Unom már a benzinest!

Amióta aktívan foglalkozom az elektromos autókkal, sok gyakorlati tapasztalatot is szereztem velük kapcsolatban és az a szeretet, amit korábban a robbanómotorok iránt éreztem, fokozatosan átalakult egyfajta tiszteletté. Olyasvalamivé, mint amikor a múzeumban nézegetjük azokat a hatalmas gőzgépeket, amik vonatokat húztak, csak ámulunk, hogy elődeink hogyan tudtak ezekkel üzembiztosan és gyorsan közlekedni. Tisztelem és csodálom azokat a technológiai remekműveket, amik lehetővé teszik, hogy a sok ezernyi robbanás energiája szinte suttogva tegye a dolgát és az elégetett üzemanyagot szinte füstölés mentesen juttassa a levegőbe, közben pedig olyan erőket szabadítson fel, amik elképzelhetetlenül nagynak tűnnek. Viszont az, hogy a tejfölös doboznyi dugattyúk fel le járva szén-dioxidot termelve, kissé darabosan remegve vigyék előre az autót, ma már múlt századinak tűnik. Jó dolog a belsőégésű motor, egy fantasztikus találmány, egy fantasztikus gép, de nincs rá szükségünk, hogy a mindennapokban ott legyen velünk.

41018_Schiefe_Ebene_Nov_5_2016
Forrás: Chianti

Számtalan felhasználási mód akad, amiben továbbra is nélkülözhetetlen energiaforrás a belsőégésű motor (BÉM), de a 21. század közlekedése nem az. Kiválóan lehet vele áramkimaradás esetén energiát termelni, autóverseny pályán üvöltve bömböltetni, kietlen tájakon munkagépet hajtani, tengereket, óceánokat átszelni, de átlagos háziasszonyok kisautóit hajtani már talán túlzás.
Amellett, hogy a villanymotor egy sokkal civilizáltabb módja a motorizációnak, nem rendelkezik azokkal az idegesítő problémákkal, amiket a mai napig nem sikerült száműzni a hétköznapi személyautókból. Elmondom hát mi zavar a benzines (vagy dízel) autókban.

Melegítés

Ez a szó manapság sok autótulajdonosnak nem mond semmit, pedig egy nagyon fontos része a mindennapi közlekedésének. Amikor a belsőégésű motort beindítjuk, az üzemi hőmérséklet eléréséig melegítő üzemmódban jár. A számítógépes vezérlésnek hála a viselkedése ilyenkor is normálisnak tűnik, de ez csak a látszat, belül valójában szenved. Az elektronika mindent elkövet azért, hogy valamennyi paraméterében az üzemmeleg motort szimulálja, de a szemfüles felhasználók érzik, hogy más.

Más, mert az autó nem úgy megy, nem úgy húz mint melegen. Kicsit más a hangja, kicsit lomhább, kicsit lassabban reagál a gázra. Közben pedig elárasztja a környezetét elégetlen szénhidrogénekkel, aminek nincs túl jó illata. Műszaki emberek talán azt is megjegyeznék, hogy melegítéskor nem szabad terhelni a motort. Kímélni kell, mert nem tesz jót neki, ha ilyenkor erőltetjük. Ez pontosan így van, a BÉM kopásának 90%-a hidegen járatáskor alakul ki.

Rövid utak, nagy fogyasztás

Sok rövid úton, sok hidegindítással ráadásul nem csak a kopás, hanem az üzemanyag fogyasztás is drasztikusan megnő. A benzines autóknál ugyanis a normális üzem látszatát többlet benzin befecskendezésével lehet elérni. Sokan az autóval, főleg városokban, rövid utakat megyünk, már csak azért is, mert szeretjük úgy szervezni az életünket, hogy a lehető legkevesebb időt töltsünk utazással. Ha pedig ez sikerül, akkor a napi-heti autóhasználat sok 2-5 km-es utazásra fog korlátozódni. (Persze ez nem mindenkire igaz, de vagyunk jó páran ebben a cipőben.) A beígért 5-7 literes fogyasztás pedig el fog szállni 10-12 l/100 km-ig is. Nyilván nem ezt várjuk attól a járműtől, aminek a katalógusában 5 l/100 km szerepel.

Nem fűt azonnal

Ha már a rövid utaknál tartunk, még egy zavaró tényező, ami ilyenkor mutatkozik, a fűtés, vagyis annak hiánya. A nagyon drága luxusautókat leszámítva, minden benzines és dízel autóban ki kell várnia az utasoknak azt a 10-15 percet, mire a légbeömlőkön át langyos levegő kezd érkezni az utastérbe. Hadd ne mondjam, mennyire múlt századi dolog ez, amikor minden adott ahhoz, hogy a beszállás előtt fel legyen fűtve az utastér, le legyen olvasztva a hó és párátlanítva a szélvédő. Nagy igények? Lehet, de ez a funkció teljesen alapnak számít az elektromos autókban.

