A kormányzati kommunikáció egy ki nem kényszerített hibát követett el azzal, hogy a szélenergia kapcsán nem sikerült világosan elmagyarázni a nagyközönség számára, pontosan mire kapott Magyarország uniós támogatást, és mely beruházások valósulhatnak meg piaci alapon. A félreérthető megfogalmazások teret engedtek a téves információk terjedésének, ezért érdemes szétszálazni a történetet, hogy – amennyire lehetséges – valós képet kapjunk arról, milyen energetikai beruházások várhatók Magyarországon a következő években. Spoiler: jelenleg nincs támogatás szélerőművek építésére és nincs számukra garantált átvételi ár sem. A történetet talán ott érdemes kezdenünk, hogy Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (RRF) energetikai intézkedéseire – beleértve annak REPowerEU-fejezetét is – összesen mintegy 2,4 milliárd euró (közel 900 milliárd forint) EU-s forrás lehívására szereztünk jogosultságot (beleértve a kedvezményes hiteleket is). Ennek egy kisebb részét olyan beruházásokra fordíthatjuk, mint a lakóépületek és középületek energiahatékonyságának növelése, okos mérők felszerelése vagy a lakossági napelemes rendszerek telepítésének támogatása. A források nagyobb részét viszont energiatárolók telepítésére és a hálózat fejlesztésére kell felhasználnunk. A szélerőművek építése nem szerepel a támogatható tevékenységek körében és a napenergia is csak lakossági viszonylatban. Lakossági napelemek és energiahatékonysági beruházások 272,5 millió euró Középületek energiahatékonysági fejlesztései 32,7 millió euró Az okos mérés elterjesztése 62,6 millió euró Energiatárolók telepítése 133,1 millió euró Hálózatfejlesztési beruházások 1925 millió euró Összesen 2425,9 millió euró A REPowerEU magyar fejezete szerint a hálózati fejlesztések célja az energiabiztonság növelése és az energetikai átállás támogatása; ehhez kapcsolódik a fosszilisenergia-fogyasztás csökkentése és az orosz forrásoktól való függőség mérséklése is. Az EU tehát nem kizárólag a szélenergia kedvéért fejleszti a magyar hálózatot. A cél technológiasemlegesebb és sokkal szélesebb: nagyobb és rugalmasabb villamosenergia-hálózat létrehozása, amely képes befogadni a növekvő megújuló termelést, kezelni az elektrifikációból eredő növekvő fogyasztást, valamint integrálni a tárolókat és más rugalmassági eszközöket. A szélenergia ennek a körnek csak az egyik kedvezményezettje, miközben az RRF-dokumentum a napenergia és az energiatárolás fejlesztésének fontosságát is kiemeli. A hálózatfejlesztést tartalmazó komponens olyan beruházásokat foglal magába, mint például: átviteli és elosztóhálózatok építése és korszerűsítése; nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatfejlesztések; új alállomások; transzformátorcserék és -bővítések; irányítástechnikai fejlesztések; vezetékek, transzformátorok, okos mérők és egyéb hálózati infrastruktúra; digitalizáció Az ebbe a körbe tartozó egyik fontos pályázatot júliusban írták ki. „Az átviteli hálózat, valamint az elosztóhálózat fejlesztése a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése és az időjárásfüggő megújuló (kiemelten napelemes) rendszerek integrációjának elősegítése érdekében” címet viselő kiírásban 480 milliárd forintnyi támogatást igényelhettek a villamosenergia-elosztói, valamint -átviteli engedéllyel rendelkező társaságok (MAVIR, MVM, E.On, stb.). Itt érdemes kiemelni egy elemet, ami valószínűleg több olvasónkat is pozitívan fog érinteni: a kisfeszültségű hálózatfejlesztések keretében a háztartási méretű kiserőművek miatti vezeték-létesítésre, keresztmetszet-növelésre, vezetékcserére, illetve innovatív feszültségszabályozó hálózati eszközök telepítésére is jut a forrásokból. TLDR: az uniós forrásokat a lakossági napelemtelepítés mellett energiahatékonysági, energiatárolási és hálózatfejlesztési beruházásokra lehet felhasználni. Ez utóbbinak van egy olyan célja is, hogy a hálózat képes legyen nap- és szélerőműveket befogadni, amelyek jelen állás szerint magántőkéből, piaci alapon fognak megvalósulni. Elvileg