PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTMvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV90ZXJtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jb250ZW50PXZpbGxhbnlhdXRvc29rIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvaW9uaXEtMy8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX3Rlcm09dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2NvbnRlbnQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2snLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXEzLXByb2RsaXN0LWJhbm5lci02MDB4NTAwLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLXYyLnBuZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1pb25pcTMtcHJvZGxpc3QtYmFubmVyLTE5NDB4NTAwLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLXYzLnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1pb25pcTMtcHJvZGxpc3QtYmFubmVyLTE5NDB4NTAwLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLXYzLnBuZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+

A jelenleginél sokkal több vízenergiát termelhetnénk, és ez nem is kerülne sokba

energia
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIzNDMyOV8xYWQ0MTdmMGQxIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjM0MzI5XzFhZDQxN2YwZDEnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzExL3Z3LWlkLXBvbG8tZnJvbnQtaW1wLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLTYwMHg1MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzExL3Z3LWlkLXBvbG8tZnJvbnQtaW1wLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8xMS92dy1pZC1wb2xvLWZyb250LWltcC12aWxsYW55YXV0b3Nvay0xMzAweDYwMC0xLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+

Norvégiában szinte az összes gátat vízenergia hasznosítására építették, a világ többi részén azonban gyakran nem ez a helyzet. Afrika és Ázsia gátjainak jó részét öntözésre vagy árvízvédelmi célokra használják, és egyáltalán nem termelnek velük villamos energiát.

„A világ 60.000 legnagyobb víztározójának nemzetközi felmérése azt mutatja, hogy a gátaknak csak egyharmadát használják vízenergia termelésére. Afrikában és Ázsiában a vízenergiára használt gátak aránya mindössze 10-15 százalék” – mondta el a Techexplore-nak Tor Haakon Bakken, a norvég műszaki egyetem professzora.

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIzNDAyNV82NjEyMTA0YzhkIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjM0MDI1XzY2MTIxMDRjOGQnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzExLzEyMDB4MTYwMC1lbGVrdHJvbW9zLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLXBldS1sY3YtNW1pbGxpby1kaXNwbGF5LTI2MTAuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8xMS8xMjAweDE2MDAtZWxla3Ryb21vcy12aWxsYW55YXV0b3Nvay1wZXUtbGN2LTVtaWxsaW8tZGlzcGxheS0yNjEwLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+PCEtLSAoYykgMjAwMC0yMDI2IEdlbWl1cyBTQSB2ZXJzaW9uIDIuMCBJbXByZXNzaW9uczogY2FtcGFpZ246IE1NQiBQZXVnZW90IExDViAyMDI2LCBwbGFjZW1lbnQ6IC92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS8xMjAweDE2MDAgLCBjcmVhdGl2ZTogbGluayAgLS0+DQo8SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9ZHdDVlZvdVdiY0tCUWhGc21LLkNPNmJrN0FfVUNoQ0VmTkFaSDM5Yk9jRC5ONy9mYXN0aWQ9Z3B4Z3dobWZ0a3BjcWptYXV5aWN3a3dvb21tcC9zdHBhcmFtPXdoZGplbm1xYmEvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgLz4NCg==

Bakken egyik diákja egy kutatást folytatott, amely arra a következtetésre jutott, hogy a kihasználatlan víztározókból sok energiát lehetne kinyerni. A gátak átalakítása ráadásul gazdaságilag nyereséges lenne, nem járna további környezeti következményekkel, és nem befolyásolná a jelenlegi vízhasználatot sem.

„Az egyik lehetséges megoldás az, hogy turbinákat telepítenek a gátak tövébe, amelyek nagy mennyiségű új, megújuló energiát biztosítanának” – folytatta a professzor. „Ez a megoldási lehetőség egy olyan alacsonyan csüngő gyümölcs, amely világszerte növelhetné a megújuló energia termelését.”

A témát Nora Rydland Fjøsne dolgozta fel 2020-ban a mesterképzése részeként Bakken professzor felügyelete alatt.

Elméleti tanulmányában Fjøsne a meglévő, vízenergia nélküli gátakat vizsgálta a dél-spanyolországi Guadalquivir térségében, ahol számos víztározót használnak öntözésre és ivóvízellátásra. A szimuláció során az e területen található tizenhárom olyan gátra telepítettek turbinákat, amelyeket jelenleg nem használnak vízenergia termelésére. A vizsgálatot egy numerikus modell segítségével végezték el, amely leírta a vízgyűjtő terület hidrológiáját és jelenlegi vízhasználatát, valamint a gátak méretét.

„A számítások során a turbinák nemzetközi költségeit használtuk, és megvizsgáltuk a Spanyolországban várható áramárakat” – mondta Fjøsne, aki a szimuláció során azt feltételezte, hogy a jelenlegi vízhasználat nem fog változni – vagyis csak a víztározókból a meglévő kereslet kielégítésére felhasznált vízmennyiséget vette figyelembe az energiatermelés szempontjából.

Fjøsne megállapította, hogy tisztán gazdasági szempontból a spanyolországi Guadalquivir tizenhárom gátja közül öt esetében a vízturbinák beszerelése nyereségesnek bizonyulna. Az értékelés összehasonlította a turbinák utólagos felszerelésének becsült költségeit az energiatermelésből származó jövőbeli bevételekkel. Ez az öt erőmű évente 47 GWh-t tudna termelni, ami körülbelül 4000-5000 háztartás fogyasztásának felel meg.

„Ez az első tanulmány, amely erről a kérdésről készült, ezért úgy kell rá tekintenünk, mint egy olyan tanulmányra, amely a megújuló energiatermelés egy teljesen új koncepcióját teszteli” – fűzte hozzá Bakken. „A tanulmányból arra következtethetünk, hogy a meglévő gátakban és víztározókban vannak kiaknázatlan és gazdaságilag jövedelmező vízenergiás források. Ezek felhasználhatók anélkül, hogy kedvezőtlen környezeti vagy társadalmi következményeket vagy a vízkészletekkel kapcsolatos konfliktusokat okoznának” – teszi hozzá. „Úgy véljük, hogy a világ számos pontján – ahol számos gátat és víztározót építettek öntözésre, ivóvízellátásra, árvízvédelemre vagy más célokra – megvannak a lehetőségek erre.”

A ma még egyáltalán nem hasznosított víztározók mellett a már működő vízerőművek utólagos átalakítása is komoly termelésnövekedést hozhatna. A brazil Energiakutatási Hivatal becslése szerint az elöregedő vízerőművek korszerűsítése 3-11 gigawatt termelési kapacitással bővíthetné Brazília jelenlegi 87 GW-os vízenergiás potenciálját. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium jelentése szerint az ország régi, elavult turbináinak lecserélése 8-10%-os hozamnövekedést eredményezne.

De még ennél is sokkal többet érhetünk el, ha a víztározókat úszó naperőművekkel kombináljuk: a Világbank becslése szerint ugyanis a mesterséges víztározók mindössze 10%-án 4 TW napelemes kapacitás is elférne, ami önmagában nagyobb hozamot jelentene, mint amire ma a világ összes vízerőműve együttesen képes.

Nincs elég hely a napelemeknek? A tengeri naperőművek megoldják a problémát

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.
Összehasonlítás