PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTUtbi8iIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vaHl1bmRhaS5odS9tb2RlbGxlay9pb25pcS01LW4vJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS9oeXUta2FtcGFueW9rLWlvbmlxNW4tYmFubmVyZWstNjAweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==
auto
2024. 06. 20. csütörtök

Így gyártja Szlovákiában az autóit a Kia

egyéb
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDYvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA2L29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg==

A Kia név ma már nagyon jól cseng sokak fülében, azonban ezért nagyon keményen meg kellett dolgoznia az 1944-ben alapított koreai gyártónak. Az európai sikert egy Európának tervezett modell, a Cee’d hozta meg, amit a 2006-os megjelenése óta Európában, a szlovákiai Zsolnán (szlovákul Žilina) gyártanak. Az 1,6 km2-es területen 17 éve megépült gyár a Kia egyetlen európai gyártóegysége, és ma már 3700 embernek adnak munkát. Az 530 robottal kiegészülve évente akár 350 ezer autó legyártására is képes, az idei első félévben legyártott 180 ezer járművel a legeredményesebb félévet zárták. A négymilliomodik autót 2021-ben gyártották le, és a 340 ezres éves gyártási darabszámot figyelembe véve, az ötmilliomodik példány valamikor jövőre készülhet majd el. Ebbe a gyárba kaptunk meghívást egy gyárlátogatás erejéig.

Mint minden hasonló üzemben, a fotózás természetesen itt is tilos volt, belépéskor a telefonjainkat a kamerákat megfelelő módon takaró zacskóba csomagolták. Ez már a látogatás első programján, a kantinban felszolgált koreai menü elfogyasztásakor is gondot okozott, hiszen így esélyünk sem volt a látványos ebéd megörökítésére.

A zsolnai gyár öt nagy egységből áll (présüzem, karosszériaüzem, fényező, motorgyár és végszerelés), melyek U alakban egy belső „udvar” köré épültek. Már a Hyundai nošovicei üzemének a környékén is feltűnt a rendezettség, de a zsolnai létesítmény talán még azon is túltesz. A környezet sokkal inkább tűnik egy irodanegyed épületei közötti parknak, mint ipari létesítményeknek. Minden tiszta, rendezett, parkosított. Nincsenek szanaszét hagyott dolgok. Persze a nyersanyagok beszállítása más részek nyilván nem így néznek ki, de ez a rész, ahol a munkavállalók többsége beérkezik illetve ahonnan hazamegy kimondottan kellemes benyomást kelt.

A motorgyártó üzemben ugyan nem jártunk, de azt elmondták, hogy jóval több egységet állítanak elő, mint amennyire ebben a gyárban szükség van. A felesleg a Hyundai nošovicei üzemébe kerül, ahonnan cserébe készre szerelt váltókat kapnak. A motorok között évről évre egyre kevesebb a dízel, ma már épp csak eléri a 10%-ot. Az autók 60-61%-a idén várhatóan Sportage lesz, ami 3-4%-os növekedés tavalyhoz képest, amikor 57%-ot tett csak ki a hobbiterepjárók aránya. A maradék 39-40%-on a Ceed, Ceed SW, A ProCeed és az XCeed osztozik. Zsolnán egyelőre nem készül tisztán elektromos autó, de a legyártott példányok 30%-a már hibrid vagy plugin hibrid meghajtású.

Ebéd után elég volt átsétáljunk az évente családi napoknak és egyéb közösségi programoknak is helyet biztosító központi téren, hogy egyből az összeszerelő üzemben találjuk magunkat: nincs bonyolult beléptetés, zsilipelés, egyből a termelés sűrűjében találjuk magunkat. Az ott zajló munkához képest kimondottan csendesnek tűnő gigantikus csarnokban találjuk magunkat. A bejárattól néhány lépésre a sorok között egy kiállítási standon állt a Kia Sportage összes eddigi generációja. A kiállítás apropóját a 17 éve Zsolnán is gyártott modell 30. születésnapja jelenti. A Sportage mellett ebben az üzemben készül a Ceed minden karosszériaváltozata, és ezt a típust máshol nem is gyártják, csak Szlovákiában.

A gyár présüzemében 0,6-1,2 mm vastagságú horganyzott/galvanizált acélból készülnek a szerkezeti és karosszéria elemek. A nagyobb részegységek és a látható elemeket mind itt formálják és vágják ki, csak a kisebb fémalkatrészek jönnek külső beszállítóktól. A házon belüli logisztikát itt is és a gyár többi részén is a Hyundai csoport leányvállalatai, például a Hyundai Glovis biztosítják. A présüzemben az idő rövidsége miatt ezúttal nem voltunk, de cserébe egy kicsit nyugisabb tempóban, többet nézelődve járhattuk be a gyár többi csarnokát, ideértve részben a festőüzemet is.

