PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIxNjUzM18wYWVhZDY0Y2NhIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjE2NTMzXzBhZWFkNjRjY2EnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L3ZhbHRhcy1za29kYS1rb2RpYXEtNjAweDUwMHB4LWZpbmFsLTIwMjYtMDQtMjguanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wNC92YWx0YXMtc2tvZGEta29kaWFxLTEzMDB4NjAwcHgtZmluYWwtMjAyNi0wNC0yOC5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L3ZhbHRhcy1za29kYS1rb2RpYXEtMTMwMHg2MDBweC1maW5hbC0yMDI2LTA0LTI4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Kínában a tengeri szélenergia ára a szénből előállított villamos energia ára alá csökkent néhány idén megvalósuló projekt adatai szerint, pedig ez a technológia számít az egyik legdrágábbnak a megújuló energiák kategóriáján belül. A BJX.com ipari hírportál egy júniusi jelentése szerint Sanghaj mellett egy 306 megawattos szélerőműpark kapott engedélyt arra, hogy a széntüzelésű erőművek referenciaáránál 27%-kal alacsonyabb áron szolgáltasson villamos energiát. Ez a szélfarm csak az egyik a számos projekt közül, amelyek a BloombergNEF szerint 2030-ra várhatóan 129 gigawattra növelik, azaz megháromszorozzák az ország jelenlegi tengeri szélenergia-termelő kapacitását.PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cubW9iaWxpdGkuaHUvcGx1c3ovbW9iaWwtcGFya29sYXMiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3Lm1vYmlsaXRpLmh1L3BsdXN6L21vYmlsLXBhcmtvbGFzJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wNC9jdXRvdXQtbW9iaWxpdGktcGFyay12YS0xMjAweDE2MDAtMjAyNi0wNC0yNy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L2N1dG91dC1tb2JpbGl0aS1wYXJrLXZhLTEyMDB4MTYwMC0yMDI2LTA0LTI3LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cubW9iaWxpdGkuaHUvZW1vYmlsaXRhcy9oaXJlay8yMDI2LzA0LTI3IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3d3dy5tb2JpbGl0aS5odS9lbW9iaWxpdGFzL2hpcmVrLzIwMjYvMDQtMjcnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L2N1dG91dC1tb2JpbGl0aS1jaGFyZ2Vycy12YS0xMjAweDE2MDAtdjItMjAyNi0wNC0yOC1raWVnZXN6aXRlcy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L2N1dG91dC1tb2JpbGl0aS1jaGFyZ2Vycy12YS0xMjAweDE2MDAtdjItMjAyNi0wNC0yOC1raWVnZXN6aXRlcy5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== A 3 milliárd jüan (410 millió dollár) értékű beruházás, amely keretében év végéig 36 turbinát kapcsolnak a hálózatra, a kínai energiaipari óriások, a China Three Gorges Corp., a China National Offshore Oil Corp. közös projektje. A 2022-ben lezárult állami tenderen a nyertes konzorcium által megajánlott tarifa 0,302 jüan/kWh volt, így ez az első olyan projekt a maga nemében, amely alulmúlta a szénenergia referenciaárát (0,4155 jüan/kWh). „Ezzel új korszak kezdődik a tengeri szélenergia számára, amely még alacsonyabb árakon versenyezhet a szénnel” – kommentálta az eseményt Xiangyu Chen, a BNEF elemzője. A helyi turbinagyártók termelését az elmúlt években árháborúk nehezítették meg, míg a szárazföldi projektek nyereségét az árak meredek esése szorította vissza, így időközben a megújuló energiát hasznosító erőművek váltak a legolcsóbb áramforrássá. De ha már a drágább szélenergia is kezd olcsóbb lenni a fosszilis energiánál, miért épül annyi új szénerőmű Kínában? Először is azt érdemes megemlítenünk, hogy ezek az erőművek nem működnek folyamatosan teljes kapacitáson, mert a kereslet-kínálat függvényében le- és felszabályozzák őket. Mivel Kínában gyorsabban növekednek a szénerőműves kapacitások, mint maga a szénáram iránti igény, a kihasználtságuk tendenciózusan csökken. Ezt mutatja az alábbi grafikon is, amely szerint a 2000-es évek óta a 70 százalék körüli kapacitáskihasználtság mára 50 százalék környékére süllyedt. Az alacsony kihasználtság, az olcsó megújuló energia és az államilag szabályozott áramárak miatt a kínai szénerőművek jelentős része (2022-ben például több mint a fele) veszteségesen működik. A jelenség mögött két fő ok húzódik meg. Az egyik az állam azon törekvése, hogy mindig legyen elegendő villamos energia az országban, akkor is, amikor hőhullámok miatt csúcson van a kereslet. A világ nagy részén földgázzal (vagy olajjal) működtetik a csúcserőműveket, Kína azonban a gázimporttal nem akar újabb geopolitikai terhet a nyakába venni, ezért náluk a szén biztosítja a rugalmasságot, ami jelentős mennységben áll rendelkezésre otthon is. A szén e szerepére utal az is, hogy a kínai kormány egy olyan programot indított, amely előírja a szénerőművek „rugalmas átalakítását”, hogy azokat hatékonyabban lehessen szabályozni. Ha a szén csak zsinóráramot biztosítana, akkor erre nem lenne szükség. A másik ok viszont jóval prózaibb és talán a fejetlenség szóval jellemezhetnénk. Az erőműveket központilag hagyták jóvá 2014-ig, amikor is a döntéseket az egyes tartományok hatáskörébe utalták. A probléma az, hogy az egyes tartományok úgy működnek, mintha buborékban lennének – egyedül akarják biztosítani a stabil és megbízható ellátást, anélkül, hogy a szomszédaikra támaszkodnának hiány esetén. Ez a nagy energiarendszerek tervezésének nem túl hatékony módja, és azt eredményezi, hogy minden tartomány túlbecsüli a saját igényeit. A helyi vezetőket ráadásul a gazdasági növekedési adatok alapján is értékelik a pártközpontban. A szénerőművek engedélyezése és építése – függetlenül attól, hogy szükség van-e rájuk – olyan gazdasági aktivitást eredményezhet, amely rövid távon jól mutat, hosszú távon azonban krónikus túlkínálathoz vezet. A Centre for Economic Policy Research egy cikkében az elemzők azt modellezték, hogy hogyan alakul a szénerőművek engedélyeztetése, ha a döntést központosítják, illetve ha decentralizálják. Azt találták, hogy az engedélyezési arányok körülbelül háromszor magasabbak, amikor a döntések decentralizáltak. Persze lehet, hogy nem ezek az egyedüli magyarázatai annak, hogy Kína miért épít még mindig ennyi erőművet, de fontos részei a kirakósnak. Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy a megújuló energia árának további csökkenése a szénerőművek kapacitáskihasználtságát még alacsonyabb szintekre szorítja majd vissza a következő években. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
