Megszavazta a parlament az elektromobilitás piac új szabályait

Magyarországon éveken keresztül az hátráltatta az elektromobilitás terjedését, különösképpen a töltőinfrastruktúra bővülését, hogy ehhez nem volt megfelelő a törvényi környezet, hiszen a villamos energia törvény (VET) sokáig nem tette lehetővé, hogy a töltőüzemeltető az áramot pénzért továbbadja a fogyasztó felé. Három és fél évvel ezelőtt azonban módosult a VET, két éve pedig megjelent az a kormányrendelet, amely lehetővé tette, hogy ez a tevékenység egy drága engedély kiváltásával legálisan végezhető legyen Magyarországon. Sok szabálykövető cég megszerezte a szükséges hatósági engedélyt, de az érintettek közül sokan továbbra is az elektrombilitás törvény hiányára hivatkozva kivárnak, sőt még az OTÉK kötelezettségüket sem teljesítették. Bár ígéret és talán terv is volt ilyen törvényre, de parlament elé egyszer sem került ilyen kezdeményezés, pedig tavaly egy minisztériumi egyeztetésen még 2019. tavaszára ígérték a tervezetet. Az utóbbi időben egyre kevesebbet lehetett erről hallani, hiszen szépen lassan több piaci szereplő (MOL, Lukoil, Mobiliti, ELMŰ), is elkezdte üzleti alapon üzemeltetni a töltőit, igazolva, hogy tényleg nincs már jogi akadálya az infrastruktúra fejlesztésnek.

A MOL Plugee töltőoszlopa Budapesten a Szentendrei úton 2018. decemberében.

A minisztériumi munka azonban nem maradt eredmény nélkül, hiszen ha nem is verték nagy dobra, de 2019. július 9-én kihirdetésre került egy olyan törvénycsomag, ami több egyéb mellett alaposan kibővítette a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt, keretet szabva az elektromobilitásnak is.

Az új kiegészítések az elektromos autó töltő üzemeltetésére és az elektromobilitás szolgáltatásra, az elektromobilitás felhasználókra és az elektromos jármű kereskedőkre vonatkozik (2. § (1) bekezdés f pont). A módosított törvény ebben a vonatkozásban a Magyar Energetikai- és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) és a Villamos energiáról szóló törvény (VET) rendelkezéseivel összhangban alkalmazandó.

A módosított közúti közlekedésről szóló törvény az elektromobilitással kapcsolatos kiegészítéseket a frissen hozzáadott 45. § tartalmazza. Az új blokk A pontja biztosítja, hogy a szabályok a közösségen belül más országban letelepedett, de Magyarországon is tevékenykedő szolgáltatókra is vonatkoznak, a B pontja pedig tisztázza a legfontosabb fogalmakat, egyben újradefiniálva a 170/2017. (VI. 29.) Korm. rendeletben egyébként már két éve tisztázott fogalmak többségét (mivel a közúti közlekedésről szóló most módosított törvény egy kormányrendeletnél magasabb szintű jogszabály, így ellentmondás esetén ennek a rendelkezései mérvadóak):