A karosszériaüzemben alig dolgoznak emberek, szinte mindent az a közel négyszáz robot intéz, aminek a többségét a Hyundai csoport erre szakosodott cége gyárt (természetesen vannak ABB, Kuka és egyéb robotok is). A soron a robotok ponthegesztéssel dolgoznak, de külön kamrákban van lézeres és CO2 védőgázos hegesztés is. A Kia gyár is alkalmazza azt a forgó fejből álló berendezést, ami lehetővé teszi, hogy egy munkaállomáson akár négy teljesen különböző formájú autó vázszerkezete is összeállítható legyen. Zsolnán két ilyen szerkezet dolgozik a karosszériasoron egymás után, így az üzem összesen akár nyolcféle karosszériaváltozatra is felkészíthető. Ha jól számolom, akkor ebből a négy Ceed és az egy Sportage modellel egyelőre ötöt használnak ki. A manuális munkát évről évre egyre több olyan munkafázisnál igyekeznek robotokra váltani, amelyek az emberek számára egy nyolcórás műszakon keresztül rendkívül megterhelő. Legutóbb az autók aljának szigetelését adták át robotoknak, így az emberek nem kell nyolc órán keresztül a fejük fölé emelt eszközökkel dolgozzanak.

Az autó vázának összeszerelését komoly ellenőrzés zárja, ahol gyakorlott szemek néznek át mindent. Ha olyan javítanivalót találnak, amit az ott töltött egy percben meg tudnak oldani az autón, akkor azt megteszik, ha ez 2-3 percet vesz igénybe, akkor az autót arra az időre kiveszik a sorból. A műszakok elején egy-egy autót kivesznek a sorból és rendkívül alapos műszeres vizsgálatnak is alávetik, ami autónként négy órát vesz igénybe.

A karosszériaüzemet az emeleten hagyják el a csupasz autók. A híd előtt egy pufferzóna áll rendelkezésre arra az esetre, ha valamiért a festőüzem nem tudná olyan tempóval fogadni az autókat, ahogy azok az előző munkafázisban elkészülnek. A festőüzembe ugyanazon a hídon jutottunk át, amin az autókat is viszi a futószalag. A híd után egy újabb 240 állásos, sokszintes pufferzóna fogadja az autókat, ahol szintén lehetőség van az átmeneti tárolásra.

Természetesen a festőüzem működési területére nem mehettünk be, hiszen az az ott lévő meleg és vegyi anyagok miatt zárt, és a tisztaságra is fokozottan ügyelni kell. A gyár legnagyobb energiafogyasztója egyébként az üzem négy nagy kemencéje, amiken az autók minden festési fázis után áthaladnak. A kész karosszériák egy segédkeretre kerülnek, amik a futószalag alatt lévő kádakba tudják forgatni a karosszériákat. Bár korábban kérdésemre válaszolva azt mondták, hogy nincsenek lényeges technológiai különbségek a Kia zsolnai és a Hyundai nošovicei gyára között, a festőüzem itt állítólag nem vár össze 30-40 autót egy-egy színhez. Zsolnán akár minden egyes autónál tudják cserélni a színeket a robotok, így egy piros autó után jöhet kék, majd szürke vagy fehér is, de ideális esetben összeáll 3-4 azonos színű autó.

Az itt dolgozók 97%-a szlovák, 3%-uk ukrán, és átlagosan 12 évig dolgoznak a gyárban. Az operátorok bruttó átlagfizetése megközelíti a 2200 eurót (látogatásunkkor ~850 ezer forint), amin felül olyan különleges juttatások is járnak a dolgozóknak, mint például a céges masszázs.

A lefényezett autók a teljes mértékben klimatizált összeszerelő üzembe a kantin tetején kialakított zárt folyosón jutnak át, ahol három műszakban 1300 operátor dolgozik. Itt olyan szintű a tisztaság, hogy az étkező és pihenő részek sincsenek leválasztva a sorokról. Hogy az étkezésekkel ne menjen el sok idő, a soron dolgozók ételét is ide hozzák, ahol lehetőség van kimondottan kulturált körülmények között nyugodtan enni. Az itt dolgozók még az ügyes-bajos dolgaikat, papírmunkát vagy netán a panaszaik jelzését is meg tudják oldani a sorok közé kitelepült irodákban. A Kia célja nyilvánvalóan a munkaerő idejének maximális kihasználása, de azok a körülmények, amiket ennek érdekében megteremtettek mindenképpen figyelemre méltóak.

