96% – senki nem vesz már hagyományos autót Norvégiában

Norvégia régóta a villanyautózás éltanulója, ám a tavalyi eredmény még ezzel a mércével mérve is elképesztő.

De vajon idén fordulhat a kocka?

Nem vesznek mást

Már tavalyelőtt sem maradt el sokkal a 90 százaléktól Norvégiában a tisztán elektromos hajtás aránya az újautó-piacon, de 2025-ben ez 95,9 százalékra emelkedett. Összesen közel 180 ezer új autót adtak el a skandináv országban a tavalyi évben, és ebből több mint 172 ezer volt villanyautó.

Bár technikailag a hidrogénautók is megfelelnének a zéró kibocsátás követelményének, a 2024-es kilenc darabbal szemben tavaly egyetlen egyet sem vásárolt senki.

A maradék 4,1, százalék úgy épül fel, hogy 2,8% a hibrid hajtás, 1% a dízelek és 0,3% a benzinesek részaránya.

Az év utolsó hónapja egyébként az éves átlagon is túltett: 97,6% választott tisztán elektromos autót.

Ez konkrétan azt jelentette, hogy mindössze 607 hibrid, 185 dízel és 50 darab benzines autó fogyott decemberben, de egész évben sem adtak el még 500-at sem.

Az évek óta tartó és erősödő folyamat eredményeképp a teljes norvég autóflottában már 32% az elektromos hajtás aránya. Tavaly a villanyautók már felülmúlták a dízelek részesedését is, és pár hónapon belül számuk átlépi az egymillió darabot.

A 2025-ös évben egyébként Teslából fogyott a legtöbb a norvégoknál – az autógyártó 34 ezer feletti eladása 10 éves rekordot döntött meg.

Forrás: OFV.no

Nem meglepő, hogy a típusok listáját is a Model Y vezette, több mint háromszor több fogyott a Tesla listavezetőjéből, mint a második Volkswagen ID.4-ből. A dobogó legalsó fokát a Toyota bZ4X szerezte meg.

Forrás: OFV.no

Visszafordulnak?

A villanyautózás norvég sikersztorijának ismert körülménye, hogy az ország hosszú évek óta adókedvezményekkel segíti a tisztábban üzemelő autók terjedését. Ilyen részarány mellett azonban már nem meglepő, ha elkezdik visszavágni ezeket az ösztönzőket.

Idén januártól a villanyautókra vonatkozó ÁFA-mentesség korábbi 500 ezer koronás értékhatárát 300 ezerre csökkentették, ami praktikusan azt jelenti, hogy például a listavezető Model Y immár minden változata drágább lesz 25 százalékkal, a standard norvég áfakulccsal. De nem fér be a küszöb alá az új Nissan Leaf, vagy a BYD Atto 3 sem.

300 ezer korona alatt olyan villanyautók vannak, mint a Renault 4 és 5, vagy a BYD Dolphin fapados alapváltozata. Néhány modell a határon táncol, így például biztosak vagyunk benne, hogy a Škoda Elroq hamarosan 8000 koronás kedvezményt kap majd, hogy beférjen az ársapka alá.

A jelenlegi tervek szerint idén év végén ismét a felére, 150 ezer koronára csökken a felső korlát, ami praktikusan csak a legolcsóbb miniautókat hagyja majd a kedvezményes kategóriában. 2028-tól teljesen megszűnik az ÁFA-kedvezmény.

Bár több más regionális és központi kedvezmény egyelőre változatlan marad, a 25 százalékos áfakulcsot biztosan nem tudják majd egy az egyben lenyelni az importőrök. Így érdekes lesz megfigyelni, hogyan változik majd az elektromos autók aránya idén az ország újautó-eladásaiban.

Az szinte borítékolható, hogy az év elején visszaesik majd az egész piac, hiszen a hasonló kedvezmények kivezetése átmenetileg előre hozza a vásárlásokat, ami utána pár hónapig lanyha keresletet eredményez. De azért a második negyedév, legkésőbb az év közepe már iránymutató lehet azzal kapcsolatban, hogy mennyire veszi vissza a vásárlási kedvet a változás.

Az is érdekes kérdés lesz, hogy vajon a villanyautóktól a hagyományos hajtás irányába vándorolnak-e a vásárlók, vagy ez a folyamat már nem fordul vissza, egyszerűen csak kevesebben vesznek majd új személyautót.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.