PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Az Euro NCAP leginkább úgy ismert, mint az európai törésteszt program, de a szervezet nemcsak összetöri az autókat, a biztonsági rendszerek és szoftverek ütközéselkerülő funkcióit is pontozza. Most új területre léptek. Analóg elvárások egy digitális világban A szervezet legfrissebb javaslata szerint 2026-tól kezdődően bizonyos funkciókat mindenképp fizikai gombokkal kell ellátni az utastérben, különben büntetőpontokat kap az autó a teszten. Ezeket a büntetéseket annyira súlyosra tervezik, hogy ne lehessen elérni az ötcsillagos eredményt, ha túl sok hiányzik a gombok közül. Matthew Avery, a szervezet egyik vezetője egy közösségi média bejegyzésben arról beszélt, hogy a nagy képernyők használata elvonja a sofőrök figyelmét, ezért vissza kell hozni a gombokat. Az Euro NCAP öt olyan funkciót tervez kijelölni, amelyek kezeléséhez fizikai gombra lesz szükség a maximális pontszám eléréséhez. Jelenleg az index a vészvillogó a duda az ablaktörlő valamint a baleseti vészhívó (eCall) szerepelnek a listán, ami még nem végleges, egyelőre egyeztetések folynak az ügyben. A kritériumok kapcsán mindenképp érdekes lesz, hogy a szervezet hogyan definiálja a gomb fogalmát. A fizikai kapcsolók és az érintőképernyők világa között ugyanis ott vannak még az érintésérzékeny kezelőfelületek, amelyek többnyire a kormányon lévő gombok, ám nincs alattuk mikrokapcsoló. Az Automobilwoche német iparági szaklap írása a témában Teslát emeli ki, mint az új szabályok célpontját, ám felsorolásuk annyiban téved, hogy a fenti listából csak az eCall funkció költözött teljesen a képernyőre, a többi mind irányítható a kormányról – igen, még az ablaktörlő, illetve annak sebessége is –, vagy a vészvillogó esetében külön gombról. Tesztek, vagy vélemények? A Totalcar egy friss írása nemrég pont a Széchenyi István Egyetem kutatóinak eredményeit közli a kérdésben, ahol kiderült, hogy a kérdés nem annyira egyszerű, mint az elsőre gondolnánk. A méréseket zárt pályán, egy Volkswagen e-Golf volánja mögött végezték, és 60, 90, illetve 130 km/h mellett is végre kellett hajtani olyan mindennapos gyakorlatokat, mint például a klíma hőmérsékletének beállítása. A feladatokat megismételték csak az érintőképernyő és csak a fizikai gombok használata mellett is. A kísérletek beigazolták, hogy a tesztalanyok valóban kevesebb ideig nézik az utat, ha érintőképernyőt használnak, ám azt is megemlíti az autós lap, hogy más kutatások azt találták, hogy az autó sofőrjének 30-50 százaléknyi szabad vizuális kapacitása van vezetés közben, így az érintőképernyő használata nem jelenti automatikusan a vezetésre fordított figyelem csökkenését. Más kutatók mérései szerint az érintőképernyő mellett sem csökkent a releváns területekre való tekintések ideje – írja a lap. Emlékeztetnek, hogy ezzel a logikával az útmenti hirdetőtáblákat is be kellene tiltani, hiszen azok kifejezetten úgy készülnek, hogy magukra irányítsák figyelmünket. A másik tényező, amit kiemelnek, hogy kutatások azt is kimutatták, hogy a képernyő méretének növelése, valamint az intuitív szoftver nagyban csökkenheti a sofőrök mentális terhelését. Azt is megjegyzik, hogy az érintőképernyők előnye az autó szoftvereinek, kezelőfelületének folyamatos javítása, valamint hogy az egyre fejlődő beszédfelismerők és asszisztensek akár önmagukban is megoldhatják ezt a problémát. Mi ezt annyival egészítenénk ki, hogy a mai autókban sokszor a dizájn, vagy a gyártás költségeinek csökkentése felülírja az ergonómiát, és gyakran látni sok, teljesen egyforma, egymás mellett sorakozó, a műszerfalba simuló gombot, amelyet ugyanúgy képtelenség kitapogatva, vakon használni, mint egy érintőképernyőt. Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