A futószalag cikk-cakk vonalban kígyózik végig az épületen, ahol először eltávolítják a festéshez felszerelt ajtókat. Ezeket egy külön soron  szerelik készre, hogy később a megfelelő pillanatban minden ajtó visszajuthasson ahhoz a már majdnem kész autóhoz, amiről itt leszedték. A munkaállomások között sokkal kevesebb üres állást láttam, mint a Hyundai gyárban, így itt valószínűleg már kevesebb a tartalék az extra lépések beépítésére, de ennek részben lehet az is az oka, hogy itt már most is többféle hibrid és pluginhibrid megoldást gyártanak, amiknek az akkubeépítésére utólag kellett munkafázisokat kialakítani. A soron dolgozókat az éppen következő autóba beépítendő alkatrész kiválasztásában apró lámpák segítik, amik afölött a tálca fölött gyulladnak ki, amelyikből a beépítendő alkatrészt ki kell venni. Ez leginkább az egymástól csak minimálisan eltérő alkatrészeknél nagy segítség.

A sorok végén az ott elvégzett munkát tapasztalt ellenőrök nézik át, akik bármikor be tudnak ugrani az adott soron bármelyik munkás helyére, ha bármilyen okból valakit helyettesíteni kellene. Ottjártunkkor egyik soron az alkatrészek beépítését még az egyik külső beszállító embere is ellenőrizte.

A munka a Kia üzemében is három műszakban, heti öt napon folyik. A hétvégeken karbantartást, takarítást és apróbb javításokat végeznek, a nagyobb fejlesztésekre, robotcserékre és karbantartásra a nyári kéthetes leállások biztosítanak lehetőséget. A sor óránként 65 autó legyártására van beállítva, így egy-egy autóra minden egyes állomáson kevesebb mint egy perc jut.

Bár ezen a soron jóval kevesebb a robot, a legtöbb feladatot emberek végzik, de a nehéz és sérülékeny szélvédők beragasztását a Kiánál is robotokra bízzák. Az autókhoz megfelelő sorrendbe érkező szélvédőket egy robot mozgatja míg a másik felkeni a megfelelő helyekre a ragasztót. Mivel óránként 65 autó gurul le a szalagról, egy-egy műveletre mindenütt csak 48-50 másodperc jut. De ennyi elég is, hogy egy robot a futószalagon folyamatosan mozgó autó sebességét felvéve betegye a komplett műszerfalat a helyére.

Az alkatrészek megfelelő sorrendje rendkívül fontos, hiszen egymást követően teljesen különböző autók készülnek. Még az azonos felépítésű modellek felszereltsége, meghajtási módja is eltérő lehet, de mivel itt készülnek a brit piacra szánt autók is, még a kormány helye is autóról autóra változik. Ezek a változások egyébként nagyon jók arra, hogy kicsit megtörjék a munka monotonitását.

A futószalag legutolsó sora az OK sor, ahol betöltik az autóba a szükséges folyadékokat, és először beindítják a motort. Innentől kezdve az autók a saját kerekeiken gurulva folytatják az útjukat. Ezen a soron ellenőrzik a legfontosabb berendezések működését, majd átállnak az autókkal a vízszigetelés teszteléshez. A tesztpályán való tesztet az itt készült autók egyike sem úszhatja meg.

 

A gyár áramellátása teljes egészében zöld energiával történik, amit a Vágon közvetlenül a gyár mellett működő 72 MW-os vízerőmű biztosít. Szlovákia leghosszabb folyóján tíz helyen áll ilyen erőmű, a legnagyobb a Liptószentmiklós melletti Liptói-tenger. A zsolnai erőművet kimondottan a helyi ipar energiával és ipari vízzel való ellátásához építették még 1998-ban. Az erőmű éves termelése több mint 170 GWh, de hogy ebből a Kia gyár mennyit használ el, arról nincs adatunk. A gyár károsanyag kibocsátásának a legnagyobb részéért a festőüzemben felhasznált földgáz a felelős. A gázárak változásának való kitettséggel az elmúlt másfél évben a gyár is szembesült, ezért keresik a megoldást ennek a csökkentésére. De a víz és energiafelhasználás csökkenésén ettől függetlenül is évek óta dolgoznak. Már tervezés alatt áll egy saját fotovoltaikus erőmű is, amit 2024-ban az épületek tetejére szeretnének telepíteni.

A zsolnai Kia gyár az egyetlen Szlovákiában, amely rendelkezik a WLTP tesztek elvégzéséhez szükséges akkreditációval. Minden autó minden verziójának házon belül el tudják végezni a megfelelő fogyasztás és károsanyag kibocsátás méréseit.

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.