Ha meg akarjuk érteni az energetika jelenleg zajló átalakulását, akkor elkerülhetetlen, hogy ismerjük a releváns számokat. Az online térben nap mint nap rengeteg vita szokott folyni a megújuló energia lehetőségeiről és hatásairól, de nagyon ritka az, amikor a vita résztvevői valós tudással rendelkeznének a releváns adatokról. A németországi zöldenergia valamiért különösen heves érzelmeket szokott kiváltani a vitatkozókból, és ilyenkor szokott elhangozni a legtöbb téves információ. Pedig valójában el vagyunk kényeztetve adatokkal, amelyektől mindössze néhány klikkelés választ el minket – ha tudjuk, hogy hová kell klikkelni. Éppen ezért a következőkben be fogok mutatni egy német és egy ausztrál oldalt, ahol hasznos és érdekes, valós időben frissülő adatokhoz és grafikonokhoz juthatunk az energiatermelésről. Németország: energy-charts.info A Fraunhofer Intézet által működtetett oldal, az energy-charts.info a legkülönfélébb külső forrásokból (pl. a hálózatirányító, vagy a közműhivatal) származó adatokat teszi elérhetővé felhasználóbarát módon, a segítségével interaktív módon jeleníthetünk meg grafikonokat az általunk kiválasztott időszakról. Az oldal három különböző nyelven érhető el, németül, angolul és franciául, Németország mellett pedig a svájci energiatermelésről is találhatunk itt információkat. A következőkben az angol nyelvű változat legérdekesebb menüpontjait fogom bemutatni. A Power főmenü A legelső menüpont az Electricity Production. Itt a nyitóoldalon mindig az előző hét áramtermelésének grafikonját fogjuk látni negyedórás bontásban. Ez arra jó, hogy megmutatja az áramtermelés változásának dinamikáját, a napi csúcsokat és völgyeket, az export és import változását, az erőművek le- és felszabályozását, stb. Azt viszont nem ebből a grafikonból fogjuk megtudni, hogy az adott időszakban mennyi volt az egyes energiaforrások aránya, erre lesznek más menüpontok. A különböző energiaforrásokat más-más színek jelölik, ezek lent egyesével ki-be kapcsolhatóak, így ha mondjuk csak a szélenergiára vagyunk kíváncsiak, itt minden mást ki tudunk kapcsolni. A fenti képen bekapcsoltam a szivattyús víztározók feltöltésének fogyasztását, ami a grafikonon mindig a negatív tartományba esik. Ha a német hálózat éppen nettó importőr, azt lilával jelölik (ez látható január 14-én), amikor nettó exportőr, akkor viszont a termelés „átlóg” a negatív tartományba, ez látható például január 11-én, ahol folyamatosan -10 GW körül van az export. Gyakran ilyenkor is történik valamennyi import, de annak mértéke alacsonyabb (pl. Lengyelországba és Csehországba exportálnak 10 GW-ot, miközben Franciaországból importálnak 3 GW-ot). Ha a kurzort a grafikon fölé visszük, akkor energiaforrásonkénti bontásban meg fog jelenni az adott időpillanat termelése GW-ban megadva. A grafikontól jobbra kiválaszthatjuk, hogy melyik időszakra (hétre, hónapra, vagy évre) vagyunk kíváncsiak, így böngészhetünk a historikus adatok között is. Az alatta lévő Sources és Stacking menükben további testreszabási lehetőségeket találhatunk. A képen egy olyan hét látható, amelynek első napjaiban magas volt a szélenergia aránya, majd a hét második felében bekövetkezett szélcsendes időjárás miatt megnövelték a szén- és gázerőművek teljesítményét. A fotelszakértők szerint ilyen ingadozásokat nem tud elviselni a hálózat, ami ezért nyilvánvalóan össze fog omlani, ez azonban a mai napig nem történt meg az évtizede tartó folyamatos riogatás ellenére sem. Az Installed Power menüpontban meg tudjuk nézni, hogyan változott a német erőművek állománya. Jobb oldalon az Annex, Dismantling opció kiválasztásával azt is láthatjuk, hogy egyik-másik évben hogyan alakult az új erőművek megnyitása és a régiek bezárása. Egy gyakran hangoztatott állítás, hogy a németek az atomerőművek 2011-es bezárása után újranyitották a bezárt szénerőműveiket. Ha rákérdezek az információ forrására, a válasz többnyire az, hogy „valahol olvastam”. A grafikonon azonban ez nem igazán látszik, a következő években egyaránt voltak bezárások és átadások, összességében pedig meglehetősen kis mértékben nőtt csak a szénerőművek kapacitása. De mi értelme is lett volna újranyitni az elavult erőműveket, amikor épültek újabbak, hatékonyabbak? Az Energy főmenü A Bar Charts on Electricity Generation menüpontban megnézhetjük, hogy egy adott évben hogyan alakult az egyes energiahordozókon alapuló áramtermelés. Ezt megtehetjük napi, heti, havi, vagy éves bontásban is, én az alábbi képen az éves felbontást választottam 2002-ig visszamenően. A lila itt az export/import egyenlegét jelenti, ami ha negatív, akkor az ország nettó exportőr, ha pozitív, akkor pedig importőr. Ezen az ábrán jól látható, hogy az elmúlt tíz évben hogyan szorította vissza a megújuló energia a fosszilis energiahordozókat, miközben az ország nettó exportőr volt. A