EZT OLVASTAD MÁR?  Itt a Polestar brutális 600 lóerős elektromos autója, retteghet a Tesla

Megfulladsz a mélygarázsban

A mélygarázsok, parkolóházak egyre elterjedtebbek a nagyvárosokban. Üdvözítő irányzatnak tartom, hogy az autókat elrejtjük a föld alá vagy az épületekbe és nem az utcán romboljuk a közterületek látványát, elzárva az utat a szabad gyaloglástól, kerékpározástól. Azokon a helyeken, ahol most autók parkolnak, lehetnének fák, bicikliutak, járdák, játszóterek vagy bármi ami az emberek számára fontos és hasznos. Az autóknak amúgy sem jó a tűző napon, az esőben és a hidegben, nem azért mert sajnáljuk a gépeket, hanem amikor az emberek használatba szeretnék venni őket, sokszor embertelen körülmények uralkodnak bennük. Aki használt már életvitelszerűen mélygarázst, az tudja mekkora áldás, hogy szinte mindig 15-20 °C van és nem kell a hideg kormányt fogni vagy a tüzes sebességváltót kapcsolni.

Füstös_a_parkolóházban

A mélygarázsok, viszont nem igazán szellőznek maguktól. Komoly gépészet szükséges a friss levegő utánpótlásához, pláne egy nagy forgalmú bevásárlóközpontban. Ha a szellőztetés nem megfelelő vagy csak egyszerűen egy autóval a beindítása után 1-2 percig nem hagyták el a helyszínt, fojtogató bűz alakul ki a zárt térben. Mindegy, hogy benzines vagy dízel, belépve a garázsba azonnal megcsap a szag, 3-5 perc után pedig a ruhánkba is beivódik. Kell ez nekünk? Mert nekem nem! Ki lehetne tiltani az ilyen helyekről ezeket az autókat, hasonlóan az LPG-s autókhoz? Véleményem szerint igen. Nem csak ki lehetne, hanem néhány éven belül ki kellene tiltani minden csak belsőégésű motorral szerelt autót a zárt terekből!

Az a fránya motorhang

Ha nem is egy durva hátrány, de sokszor kényelmetlen tud lenni a motorhang. Ha gyerekszoba pont a garázs fölött van, nem lehet úgy kihajtani egy háromhengeres ezressel sem, hogy az az éjszaka csendjében be ne hallatsszon a szobába. A kiülős kávézók nyugalmát is gyakran megtöri egy-egy traktor hangon gyorsuló sietős kedvű dízeles. A nyári meleget sem lehet egy forgalmas városban az ablak kinyitásával enyhíteni, emiatt az apróság miatt. Olcsóbb, szigeteletlenebb belsőégésű motoros autókban még beszélgetni is nehéz, anélkül, hogy kicsit fel ne emelnénk a hangunkat. Én ezt el tudnám cserélni a csendre (vagy legalább a gumihangra és a szélzajra).

Váltogatás

Szerencsétlenebb autóstársaink a régmúlt hagyatékával, a sebességváltással is kénytelenek megküzdeni napi közlekedésük során. Na jó, egy pontos japán váltót élvezet kapcsolgatni, de amikor araszolunk a forgalomban és már századszor tesszük egyesbe a kart, akkor is örülünk a nyers fémes érzetnek és a kemény kuplungnak? Én nem igazán. Versenypályán nincs is annál jobb, amikor minden féktávon visszakapcsolunk 1-2 fokozatot, de könyörgöm, a hétköznapok a legtöbbünknek nem a versenypályáról szólnak. Haladni akarunk, nem váltogatni.

Zötyögés, magas súlypont

Sokszor fel sem tűnik, mennyire magasan van egy átlagos személyautó súlypontja mindaddig, amíg rá nem ülünk pár száz kiló akkumulátorra. Oké, a többlet súly nem egy környezetbarát dolog, de a regeneratív fékezés sokat csökkent a hatásán, negatív, a komfortérzetre viszont rendkívül pozitív, jótékony hatással van. Egyszerűen simábbá teszi az utat.

Olaj, befecskendező, katalizátor, részecskeszűrő?

Mérnök vagyok, tudom mit jelentenek ezek a szavak, azt is tudom hol vannak az autóban és hogyan kell cserélni őket. Azt viszont nem várom el senkitől, hogy örömködjön e szavak hallatán. Ezek az alkatrészek ugyanis benne vannak szinte minden belsőégésű motoros autóban és időnként (van amit gyakran és van amit csak egészen ritkán) cserélni kell. Nekem az egyik hobbim a szerelés, szívesen összeolajozom a kezem, ha éppen ahhoz van kedvem. Annak viszont, hogy ezeket kötelezően kell csinálnom vagy hogy olyan munkáért adjak ki sok pénzt, amiről tudom, hogy én is meg tudnám csinálni, nem igazán örülök.
A többség meg pláne nem örül az ilyesminek. Sokkal könnyebb lenne, ha az autót csak használni kellene, mint egy telefont vagy számítógépet. Az emberek nem vágynak arra, hogy karbantartási naplót vezessenek. Annál az autómnál, amit a napi-heti feladataimhoz használnom kell, én sem feltétlenül vágyom erre a tevékenységre. Hobbiból szívesen űzöm, de a közlekedés, az maradjon csak simán közlekedés. Egyszerű, kényelmes, hatékony.

