Több lehet az új napelemerekord, mint azt hivatalosan közölték

Noha az utóbbi napokban kicsit téliesebb és borongósabb lett az idő, kevesebbet süt a nap, de néhány napja ismét megdőlt a magyarországi napenergia termelési rekord: átléptük a 2000 MW-os teljesítményszintet. Ami tulajdonképpen már egyáltalán nem meglepetés, hiszen egyrészt nemrég hivatalosan is elhangzott, hogy idehaza több mint 4000 MW napelemes termelőkapacitás van már hálózatra kapcsolva (ebből mintegy 1500 MW a háztáji napelem – amit a rendszerirányító (MAVIR) a hálózatban gyakorlatilag nem is lát), másrészt pedig február 10-én 1953 MW-os csúcsbeállítást igazolt vissza a MAVIR.

Van meglepőbb tétel is az árammixben a napelemrekordnál

Az időzítéssel sincsen különösebb gond: tiszta, napsütéses időben az ország felett februártól egészen októberig lényegében bárminkor megdőlhet az aktuális rekord, hiszen – bár a napelemstop érvényben van – jelenleg még mindig vannak befejezésre váró, annak közelében lévő projektek, melyekkel újabb és újabb zöldenergiás termelőkapacitásokat illesztenek a hálózatra. Így csak időjárás és napsütés kérdése, hogy mikor dönti meg a napelemes rendszer újra az éppen aktuális csúcsértéket.

A rendszerirányító által frissen kiadott közlemény szerint, a napelemrekord ismét megdőlt. A MAVIR 15 perces bontással készült adatfelvételéből készített ábrája szerint a február 21-én a magyar árammix így alakult:

Magyarország villamos energia mixének alakulása 2022. február 21-én (forrás: MAVIR)

Az ábrán elsőként a sárga „szemet” érdemes szemügyre venni. A napelemes termelés már reggel 8 órakor is jelentős, de 10 és 14 óra között gyakorlatilag folyamatosan csúcsra jár. Ami azért sokkal jobb, mint egy (vagy több) hegyes tüske lenne látható az ábrán, mert ez azt jelzi, hogy a rendszerben a napelemek tartósan képesek voltak ezt a kiugró teljesítményt leadni. Olyannyira így van ez, hogy – bár a MAVIR nem adja ki az adatsorokat, csak ezt a „tájékoztató ábrát” (és jelen esetben ezt a magyarázó szöveget), az EU-ban az uniós rendszerirányítói hálózat transzparens módon közzéteszi a magyarországi adatokat is.

Ez utóbbiból nem csak az bányászható ki, amit a MAVIR közlésre és magyarázatra méltónak talált (például, hogy „a déli időszakban egyébként a villamosenergia-rendszer terhelésének felét (49,8 százalék), nagyjából 2300 megawattot a megújulók termeléséből fedeztük. A teljes megújulónak a 43,8 százalékát adta a rekord mennyiségű naperőműves termelés”), hanem az is, hogy: – február 21-én 10.00 és 10.15 között már 1800 MW teljesítményen termeltek a napelemek, hogy aztán 11.00-11.15 között már megdőljön az alig egy héttel korábbi rekord. Aztán az új, 1978 MW is igen rövid életű csúcsnak bizonyult.

Amit a tartós kiugró eredményről korábban írtam, az olyannyira visszaigazolást nyert, hogy a régi rekord (1953 MW) feletti szintet a magyar napelemes rendszerek 11.00 órától 12.45-ig folyamatosan produkálni tudták. Sőt: ebben a hét negyedórás ciklusban összesen ötször átlépték a 2000 MW-os határt is! Tulajdonképpen stílusosan: a 12.00-12.15 közötti időszakban állították be az aktuális rendszercsúcsot, ami az európai, hivatalos adatok szerint:

2033 MW.

A MAVIR jelentése 2030,5 MW-ot írt, ami részletkérdés és csak azért érdekes, mert elvileg ugyanazt az adatsort használták itt is, ott is, az európai rendszerirányító valahogy ezt az adatot mégis picivel „többnek látta”. Ha az európai adatszolgátató adata a helyes, akkor az új csúcsérték a február 10-én mérthez képest 80 MW-os emelkedést jelent, ha a magyar, akkor 77,5 MW-tal dőlt meg a korábbi rekord.