Pie Charts on Electricity Generation menüpontban egy adott időszak (pl. nap, vagy év) áramtermelésének megoszlását láthatjuk kördiagrammon, az alábbi képen például a tavalyi év szerepel. Jobboldalt kiválaszthatjuk, hogy csak a közcélú hálózatba feltöltött áramot szeretnénk látni (Public), vagy a teljes termelést (Total), ami tartalmazza a gyárak saját erőműveinek termelését is (ez utóbbi a 2020-as évre vonatkozóan a cikk írásakor még nem került feltöltésre). A Prices főmenü Az Average Spot Market Prices menüpontban megnézhetjük, hogyan alakultak a német áramtőzsde árai. A lenti képen a másnapi piac havi átlagárait láthatjuk 2006-ig visszamenően. A magyar tőzsdét 50 euró/MWh körüli átlagárak jellemezték az elmúlt években, a német nagykerárak ennél alacsonyabbak, ami nem jó ómen Paks 2 számára. A Power Trade Statistics menüpontban láthatóak a német áram exportjának és importjának adatai. Itt nagyon sok különböző adat között böngészhetünk, amelyeket nem fogok felsorolni, csak kettőt említenék meg. A Value, az exporton elért nettó profitot mutatja, az alábbi ábrán látható Country-specific Balance pedig azt, hogy a németek a kiválasztott időszakban melyik ország viszonylatában voltak nettó exportőrök vagy nettó importőrök. Ezen a grafikonon például azt láthatjuk, hogy 2020-ban Dániától, Franciaországtól, Hollandiától és Svédországból vásárolták, míg Ausztriának, Csehországnak, Lengyelországnak, stb. eladták az áramot (nettó értelemben). Ez tehát ellentmond annak az állításnak, miszerint a németek a saját bezárt szénerőműveik helyett a lengyelországi szénerőművekből veszik az áramot. Ezen a másik grafikonon azt is megnézhetjük, hogy a Lengyelországból származó áramimport csak kerekítési hiba a teljes német áramfelhasználáson belül. Az oldalon még számtalan más adat és grafikon érhető el, ezek csak az általam legérdekesebbnek tartottak voltak. Egy másik oldal, a cleanenergy.org is nagyon sok hasznos infografikát rejt, amelyeket a Factsheets menüpont alatt találhatjuk meg. Én ezek közül most csak két grafikont emelnék ki. Az első az energiamix változását mutatja meg egy nagyon látványos ábrán. A második grafikon az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulását mutatja be 1850 óta. Ausztrália: opennem.org.au Miért is lehet érdekes e távoli ország? Például azért, mert egyes tagállamai úgy 10 évvel járhatnak előttünk a megújuló energia tekintetében, általuk így betekintést nyerhetünk a saját jövőnkbe. De azért is, mert a német eredményeket sokan azzal szokták kisebbíteni, hogy azok nem lennének lehetségesek a francia atomerőművek segítsége nélkül. Ausztrália az időjárásfüggő megújulók alkalmazását tekintve nem sokkal marad le Németországtól, őket azonban nem segítik a franciák, és mások sem, hiszen az ország el van szigetelve a világ többi részétől. Sőt a nyugat-ausztrál hálózat még az ország többi részével sincs összeköttetésben. Az ausztráloknak tehát saját maguknak kell minden problémájukat megoldani, mert nem támaszkodhatnak a szomszédaikra, vagyis ha nekik sikerül, akkor bárkinek sikerülhet. Az ország hálózatát három részre oszthatjuk. A fogyasztás 80%-át lefedő NEM (National Electricity Market), amely a keleti és a déli partot, valamint Tasmániát foglalja magába. Ettől fizikailag elkülönül a nyugati part hálózata a SWIS (South-West Interconnected System), ami a fogyasztás 10%-át fedi le. És végül az ország távoli területein található mikrogridek adják a teljes ausztrál infrastruktúra maradék 10%-át. Ezek közül a NEM és a SWIS adatai követhetőek nyomon az opennem.org.au oldalán, amely egy civil kezdeményezés eredményeként született meg. A nyitóoldalon a NEM elmúlt 7 napjának termelését láthatjuk, amelynek adatai a jobb oldali táblázatban is megjelennek. Ha rákattintunk a bal felső sarokban a NEM feliratra, akkor ki tudjuk választani bármelyik tagállam grafikonját. A grafikonba belezoomolhatunk, ha a vízszintes tengelyre klikkelünk, és lenyomva tartott gombbal jobbra vagy balra húzzuk az egeret. Ha a kurzort a grafikon fölé visszük, akkor a jobboldali táblázatban az adott időpont adatai fognak megjelenni. A táblázat felső részén van egy legördülő menü, ahol kiválaszthatjuk, milyen csoportosításban akarjuk látni az egyes energiahordozókat – itt szerintem a simplified verziót érdemes választani, mert az a legáttekinthetőbb. A felső menüsorban kiválaszthatjuk, hogy melyik időszakra vagyunk kíváncsiak. Ezen a képen én Dél-Ausztráliát választottam, megjelenítve a teljes elérhető időszakot, éves felbontásban. Itt jól látszik, hogy az államban a megújuló energia és az akkumulátorok anélkül voltak képesek kiváltani a szénerőműveket, hogy a földgáz vagy az import szerepe megnőtt volna. Ezzel az egyetlen grafikonnal elég sok vita végére pontot lehet tenni. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
