PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTYtbi8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3Nva19pb25pcTZuJnV0bV9tZWRpdW09dmlsbGFueWF1dG9zb2tfaW9uaXE2biZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2tfaW9uaXE2biZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2tfaW9uaXE2biZ1dG1fdGVybT12aWxsYW55YXV0b3Nva19pb25pcTZuJnV0bV9jb250ZW50PXZpbGxhbnlhdXRvc29rX2lvbmlxNm4iIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vaHl1bmRhaS5odS9tb2RlbGxlay9pb25pcS02LW4vP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2tfaW9uaXE2biZ1dG1fbWVkaXVtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rX2lvbmlxNm4mdXRtX2NhbXBhaWduPXZpbGxhbnlhdXRvc29rX2lvbmlxNm4mdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rX2lvbmlxNm4mdXRtX3Rlcm09dmlsbGFueWF1dG9zb2tfaW9uaXE2biZ1dG1fY29udGVudD12aWxsYW55YXV0b3Nva19pb25pcTZuJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wMS9oeXUtb25saW5lLXZpbGxhbnlhdXRvc29raHUtYmFubmVyLWlvbmlxNm4tNjAweDUwMC0yLXVqLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LW9ubGluZS12aWxsYW55YXV0b3Nva2h1LWJhbm5lci1pb25pcTZuLTE5NDB4NTAwLTItdWouanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wMS9oeXUtb25saW5lLXZpbGxhbnlhdXRvc29raHUtYmFubmVyLWlvbmlxNm4tMTk0MHg1MDAtMi11ai5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==

Vezércsel: a Volkswagen vezérigazgatója a felügyelőbizottság megkerülésére készülhet

A Volkswagen Csoport wolfsburgi központjában szeptember 4-én végleg tetőfokára hág a belső feszültség, amikor Oliver Blume vezérigazgató megpróbálja elfogadtatni a felügyelőbizottsággal a vállalat történetének egyik legradikálisabb átszervezési csomagját.

A tét hatalmas, a halogatás pedig drága lehet: a konszern – amely a Volkswagen mellett az Audi, a Porsche, a SEAT/CUPRA, a Bentley és a Škoda márkákat is birtokolja – folyamatosan csökkenő nyereséggel, az amerikai védővámokkal, a bezuhanó kínai eladásokkal, a hazai túlkapacitásokkal és az ázsiai versenytársak európai térnyerésével küzd.

Egyre keményebb tervek

Oliver Blume korábban világossá tette, hogy a jelenlegi, alacsony jövedelmezőség mellett a VW képtelen finanszírozni a jövőbeli fejlesztéseit. Célja a költségek drasztikus lefaragása és az operatív nyereségráta 9 százalékra emelése (ez az idei második negyedévben mindössze 4,2 százalék volt csoportszinten). A korábban Wolfsburgban bemutatott „Zukunftsbild 2030” (Jövőkép 2030) stratégiai csomag eredetileg a modellpaletta felére történő, valamint a konfigurációs lehetőségek 75 százalékkal való csökkentésére koncentrált, veszélybe sodorva az olyan rétegmodelleket, mint az SUV-kupék (pl. ID.5 vagy Taigo).

Felére zsugorodhat a Volkswagen Csoport kínálata

A legújabb fejlemények szerint azonban a menedzsment sokkal mélyebbre vágna: a szakszervezetekkel korábban egyeztetett 50.000 fős létszámleépítés helyett a tervet megdupláznák, és 2030-ig összesen 100.000 munkahely megszüntetését irányozzák elő. Emellett négy németországi gyárat – a VW emdeni, zwickaui és hannoveri, valamint az Audi neckarsulmi üzemét – zárhatnak be. Ezek jelenleg nem rendelkeznek 2030 utáni termelési tervvel, ami feltehetőleg a nehéz lépések előkészítésének része volt. Ezen túlmenően egyes részlegeket (például a személyautó- és az alkatrészgyártó divíziókat) is kiszervezhetnek, de lehetett olyan tervről is hallani, hogy maga a Volkswagen márka is kiválna a csoportból.

A sorsdöntő dátum: szeptember 4

A brutális tervekkel szemben a munkavállalói oldal és a cégben részesedéssel, így szavazati joggal rendelkező Alsó-Szászország tartomány is saját, alternatív javaslatokat dolgozott ki, amelyek határozottan ellenzik a gyárbezárásokat és a tömeges elbocsátásokat. Daniela Cavallo, az üzemi tanács elnöke korábban már ultimátumot adott az igazgatóságnak, és kijelentette, hogy nem lesznek gyárbezárások, különben a nyári szünet után rendkívüli gyűlésekkel bénítják meg a gyárakat.