Az aznapi adatokban azonban az ennél sokkal érdekesebb, hogy a 10.00 és 13.45 közötti időtartamban a napelemes rendszerek végig 1800 MW felett termeltek – amire a paksi atomerőmű képes csak Magyarországon. Feltéve, hogy a nukleáris rendszer mind a négy blokkja működik – márpedig jelenleg nem ez a helyzet. A Paks-2 blokk karbantartáson van, az erőmű (ez is pontosan kiolvasható a transzparens uniós ENTSOE adatokból) 1460-1461 MW zsinórtermelésre volt képes – és most is ennyit tud. Legutóbb, amikor tavaly nyáron a Paks-4 blokk került hasonló helyzetbe, az újraindítás több mint hat hetet késett, az augusztus elején leállított termelést ezen az egységen csak október második hetében sikerült újraindítani.

De azt is érdemes megemlíteni, hogy a MAVIR tájékoztatója ezen a ponton kicsit maszatol, amikor azt írja, hogy a napelemes termelés aktuális „csúcsteljesítménye meghaladta a Paksi atomerőmű teljes beépített kapacitását (2026,6 MW) is”, mert ez igaz ugyan, de ha almát az almával hasonlítunk össze, vagyis a gyakorlati napelemes produkciót nem az elméleti atomerőművivel, hanem a gyakorlatival, akkor az a helyzet, hogy a paksi atomerőmű tényleges összesített teljesítménye a legutóbbi, négy blokkos termelési ciklusa során (2023. január végéig) nem tudott feljebb lépni 1951 MW-nál.

Ez pedig február 21-én azt eredményezte, hogy több mint öt órán keresztül (9.15 és 14.30 között) a napelemek több áramot termeltek, mint a magyar nukleáris erőmű!

Amit a fenti ábrán észre kellene még venni, az a lila sáv. Az import áram mennyiségét és folyamatos jelenélétét mutatja. A hullámzásából az is kiolvasható, hogy a magyar rendszerirányító nem készült arra, hogy a napelemek ennyit fognak termelni, és hogy elég lenne egy időre kevesebb import is. Az a kis lila sáv, ami az ábra középső sávjában a 0-vonal alá belóg 10.30 és 13.15 között, az azt jelzi, hogy azt az 350 MW körüli szintig felfutó importsávot a rendszer – elegendő fogyasztói igény híján – exportálni volt kénytelen. Ez szinte biztosan vesztséget jelent, hiszen az import áram ára magas, a napelemes termelési csúcsidőben, hirtelen eladásra kényszerülő rendszer pedig biztosan csak olcsón, vagy ráfizetéssel tud túladni ezen a csomagon.

És akkor ezzel oda is értünk az akkumulátoros energiatárolók rendszerszintű és méretű jelenlétének értelméhez, szükségéhez és kényszeréhez.

Bemutatták a lakossági akkumulátort, amivel a magyar napelemstop is kezelhető volna

A lila sáv azonban azért is érdekes, mert a „sárga szem” előtt és után – tehát a reggeli csúcsidőben (amikor az élet elindul) és az esti csúcsban (amikor az emberek a munkából hazatérve csúcsfogyasztóvá lépnek elő) – is brutális, 2600-3000 MW közötti csúcsértékig kúsznak föl. Az európai árampiacon jellemzően ez a legdrágábban megvehető áram időszaka. Ez is a rekordhoz tartozik.

Rámegy a Skynet is az okos töltésre: másféle akkuk jönnek

Szabó M. István