1. elektromobilitás felhasználó:
   az, aki legalább egy elektromos töltőberendezés üzemeltetővel vagy elektromobilitás szolgáltatóval fennálló tartós jogviszony vagy eseti töltés keretében elektromobilitás szolgáltatást vesz igénybe;
2. elektromobilitás szolgáltatás:
   az elektromos meghajtású jármű villamosenergia-tárolójának nyilvános elektromos töltőberendezésen történő töltése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása tartós jogviszony vagy eseti töltés alapján;
3. elektromobilitás szolgáltató:
   az, aki az elektromobilitás felhasználónak e törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatást nyújt az elektromos töltőberendezés üzemeltetővel kötött szerződés alapján;
4. elektromos meghajtású jármű:
   olyan jármű, amelynek meghajtása részben vagy teljesen villamos motor által történik, és a meghajtáshoz szükséges villamos energiát külső forrásból feltölthető villamosenergia-tároló rendszerből is nyerheti;
5. elektromos töltőberendezés:
   olyan villamos berendezés, amely legalább egy darab normál vagy nagy teljesítményű töltőponttal rendelkezik;
6. elektromos töltőpont:
   az elektromos töltőberendezésen található töltőcsatlakozó, amely kizárólag egy elektromos meghajtású jármű villamosenergia-tároló rendszerének feltöltésére alkalmas egyidejűleg;
7. eseti töltés:
   az elektromos töltőberendezés üzemeltetővel vagy az elektromobilitás szolgáltatóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló elektromobilitás felhasználó által igénybevett elektromobilitás szolgáltatás;
8. nagy teljesítményű töltőpont:
   olyan elektromos töltőpont, amely a töltés folyamán 22 kW-nál nagyobb villamos teljesítmény leadására alkalmas;
9. normál teljesítményű elektromos töltőpont:
   olyan elektromos töltőpont, amely a töltés folyamán legfeljebb 22 kW villamos teljesítmény leadására alkalmas, nem foglalja magában a 3,7 kW vagy annál kisebb villamos teljesítményű, háztartásban létesített, nyilvánosan nem hozzáférhető berendezéseket, vagy amelyek elsődleges rendeltetése nem az elektromos meghajtású járművek töltése;
10. nyilvános töltőberendezés:
    olyan közterületen, közintézmény épülete mellett és közintézmény ügyfélparkolóiban, továbbá közforgalmú üzemanyagtöltő-állomásokon üzemeltetett elektromos töltőberendezés, amely az elektromobilitás felhasználók számára meghatározott azonosítási, használati és fizetési feltételek mellett megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhető, valamint az olyan, közforgalom számára nyitott magánterületen vagy nyilvános parkolóban üzemeltetett elektromos töltőberendezés, amely az elektromobilitás felhasználók korlátozott köre számára, ellenérték megfizetése nélkül vagy meghatározott fizetési feltételek mellett hozzáférhető, ideértve a part menti villamosenergia-ellátást, ide nem értve a háztartásokban üzemeltetett elektromos töltőberendezést;
11. elektromos töltőberendezés üzemeltető:
    az, aki az üzemeltetési engedély birtokában a nyilvános töltőberendezést rendeltetésszerűen működteti, annak műszaki üzemeltetését és karbantartását végzi, azon elektromobilitás szolgáltatást nyújt az elektromobilitás felhasználók számára, illetve elektromobilitás szolgáltató számára biztosítja az elektromobilitás szolgáltatás nyújtásának műszaki feltételeit;
12. part menti villamosenergia-ellátás:
    villamos energia part menti, szabványos interfészen keresztül történő biztosítása a kikötőkben horgonyzó hajók részére.

Az új szakasz egyik újdonsága, hogy szétválasztja az elektromos töltőberendezés üzemeltető és az elektromobilitás szolgáltató szerepét. Előbbi a készülék telepítését és működését hivatott biztosítani, míg utóbbi az ügyfél kiszolgálásáért felel. A két szerepkört természetesen betöltheti ugyanaz a piaci szereplő is, egy személyben üzemeltetőként és szolgáltatóként is megjelenve, de az üzemeltető átadhatja a szolgáltatás jogát másnak, illetve saját szolgáltatása mellé beengedhet más szolgáltatókat is az általa üzemeltetett töltőre. Fontos, feltehetőleg EU-s jogharmonizációval kapcsolatos kitétel, hogy hálózati engedélyes (DSO), tehát amely cég az elektromos hálózatot birtokolja és üzemelteti, az új törvény szerint sem elektromos töltő üzemeltető, sem pedig elektromobilitás szolgáltató nem lehet.

A Lukoil mogyoródi benzinkútján felállított elektromos autó töltő 2019 tavaszán.

Az üzemeltetésnek továbbra is feltétele a MEKH által kiadott, határozatlan időre szóló engedély, amit a hivatal akkor tud kiállítani, ha a kérelmező megfelel a törvényben, illetve a végrehajtását szabályozó kormányrendeletben előírt feltételeknek. Az üzemeltető a helyileg illetékes hálózati engedélyessel köteles szerződni, de az energiát piaci alapon bármely kereskedőtől beszerezheti.

Fontos, a 2014/94/EU EU-s direktívában is megfogalmazott elvárás, hogy az elektromobilitás szolgáltatást eseti jelleggel (ad-hoc) is biztosítani kell az ügyfeleknek. A törvény hatálybalépése után nem kötelezhető tehát egy ügyfél sem, hogy egy applikációba vagy weboldalon tartósan regisztráljon, hosszabb távra szóló szerződést kössön a szolgáltatás igénybevételéhez. Azt lehetővé kell tenni eseti jelleggel is (ez lehet készpénz, bankkártyaterminál, weboldali bankkártya elfogadás vagy akár előre, offline módon megváltható jogosultság is).

