Az elmúlt évtizedben nagyot változott a hazai villamosenergia-termelés szerkezete, már ha eltekintünk az atomenergiától, amely arányát tekintve azóta is változatlanul 50% környékén áll. Tíz évvel ezelőtt a termelésünk másik felét a szén és a földgáz dominálta, a megújuló energia aránya pedig csekély volt. Az elmúlt évtizedben azonban egyre kevesebb szenet használtunk áramtermelésre, ami szerencsére nem csak a földgázra való átállás miatt alakult így, a megújulók növekedése is komoly szerepet játszott benne.
Az első grafikon azt mutatja be, hogyan zárult össze az olló a szénalapú és a megújulókon alapuló áramtermelés között, míg végül a tavalyi évben a megújulók vették át a vezetést.
Adódhat a kérdés: minek köszönhetjük a megújulók növekedését? A szélenergia gyakorlatilag be van tiltva az országban, a vízenergia és a biomassza lehetőségei pedig természetükből adódóan korlátozottak, hiszen nincsenek nagy esésű folyóink, a biomassza termelése pedig jelentősen nem növelhető tovább anélkül, hogy az ne az élelmiszertermeléssel konkuráljon. Így tehát egyetlen lehetőség maradt, a napenergia felhasználásának növelése, ezt mutatja be a második grafikon.
A megújuló energia termelésünknek még mindig a biomassza képviseli a legnagyobb szeletét, de a napenergia ilyen növekedési ütem mellett már az idén átveheti a vezetést, sőt valószínűleg mostanra át is vette, de ennek megerősítéséhez meg kell várnunk a következő hónapokról szóló statisztikák megjelenését.
A harmadik grafikon azt mutatja be, hogyan állt a villamosenergia-termelésünk az idei első negyedév végén. A megújulók összesen az áramtermelésünk bő 12%-át adták, az atomenergia 48%-kal járult hozzá a karbonmentes áramtermeléshez, a fosszilis energiahordozók aránya pedig 40%-ra csökkent a 2010-es 49%-ról.
Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a karanténintézkedések ellenére is több áramot állítottunk elő idén márciusban, mint egy évvel korábban (az importunk ellenben csökkent), ami azt jelenti, hogy a járvány ebben az időszakban még nem befolyásolta az energiamixünket.