Oliver Blume

A döntő ütközetre szeptember 4-én kerül sor, amikor összeül a Volkswagen 20 fős felügyelőbizottsága, hogy szavazzon Blume tervéről. A bizottságban a munkavállalói képviselők és Alsó-Szászország képviselői együttesen 12 hellyel többséget alkotnak, így könnyedén blokkolhatnak bármilyen átszervezési szándékot. A feszültséget jelzi, hogy a bizottság elnöksége – köztük Cavallóval, Olaf Lies alsó-szászországi miniszterelnökkel és a Porsche-Piëch családok tagjaival – már szeptember 3-án összeül egy egyeztetésre, hogy megpróbáljanak valamilyen kompromisszumot találni a munkahelyek és gyárak sorsáról.

A „nukleáris opció”

Ha a felügyelőbizottság szeptember 4-én ismét elutasítja a 40 pontos tervet – ahogyan azt a források szerint júliusban már egyszer megkísérelte –, a menedzsment egy Németországban rendkívül szokatlan, a konszenzusos vállalati kultúrát teljesen felrúgó lépésre szánhatja el magát. Ebben az esetben már októberben összehívhatnak egy rendkívüli közgyűlést, hogy közvetlenül a részvényesek elé terjesszék az átszervezési tervet.

Míg a felügyelőbizottságban a szakszervezetek dominálnak, a közgyűlésen a munkavállalóknak nincs beleszólásuk a döntésekbe. Itt a szavazatok 53,3 százalékát a Porsche és a Piëch családok befektetési alapja (Porsche SE) birtokolja, Alsó-Szászország 20 százalékot, Katar 17 százalékot, a kisbefektetők pedig 9,7 százalékot tulajdonolnak. A Porsche SE, Katar és a többi részvényes támogatásával a vezetés könnyen elérheti a nagy horderejű döntésekhez általában szükséges 75 százalékos többséget, elszigetelve a szavazatok mindössze 20 százalékát birtokoló alsó-szászországi tartományt.

Bénító belháború

A dolog azonban nem ilyen egyszerű. A speciális német „Volkswagen-törvény” (VW-Gesetz) értelmében a komolyabb strukturális lépésekhez (mint például a divíziók kiszervezése) általában több mint 80 százalékos részvényesi jóváhagyás kellene, ami Alsó-Szászországnak automatikus vétójogot ad.

A 111. cikkely. A német részvénytársasági törvény 111. cikkelye egy olyan ritkán alkalmazott jogi kiskapu, amely lehetővé teszi az igazgatóság számára, hogy közvetlenül a részvényesekhez fordulva felülbírálja a felügyelőbizottság döntéseit. A jogszabály kimondja: ha a menedzsment a felügyelőbizottság akarata ellenére hív össze rendkívüli közgyűlést, az ott hozott határozatok elfogadásához mindössze a leadott szavazatok háromnegyedes (75%-os) többsége szükséges. Mivel a törvény azt is rögzíti, hogy a vállalatok a saját alapszabályukban nem írhatnak elő ennél szigorúbb szavazati küszöböt, ez a lépés hatástalanítja a VW-törvényben rögzített, Alsó-Szászországnak kedvező 20%-os vétójogot.

Ugyanakkor a források szerint a VW igazgatósága a német részvénytársasági törvény 111. cikkelyére hivatkozva megkerülheti ezt az akadályt.

Ha a vezetés ezt az utat választja, azzal ugyan áttörheti a szakszervezeti és politikai ellenállást, de egyúttal olyan példátlan, évekig tartó jogi háborút indíthat el az autógyártó érdekeltjei között, amely akár teljesen megbéníthatja a konszern átalakítási terveit – írja az Automotive News Europe összefoglalója a Reuters értesülései alapján.

Német autóipar: a kínai piac és az amerikai vámtarifák szorításában

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZWxla3Ryb21vc2F1dG8mdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3d3dy52b2x0aWUuZXUvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1lbGVrdHJvbW9zYXV0byZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzAyL3ZvbHRpZS1zemFiYWRzYWctMTMwMHg2MC1iYW5uZXItMjAyNi0wNS0xNC0xLnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDIvdm9sdGllLXN6YWJhZHNhZy0xMzAweDYwLWJhbm5lci0yMDI2LTA1LTE0LTEucG5nIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.
Összehasonlítás