Míg az elektromos töltő üzemeltetés engedélyköteles, az elektromobilitás szolgáltatás végzéséhez mindössze a szándékot kell bejelenteni a MEKH-nél. Ennek, és az töltőüzemeltetéshez szükséges engedély kiadásának részletszabályait a most megjelent törvény végrehajtását szabályozó, kidolgozás alatt álló kormányrendet hivatott részletesen meghatározni.

Lényeges, már az EU-s direktívában is hangsúlyozott feltétel, hogy a szolgáltatást megkülönböztetés mentesen, és átláthatóan kell nyújtani. Ennek keretében a szolgáltatás árait nyilvánosan közzé kell tenni. Az engedélyben, a törvényben vagy a végrehajtási rendeletben megszabott kötelességeit megszegő üzemeltetőt vagy szolgáltatót a MEKH figyelmeztetheti, bírságolhatja, átmenetileg (6-12 hónapra) eltilthatja a tevékenység végzésétől, és legvégső esetben visszavonhatja a kiadott engedélyt. A kiszabható bírság lehetséges mértékét szintén a kormányrendelet fogja megszabni.

Mind az elektromos töltő üzemeltető, mind pedig az elektromobilitási szolgáltató felügyeleti díjat köteles fizetni, melynek mértéke az engedély vagy bejelentésköteles tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel (ennek hiányában az adott évi tervezett bevétel) 0,075%-a.

Két éve ugyan eljutottunk oda jogszabályi oldalon, hogy lehetővé vált a villanyautó töltők jogszerű üzemeltetése, a most megszavazott és kihirdetett jogszabály akaratlanul is felboríthat mindent. Kereteket határoz meg, de a kereteket feltöltő részletszabályok kidolgozását a kormány hatáskörébe utalta. Legutóbb a részletszabályok megjelenésére másfél évet kellett várni. A végrehajtási rendelet nélkül a mostani változások hatálybalépése után a MEKH nem fog tudni engedélyt kiadni, de ami még rosszabb, a fenti szabályok hatálybalépése előtt kiadott engedélyek a feltételek hiányában 2020. december 31-én hatályukat vesztik. Amennyiben a kormányrendelet időben megszületik, akkor a korábban kiadott engedélyek tulajdonosainak 2020. július 1-ig kell megfelelniük az új szabályozás előírásainak, a hivatal pedig 2020. október 1-ig felülvizsgálja, illetve szükség szerint hivatalból módosítja az engedélyeket.

Az új törvény alkalmazásához szükséges, hogy a kormány rendelet formájában meghatározza (a 1988. évi I. törvény 2019. 10. 01-től hatályos  záró rendelkezései szerint)

• „elektromos töltőberendezés üzemeltetésének engedélyezésére és az elektromobilitás szolgáltatást érintő bejelentési kötelezettségre vonatkozó hatósági eljárás részletes szabályait,
• az elektromos töltőberendezés üzemeltetők és az elektromobilitás szolgáltatók tevékenységére, valamint az elektromobilitás felhasználók tájékoztatására vonatkozó részletes szabályokat,
• az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozó, a nemzeti szakpolitikai keret végrehajtásáról szóló, az Európai Bizottság felé benyújtandó jelentés részét képező, az elektromos-töltőinfrastruktúra kiépítését szolgáló részletes intézkedéseket,
• az engedélyezési és bejelentési kötelezettség megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait,
• az elektromos töltőberendezés üzemeltető, az elektromobilitás szolgáltató és az elektromobilitás felhasználó közötti együttműködést biztosító jogviszony további részletes szabályait, valamint az együttműködéshez szükséges műszaki feltételeket,
• az elektromos meghajtású jármű töltésére vonatkozó mérési és mennyiségi, energiahatékonysági eredmények kimutatására alkalmas adatok kezelésének és továbbításának részletes feltételeit,
• az elektromobilitás szolgáltatást érintő bejelentési kötelezettség alapján eljáró és az elektromos töltőberendezés üzemeltetésének engedélyezését végző Hivatal feladat- és hatáskörét”

Továbbá:

• az iparügyekért felelős miniszter, hogy az elektromos töltőberendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági követelményeket

A most megszavazott módosítások 2019. október 1-től hatályosak. 

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.