Az elektromos autózás „szent gráljaként” emlegetett szilárdtest-akkumulátorok (SSB) fejlesztési versenye újabb mérföldkőhöz érkezett. A friss iparági jelentések szerint a világ két legnagyobb akkumulátorgyártója, a CATL és a BYD fej-fej mellett haladva tűzte ki ugyanazt a céldátumot a technológia első, üzemi körülmények közötti bemutatására. CATL: laborból a próbapadra A legújabb piaci hírek megerősítik, hogy a CATL 2027-ben tervezi elindítani szilárdtest-akkumulátoros celláinak kisléptékű próbagyártását. Ez elsőre előrelépésnek tűnhet a vállalat korábbi, óvatosabb kommunikációjához képest, de valójában ugyanannak az ütemtervnek egy biztató lépcsőfoka. Dr. Robin Zeng korábban többször is hűtötte a kedélyeket, hangsúlyozva, hogy a technológia még évekig a laboratóriumok fogságában marad és 2030 előtt ne várjunk tömegtermelést. Azonban ezt a mérföldkövet évi egymillió autóban definiálta a cég, tehát a 2027-es pilot termelés egy szükséges lépés ezen az úton. A technológiai érettségi skálán (TRL) a CATL jelenleg a 4-es szinten áll, ami a laboratóriumi validáció fázisát jelenti. A cég célja azonban az, hogy 2027-re elérjék a 7-es vagy 8-as szintet, ami már lehetővé teszi a valós körülmények közötti tesztelést és a gyártási folyamatok finomhangolását. BYD: Szulfid alapú ellentámadás A verseny másik főszereplője, a BYD sem marad le. Ahogy korábban már beszámoltunk róla, a sencseni óriás szintén 2027-et jelölte meg a kis sorozatú gyártás megkezdésére. A BYD stratégiája a szilárd elektrolitok közül a szulfid-alapú megoldásokra fókuszál, és állításuk szerint jelentős sikereket értek el az élettartam, valamint a nagy teljesítményű töltés terén – ez az a két terület, amely eddig a legnagyobb fejtörést okozta a mérnököknek. A BYD komolyságát jelzi, hogy nemrégiben hat új szabadalmat jegyeztettek be, amelyek az anyagkémiától a minőség-ellenőrzésig fedik le a szilárdtest-technológia teljes spektrumát. Már jövőre szilárdtest-akkukat mutathat be a BYD Lépésről lépésre Annak ellenére, hogy a 2027-es év látványos prototípusokat és kis szériás luxusautókat hozhat, a tömeggyártásra még várni kell. Ennek okai a technológiai kihívásokban rejlenek. A szilárd-szilárd érintkezési felületek kialakításához elképesztő, 6000 atmoszférás nyomásra van szükség, ami rendkívül költségessé teszi az előállítást. Kezdetben az új akkuk csak a prémium kategóriás autókban jelenhetnek meg, ott, ahol az energiasűrűség fontosabb szempont a vásárlóknak, mint az ár. A szilárdtest-technológia ígérete továbbra is lenyűgöző: nemcsak a hatótávot növelheti drasztikusan a 350-500 Wh/kg közötti energiasűrűség révén, hanem gyakorlatilag kiküszöböli a kigyulladás és a termikus megfutás kockázatát. Amíg azonban ezek a cellák el nem érik a költségparitást a mai folyékony elektrolitos megoldásokkal, addig a piacot továbbra is a hagyományos NMC és a költséghatékony LFP kémiák fogják uralni. A verseny tehát fej-fej mellett halad a két kínai óriás, a világ első és második számú akkugyártója között, de a háttérben olyan kisebb szereplők is feltűnnek a szilárdtest-ringben, mint a Dongfeng vagy a Changan, így a technológiai trónfosztás lehetősége továbbra is benne van a pakliban. Az évtized végéig nem lesz semmi a szilárdtest-akkuból Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
