Megtörtént a lehetetlen: a megújuló energia átvette a vezetést Európában

Az Európai Unió története során először a tavalyi évben több áramot állított elő megújuló energia segítségével, mint fosszilis energiahordozókból – ez áll a független elemző szervezetek, az Ember és az Agora Energiewende hétfőn megjelent jelentésében. 38%-os részesedést értek el a megújulók, a fosszilis energia 37%-ra csökkent, miközben a teljes áramfelhasználás 4%-kal volt alacsonyabb az előző évinél. Habár a járványhelyzet érezhetően befolyással volt a kontinens áramtermelésére, ez a hatás meglehetősen mérsékelt maradt, az elért eredmények sokkal inkább a hosszú távú trendeknek köszönhetőek.

Forrás: Ember

Hanyatlóban a fosszilis energia, de különösen a szén

2020-ban a fosszilis energia aránya 37%-ra csökkent az előző évi 39,5%-ról. Ha nominálisan nézzük, 2019-ben 1139 TWh, míg tavaly már csak 1020 TWh származott ebből a forrásból. Legnagyobb mértékben a szén esett vissza, ami 20%-kal csökkent egyetlen év alatt, és így 13%-ot tett ki a kontinens energiamixéből.

Hogy ez nem csak a tavalyi év különlegessége volt, hanem egy hosszabb ideje tartó folyamat, az jól látszik abból, ha az elmúlt 5 év adatait is megnézzük.

Forrás: Ember

Tavaly Svédország és Ausztria is bezárta az utolsó szénerőművét, de Hollandiában, Spanyolországban és Görögországban is 40-50%-kal esett vissza a szénből származó áram termelése. Abszolút értelemben azonban Németország vezet, ahol 172 TWh-ról 134 TWh-ra csökkent a termelés.

Forrás: Ember

A földgáz a kibocsátási kvóták árának emelkedése miatt versenyképesebb tudott lenni a piacon, ezért relatíve jobban tartotta pozícióját a szénhez képest, és csupán 4%-kal esett vissza, ezzel az előző évhez hasonlóan az Unió áramtermelésének közel 20%-át adta.

Az egyéb fosszilis energiahordozók kategóriája 6%-kal csökkent, és 4% volt a részesedése az energiamixből.

Az atomenergia 10%-kal csökkent

765 TWh-ról 685 TWh-ra csökkent a nukleáris energia termelése az Európai Unió országaiban, ami 25%-os arányt képviselt. Ez 2 százalékponttal alacsonyabb az előző évi aránynál. A csökkenés egyik oka, hogy két atomerőművet bezártak 2019 végén, a német Philippsburgot, és a svéd Ringhalst, illetve 2020-ban a francia Fessenheimet. A csökkenés másik oka pedig a belga és francia atomerőművekben jelentkező műszaki problémák miatti kényszerű leállásokban keresendő, amelyek miatt a francia nukleáris energia termelése 44 TWh-val lett alacsonyabb.

A torta legnagyobb szelete a megújuló energiáé volt

A napenergia 15%-kal nőtt 2020-ban, a szélenergia és a vízenergia pedig 9-9%-kal. Csakhogy míg a nap- és a szélenergia esetében az új kapacitások kiépítése idézte elő a növekedést, a vízenergia esetében ez az előző évinél csapadékosabb időjárásnak köszönhető.

A szélenergia részesedése 14%-ra emelkedett (2010-ben még csak alig 5% volt), a napenergiáé pedig 5%-ra (2010-ben még az 1%-ot sem érte el). A vízenergia aránya 13%, ami új vízerőművek építésének hiányában legfeljebb a csapadékmennyiség függvényében ingadozott az elmúlt 10 évben. A biomassza aránya közel 6%-ot ért el, ez a fajta áramtermelés a 2000-es években futott fel igazán, de a múlt évtized közepére megtört a lendülete, és az elmúlt 5 évben már nem tudott növekedni, ami valljuk be, nem is baj.

Forrás: Ember

A nap- és szélenergia tekintetében Hollandia (+40%), Svédország (+36%), és Belgium (+28%) könyvelhette el a legnagyobb arányú növekedést, míg a legkisebb növekedés Ausztriában, Portugáliában, Csehországban, Olaszországban, Romániában és Bulgáriában volt. Összességében azonban 51 TWh-val nőtt a nap és a szélenergia termelése a járvány által sújtott tavalyi évben, szemben az előző tíz év 38 TWh-s átlagával.

Forrás: Ember

Összegezve: 2020-ban 122 TWh-val csökkent az EU áramtermelése (2882 TWh-ról 2760 TWh-ra), ezen belül 119 TWh-val volt kevesebb a fosszilis energia és 80 TWh-val volt kevesebb az atomenergia, míg a megújuló energia 77 TWh-val nőtt. Ennek köszönhetően pedig az elmúlt öt évben 29%-kal csökkent az EU-ban megtermelt áram CO₂ intenzitása.

Forrás: Ember

Hogy a címben miért aposztrofáltam lehetetlenként a fordulatot, azt remekül összefoglalta Tony Juniper tweetje: „Nem is olyan régen még fennhangon hirdették a szkeptikusok, hogy ez technológiailag lehetetlen, gazdaságilag fenntarthatatlan, és veszélyezteti az energiabiztonságot. 20 évvel később azonban a megújuló energia befektetéseket ösztönöz, munkahelyeket teremt, és egyre több áramot termel, miközben a szén visszaszorul. Kezdésnek nem rossz.”

Not so long ago vocal sceptics said this would be technologically impossible, economically ruinous & pose risks to energy security. 20 years later, however, & renewables attract investment, create jobs & generate more & more power while coal is on its way out. A good start. https://t.co/fge3tVFBGx

— Tony Juniper (@TonyJuniper) January 26, 2021

A csapadékos időjárásra és a fogyasztás visszaesésére is szükség volt ahhoz, hogy már 2020-ban megtörténhessen a fordulat. Azt jelenti mindez, hogy vissza fogunk térni a „régi rendhez”? Egyáltalán nem, elég csak az első grafikonra nézni, és látható, hogy a fekete vonal szinte folyamatosan ereszkedik, míg a zöld vonal emelkedik, és csak idő kérdése volt, hogy mikor keresztezik egymás útját. Azon a grafikonon láthatunk még egy érdekes jelenséget is. Kétszer lódult meg a zöldenergia-növekedés, egyszer 2011-ben, és egyszer 2018-ban. Az első az állami támogatásoknak volt köszönhető, de amikor a kiadások fenntarthatatlan növekedése miatt elzárták a pénzcsapokat, leállt a növekedés. A második növekedési szakasz viszont akkor kezdődött, amikor üzleti alapon működő nap- és szélerőműveket kezdtek el építeni Európában, ami már egy hosszú távon is fenntartható, és egyre gyorsuló növekedést vetít előre.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.