PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDUvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Nathaniel Bullard, a Bloomberg munkatársa idén már negyedik alkalommal készítette el azt a rendkívül átfogó prezentációját, amely egy pillanatfelvételt kíván nyújtani az olvasó számára a világ dekarbonizációs törekvéseinek aktuális helyzetéről. A 200 oldalas, számos kérdéskört felölelő anyagból kiválasztottunk néhány általunk fontosnak vagy érdekesnek vélt grafikont, amelyek olyan témákról adnak átfogó képet, melyekkel mi is gyakran foglalkozunk oldalunk hasábjain. A megújuló energia növekedése Az már szinte közhelyszámba megy, hogy az elmúlt évtizedek során a napenergiás kapacitások exponenciális gyorsasággal növekedtek. A következő grafikon arra is rávilágít, hogy mi áll ennek a hátterében: a napelemek hatékonysága folyamatosan javult, miközben az áruk drasztikus mértékben csökkent. A tavalyi rendkívül látványos áresés hátteréről mi is írtunk néhány hónappal ezelőtt: Berobbant az árháború: egy év alatt felére zuhant a napelemek ára Közgazdaságtani alapvetés, hogy ha valaminek csökken az ára, az iránt megemelkedik a kereslet. Az alábbi, az évente telepített napelemek kapacitását ábrázoló grafikonon látványosan visszaköszön ez a jelenség. Különösen szembeötlő a tavalyi év 440 GW-os növekedése, amely a napelemek árának lefeleződésével párhuzamosan következett be. Természetesen Európa sem maradt napelemes rekord nélkül 2023-ban: 56 GW-tal bővült Európa napelemes kapacitása – Magyarország előrébb lépett a listán A nap- és a szélerőművek termelése is tempósan növekszik, 2022-ben már a világ villamosenergia-felhasználásának 12%-át biztosították ezek a források, és ezzel egyidejűleg a felhasználás növekedésének 80%-át voltak képesek fedezni. Ha nem lett volna megújuló energia, akkor a teljes növekedést fosszilis energiával kellett volna biztosítani az energiaválság közepette – emelkedő árak mellett. Más szóval: a nap- és a szélerőművek nélkül alacsonyabb lenne az életszínvonalunk. Pedig mi lenne velünk szélenergia nélkül, amikor Európában már több villamos energiát állítanak elő a szélerőművek, mint a szénerőművek? És többé Kínára sem lehet mutogatni: tavaly olyan ütemben bővült az országban a karbonmentes energia termelése, ami már meghaladja a villamosenergia-felhasználás elmúlt évtizedben tapasztalt átlagos éves növekedését. Ez azt jelenti, hogy a következő években a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójánák számító országban is megindulhat a fosszilis alapú áramtermelés strukturális csökkenése. A kínai energiaszektor átalakulásával ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben: A kínai energiaszektor olyan ugrásra készül, amilyet még nem látott a világ Mindezt az tette lehetővé, hogy napenergia vált a történelem leggyorsabban növekvő tiszta energiaforrásává. Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy a nap-, a szél- és a nukleáris energia termelése (illetve az LNG, ami természetesen nem tiszta energia) milyen ütemben bővült, miután elérték az egy exajoule-t. Az akkumulátorok fejlődése Az akkumulátorok fejlődését érdemes tágabb perspektívából szemlélni, mert így jól látszik, hogy amikor egy-egy technológia elérte a saját korlátait, akkor mindig megjelent egy újabb, ami képes volt továbblendíteni az energiasűrűség növekedésének megakadt szekerét. Aligha fog ez másként történni most is, éppen ezért nem érdemes az akkumulátorok jelenlegi képességei alapján messzemenő következtetéseket levonni a jövőre nézve. Megduplázódhat a villanyautók hatótávja a következő években A lítiumion-akkumulátorok technológiájának érettségét mutatja, hogy a régiónként és a felhasználási területenként eltérő árak egyre inkább konvergálnak egymáshoz. De nem csak a lítiumos aksik lesznek egyre jobbak, a nátriumion-akkumulátorok energiasűrűsége is egyre nagyobb, aminek köszönhetően hamarosan az autókban is meg fognak jelenni. De mi lesz az akkumulátorokkal az élettartamuk végén – teszik fel sokan a kérdést. Az újrahasznosító üzemek legnagyobb problémája, hogy nincs elég hulladék. A kapacitásaik messze meghaladják az élettartamuk végét elérő akkumulátorok mennyiségét, és az olló a következő években csak még nagyobbra fog nyílni. Jönnek az elektromos autók Bár a sajtóban megjelenő híradások szerint az elektromos autók iránt mérséklődik az érdeklődés, valójában tavaly is 34%-os növekedést könyvelhetett el a – plug-in hibrideket is magába foglaló – piac, és körülbelül 14 millió konnektorról tölthető jármű talált gazdára a világban. Sokszor hallhatjuk, hogy csak Európában „erőltetik” a villanyautókat, valójában azonban ennél jóval szélesebb körű az értékesítések növekedése, és még csak nem is a kontinensünk a terület éllovasa. Igen, még Amerikában is egyre nagyobb a kereslet irántuk, bármit is írjon a sajtó. Tavaly 50%-kal növekedtek az eladások az Atlanti-óceán túlpartján. De nemcsak az elektromos autók száma növekszik Amerikában, hanem az utakon futó autók átlagos súlya és lóereje is. Ám még ennek ellenére is folyamatosan csökken a járműflotta fogyasztása és szén-dioxid-kibocsátása. A fekete vonal mutaja, hogy egy gallon üzemanyyaggal hány mérföldet képes megtenni egy autó. A piros a lóerő, a kék a súly, a zöld pedig a kibocsátás változását jelzi. A hatékonyság javulása azonban szinte kizárólag az elektromos járműveknek köszönhető. Az alábbi grafikonon kék színnel jelölt hagyományos autók értékei ugyanis csak nagyon kis mértékben javultak az elmúlt évek során. A legtöbb villanyautót persze Kínában adják el, ami nem is csoda, hiszen náluk rengeteg olcsó modell közül válogathatnak a vásárlók. Európában és Észak-Amerikában sajnos még jóval magasabb az árszínvonal. A jelenséggel mi is foglalkoztunk egy korábbi cikkünkben: Ezt hogy csinálták? Kínában már olcsóbb a villanyautó, mint a hagyományos A kedvező árazásnak köszönhetően tavaly már Kína lépett elő a világ legnagyobb autóexportőrévé, ám az exportjának legnagyobb részét még mindig a belső égésű motoros járművek teszik ki. Valószínű azonban, hogy ez már nem sokáig fog így maradni. Ezért árasztják el kínai autók a világot Világszinten a hagyományos autók értékesítése 2017-ben tetőzött. Az elektromos autók piacának dinamikus növekedése miatt a belső égésű motoros járművek értékesítésének csökkenése strukturálisnak tekinthető, azaz tartós és visszafordíthatatlan. CrashWatch: már visszafordíthatatlan a hagyományos autók eladásának csökkenése A világ útjain futó elektromos járművek már napi közel 2 millió hordó olaj elégetését teszik szükségtelenné, és ez elsősorban az Ázsiában nagy népszerűségnek örvendő két- és háromkerekűeknek köszönhető. A zsúfolt nagyvárosok levegője ma sokkal szennyezettebb lenne nélkülük. A képek forrása: nathanielbullard.com dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
