Kiszámolták, milyen arányban fedezhető egy családi ház fűtése napelemekkel

Az EUPD Research annak járt utána legutóbbi elemzésében, hogy Németországban egy napelemes-energiatárolós rendszer milyen mértékben lehet képes fedezni egy hőszivattyú működésének energiaszükségletét. Mivel Magyarország és Németország klimatikus viszonyai nagyon hasonlóak (nálunk kicsit több a napsütés), ezért a tanulmányban szereplő megállapítások nálunk is jó kiindulási alapot jelenthetnek.

A bonni piackutató elemzése szerint a német családi házak teljes éves hőigénye jelenleg 337 terawattóra. Az épületek többsége viszonylag rossz energiahatékonysággal rendelkezik, a 16,1 millió családi és ikerház 55 százaléka az F-től H-ig terjedő épületenergetikai hatékonysági osztályba sorolható. 24%, azaz 3,9 millió családi és ikerház a legalacsonyabb, H energiahatékonysági osztályba tartozik, mindez pedig a hőigényt növeli.

EUPD Research

Az A+ energiahatékonysági osztályba tartozó modern új épületek fűtési célú energiafogyasztása négyzetméterenként kevesebb mint 30 kilowattóra. Ha a fűtési igény négyzetméterenként 15 kilowattóra alá csökken, akkor már passzívházakról beszélünk. A D hatékonysági osztálytól kezdve az átlagos energiaigény négyzetméterenként és évente 100 kilowattóra fölé emelkedik, míg a H osztályban ez a 250 kilowattórát is meghaladja.

Az EUPD a modellezés során egy háromfős háztartásnak otthont adó, évi 3500 kWh elektromos energiát fogyasztó, 117 m²-es családi házat vett alapul. Az épület energiahatékonyságától függően a hőszivattyú működtetéséhez szükséges éves villamosenergia-szükségletben tízszeres különbség mutatkozik: az A+ hatékonysági osztályban ez kb. 1300 kWh, míg a H osztályban 13 000 kWh. A piackutató annak számolt utána, hogy egy 15 kW-os napelemes rendszer, és egy 15 kWh-s energiatároló mekkora arányban képes fedezni a hőszivattyús fűtés energiaszükségletét. Ez az arány az épület energiahtékonyságától függően 36 és 73% között változott, ahogyan azt az alábbi grafikon szemlélteti.

EUPD Research

„A fűtési ágazat karbonsemleges technológiákra való átállása csak akkor lehet hosszú távon sikeres, ha ezzel egyidejűleg megtervezik a többletszükségletet jelentő villamosenergia termelési oldalát is. A fotovoltaikus rendszerek otthoni tárolórendszerekkel és intelligens energiagazdálkodással kombinálva ideálisak a fogyasztáshoz közeli villamosenergia-termelésre, és hozzájárulhatnak az elektromos hálózatok terhelésének csökkentéséhez is” – összegezte a teszteredményeket Dr. Martin Ammon, az EUPD Research ügyvezető igazgatója.

„A hőszivattyú, a fotovoltaikus rendszer és az energiatároló kombinációja lehetővé teszi, hogy a rendszer méretezésétől függően a villamosenergia-fogyasztás akár háromnegyedét is napenergiával fedezzük. A napenergiával termelt villamos energia felhasználása jelentősen hozzájárul a hőszivattyúk környezetbarát működéséhez, és gazdaságilag is rendkívül vonzó, különösen a meredeken emelkedő villamosenergia-árak mellett” – tette hozzá Dr. Andreas Piepenbrink, a HagerEnergy GmbH ügyvezető igazgatója.

Így fűtik lakásaikat a németek

Címlapkép: Kelly at Pexels

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.