EZT OLVASTAD MÁR?  Az Egyesült Királyság lehet a Waymo önvezető autó-tesztjeinek első európai helyszíne
A belsőégésű motor szépsége és bonyolultsága. Forrás: 160SX

Tankolás

A legrosszabbat a végére hagytam. Az állandó tankolás már annyira unalmas, hogy elmondhatatlan. Amikor minden 400-500 km-t az a kérdés követ, hogy „Akciós kávét, üdítőt, csokoládét adhatok?”, frusztráló tud lenni, pláne ha tudjuk, hogy nem kellene így történnie, mert van alternatíva. A tankolásban általában nem az az 5 perc a rossz, amikor meghúzom a pisztolyt és csorgatom a benzint, hanem az a 10 perc, amit azzal töltök, hogy letérek az útról és elmegyek a kútig, vagy az a 10 perc amikor megnézem, hogy a környéken lévő 5-6 benzinkút közül éppen melyikben nem kiugróan drága a benzin vagy amikor minden alkalommal görcsösen kell figyelni, hogy nehogy összekeverjem a 4-5 fajta üzemanyagot. Azzal is elmegy 5-10 perc, hogy fizetek, és visszatérek arra az útra, amiről letértem. Annak, aki sokat megy városban vagy kis települések között, ahol nem esik útjába egyetlen benzinkút sem, annak tényleg nettó elpocsékolt idő, amit a tankolással és a töltőállomásra vezető úttal eltölt.

A szeszélyes üzemanyagár ingadozás már csak hab a tortán. Minden héten jön egy jó vagy egy rossz hírt hozó levél a postafiókomba, hogy a benzin ára nőtt vagy csökkent 5 forintot. Ha nem kell a kútra járni, csak kiszállás után rádugni a töltőcsatlakozót, a következő indulásnál pedig lehúzni, az vajon hány másodperc? 20-30? Nem tudom, de 150-200 km-enként szerintem megéri. Ha pedig hosszabb útra kell menni, akkor belefér az a 100-150 km-enkénti 20 perc, amit a villámtöltés elvesz, (annak aki ritkán megy hosszút).

MOL_kútfej

Tehát arra jutottam,

hogy örülnék, ha vége lenne annak a korszaknak, amikor nincs más választása annak, aki autóval akar járni, mint hogy ezeket a hátrányokat elszenvedje. Nincs választása a városlakónak, mint hogy szívja a füstöt, amit az autók termelnek. Legyen vége a belsőégésű motorok egyeduralmának és vessünk véget annak, hogy mindenhova bemehetnek. Hozzunk létre védett övezeteket, ahol csak elektromos motorral hajtott jármű közlekedhet. Olyan ez mint a cigaretta. Nagy felháborodást keltett amikor kitiltották a belső terekből, de sokkal többet nyertünk vele, mint közösség. Állítom, hogy ugyanez fog történni, ha a belsőégésű motorokat is kitiltjuk onnan, ahova nem valók és csak ott tűrjük meg, ahol nem zavarnak senkit.

Mert a jelenlegi technológiai szint mellett igenis szükség van a belsőégésű motorra a közlekedésben is. Vannak olyan élethelyzetek, olyan munkák, amelyeknek elengedhetetlen kelléke a BÉM. A többiektől viszont azt várjuk, hogy gondolják meg, van-e értelme tovább cipelni a hagyományos közlekedéssál járó nyűgöket, érdemes-e azért benzines autót választani, mert az előző is az volt, érdemes-e lustaságból nem foglalkozni a villanyautóra váltás lehetőségével sem.

Szerintem sokan már ma megtehetnék, hogy elektromos autóra váltsanak, de csak azért nem teszik ezt meg, mert nem tudják mennyire egyszerű és nagyszerű egy villanyautóval közlekedni!

Elektromos autót használsz?

Magyar Péter

Végzettségem szerint villamosmérnök és közgazdász vagyok. 10-15 éve olvasok autós magazinokat. Azóta várom az elektromos autók elterjedését de még ma is hatalmas az ellenállás a műfajjal szemben. Írásaimmal szeretném érthetővé tenni az elektromos járművekkel kapcsolatos fogalmakat, mértékegységeket és szeretnék segítséget nyújtani abban, hogy milyen szempontok szerint érdemes közelíteni a villanyautózás felé.