ezért rutinosan a „domb” alján hagytuk a lakókocsit, a könnyebb mozgás kedvéért. Ez volt az az alkalom is, amikor megmértük, hogy mennyi ideig tart le- és felkapcsolni a lakókocsit. Nos, a lekapcsolás 44, a felkapcsolás 55 másodpercet vesz igénybe mindkét esetben, megállástól indulásig.

Közel fél óra töltés után, 80%-os töltöttséggel, 14:00-kor elhagytuk a töltőt.

A fóti Superchargerhez 32%-os maradékkal 16:47-es érkezéssel tervezett a Tesla. Felmerült a gondolat, hogy inkább az óbudai Superchargert választjuk a pénteki csúcsidős fóti töltés helyett, de a kerülő annyi időkiesést jelentett volna, hogy inkább elvetettük.

A gyakorlatban 16:50-re 19% töltöttséggel érkeztünk meg Fótra. Az eltérés oka ott lehet, hogy Magyarországra beérve jutott eszünkbe, hogy ki kell venni a naviból a fizetős utak elkerülése opciót, ha az M2-es autóúton akarunk menni. A beállítást követően a Tesla azonnal újra kalkulált, és akkor már azt az értéket tippelte, amit valóban tartott is. Érdekes, hogy az útidőt tekintve a terv és a valóság között csupán 3 perc eltérés mutatkozott. Valószínűnek tartom, ha nem az M2-esen haladunk, akkor az idő is hosszabb lett volna.

Ahogyan azt előre sejtettük, Fóton alig volt szabad töltőhely, és természetesen nem volt olyan, ahova a vontatmány lekapcsolása nélkül is beállhattunk volna. Annyi baj legyen, beálltunk a barátunk autója mellé, lekapcsoltunk, és átálltunk a töltőre. Átpakoltuk a csomagjait, érzékeny búcsút vettünk egymástól, és már be is fejezhettük a töltést. Összesen 10 percet töltöttünk, mialatt 19%-ról feltoltuk 38%-ra az autót.

Hazaérkezésre 17%-ot és 17:54-et tippelt az autó, amiből a valóságban 17% és 17:58 lett. Erős a gyanúnk, hogy a második töltés után áll be a Tesla a lakókocsis vontatás kalkulációjára. Ennek igazolására azonban még sok-sok kilométerre, és töltésre lesz szükségünk.

Összefoglalás:

Az utazás során végig 21 fokos hőmérséklet volt beállítva az automata klímán. Az autó az összes Supercharger töltés előtt előírásszerűen felfűtötte az akkut, habár szerintünk kicsit korábban kezdte a felfűtést, mint arra szükség lett volna, de ez valószínűleg azért volt, mert lassabban mentünk, mint amivel az autó kalkulált. A lakókocsit simán elhúzza, rengeteg a tartalék a nyomatékban, ami különösen jól jön, amikor csak rövid távokon oldják fel az előzni tilos szakaszokat és még tőlünk is lassabb járművek közlekednek. A motor hőmérséklete végig 35–40 fok között volt. Az út nagy részén csak hátsó motorral hajtott a Tesla, egyedül a havas, lejtős szakaszokon kapcsolta be stabilan az első motort.

Összesen 741 km-t mentünk, ehhez 220,92 kWh energiát töltöttünk. Az átlagfogyasztás jó közelítéssel 30 kWh/100 km-re adódott. Superchargeren töltöttünk 162,92 kWh-t ami 14.643 Ft, a kempingben 58 kWh-t, ami 23.010 Ft-ba került. Tehát az össz. üzemanyagköltség 37.650 Ft-ra jött ki. 100 km-re leosztva ez 5081 Ft, ami körülbelül 8 liter benzin árának felel meg.

Remélem, hogy ezekkel a tapasztalatokkal tudtam segíteni mindazoknak, akik hasonló elvetemültséget forgatnak a fejükben.

Plusz néhány érdekesség

A Tátrában legalább 5 Teslával találkoztunk, amiből kettő magyar volt. Oravicében egy fali töltőn egy magyar rendszámos Audi e-Tron Sportback 55 Quattro (mily’ elegáns és egyszerű modellnév) töltött, valamint Donovaly környékén egy szintén magyar rendszámos Zoe jött szembe.

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.