persze nem kizárható, hogy a magyar állam a saját kontójára ezekhez is nyújt majd támogatást, és sok ellenző ebbe az eshetőségbe kapaszkodik („ne az én adómból támogassák”), de ennek jelenleg semmi jele, sőt nincs is szükség rá, mivel minden ezzel ellentétes híresztelés ellenére Magyarországon a szélerőművek támogatás nélkül is életképesek tudnak lenni. A magyar vállalások Az uniós pénzekért cserébe nekünk is számos vállalást kellett teljesítenünk. Az Eu Tanácsának dokumentuma szerint Magyarországnak többek között: 700 méterre kellett csökkentenie a szélerőművek és a lakott területek közötti minimális távolságot; 199 méterre kellett emelnie a szélturbinák megengedett maximális magasságát; legalább 25 kiemelt szélenergetikai térséget kellett kijelölnie; ezekben a zónákban az engedélyezést egyszerűsíteni kellett, és az építési, illetve környezetvédelmi engedélyeket legfeljebb 50 nap alatt kell kiadni; legalább évente pályázati eljárást kell tartani a szélerőművi hálózati kapacitások kiosztására; a 2026–2030-as időszakban összesen legalább 4 GW szélerőművi kapacitás számára kell csatlakozási lehetőséget kiosztani; az első, legalább 700 MW-os pályázatot 2026. augusztus 31-ig kellett meghirdetni. Az utóbbi határidő már eltelt, és mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kiírta a szélerőművi kapacitások létesítésére és bővítésére vonatkozó első pályázatot. Nézzük meg kicsit részletesebben, hogy mire és milyen feltételek mellett lehet pályázni. A MEKH hat járás kilenc hálózati csomópontján összesen 702 MVA betáplálási kapacitást oszt ki. Ez azt jelenti, hogy a nyertes pályázók jogot szereznek arra, hogy az általuk létesített szélerőművet az adott hálózati csomóponton a villamosenergia-hálózathoz csatlakoztassák. A kiosztott kapacitás csak szélerőművek, illetve az ezekhez társított akkumulátorok számára elérhető. Az egyes projektek minimális mérete 14 MW és legkésőbb 2032. szeptember 30-ig kell elkészülniük. A nyerteseknek kötelező vállalniuk azt, hogy a betáplálási jogosultság gyakorlását birtokló társaságban fennálló tulajdoni részesedésük 25%-ára vételi jogot biztosítanak a kormány által kijelölt megújulóenergia-közösségek részére, illetve, ahol ez műszakilag szükséges, ott a beruházó maga valósítja meg az erőmű csatlakozásához szükséges közvetlen hálózati fejlesztéseket. Emellett vannak olyan vállalások is, amelyek plusz pontokat jelentenek az elbírálás során. Így a pályázók azt is vállalhatják, hogy a szélerőmű elhelyezésével érintett önkormányzatok részére egy egyösszegű pénzügyi hozzájárulást biztosítanak, amelynek a mértéke megawattonként 10 és 50 ezer euró között lehet, de emellett a hálózatba betáplált villamosenergia mennyisége után 2-3 euró/MWh pénzügyi hozzájárulást is biztosíthatnak (ebben az esetben az 50 ezer euróért és a 3 euróért jár a maximális pontszám). A beruházó lényegében azzal javíthatja pályázati pozícióját, hogy a helyi közösség számára nagyobb gazdasági előnyt vállal. Plusz pontot ér az is, ha a szélerőmű kapacitása nagyobb, mint a hálózati csatlakozásé, ha a pályázó akkumulátort is telepít az erőmű mellé (a nagyobb akku több pontot jelent) vagy ha barna mezős területet használ fel. Nemzetgazdasági érdek a szélenergia Magyarország jelenleg nagy mennyiségű villamosenergia-importra szorul, a jövőben ráadásul csak nőni fog a felhasználásunk. A napelemek jól teljesítenek tavasztól őszig, ám a téli hónapokban túl keveset termelnek. Amíg az olcsó szezonális energiatárolás problémája nem oldódik meg, különösen értékesek lehetnek azok a termelési módok, amelyek termelési profilja kiegészíti a napelemekét. A szélenergia éppen ilyen: Magyarországon jellemzően a téli félévben termel többet, amikor a naperőművek hozama alacsony. A kínálat növekedése pedig csökkenteni fogja a nagykereskedelmi áramárakat, ami versenyképességi szempontból előnyös a Magyarországon működő vállalatok számára. Mire is kell nekünk ennyi szélenergia? dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
