Meglepetés a villanyautó támogatásban

Április elsején ugyan már tréfálkoztunk azzal, hogy megjelent az új villanyautó támogatási program, de a szomorú igazság az, hogy ennek még továbbra sincs semmi nyoma az illetékes minisztérium (ITM) honlapján. Pedig a vevőjelöltek mellett a kereskedők és az autóimportőrök is tűkön ülnek, hiszen amíg a vevők arra számítanak, hogy akár néhány millió forinttal olcsóbban is meg tudják majd venni az új autójukat, addig inkább kivárnak, és nem vásárolnak semmit. Persze néhány villanyautó jelentős árengedménnyel gazdára talál most is, de a vevők többsége az állami támogatásra vár. De a kereskedőknek és importőröknek sem sokkal könnyebb a helyzete, hiszen a támogatási program részleteinek ismerete nélkül nagyon nehéz megrendelni az autókat, hiszen nem mindegy, hogy annak 11 vagy 12 millió forintba kell-e majd beleférnie.

Azonban könnyen lehet, hogy a vevőknek ennél nagyobb problémával is meg kell majd küzdeniük. A tavalyi pályázati kiírás alapján készítettünk egy gyűjtést a leggyakoribb kérdésekről, amikre igyekeztünk megadni a válaszokat. A válaszok helyességét informális módon a minisztériumból is validálták, így ez egy hasznos útmutatóvá vált a leendő pályázók körében.

Kaphat-e valaki kétszer támogatást?

A pályázati rendszer egyik alapgondolata, hogy magánszemélyek esetén csak egy autó kedvezményes megvásárlására igényelhető támogatás (cégek esetén csak a még felhasználható de minimis keret szabott határt annak, hogy 28-nál több autóra igényeljenek támogatást). Legalábbis pályázatonként. Mert az ellen nem szólt igazából semmi, hogy a 2016-ban sikeresen pályázók 2020-ban a következő autójukat ismét támogatásból vegyék meg. Ennek a kiírás szerint mindössze az volt a feltétele, hogy a korábbi pályázatot az érintett szabályosan lezárja, és ha visszafizetési kötelezettsége lenne, akkor azt teljesítse. A fenti dokumentumban ezt így foglaltuk össze:

Igényelhet-e támogatást az, aki korábban hasonló programban már kapott támogatást elektromos autó vásárlásra?
Igen. A GZR-D-Ö-2016 és a GZR-D-Ö-2018 kódszámokkal meghirdetett pályázatokon való részvétel nem kizáró ok, viszont az a természetes személy, aki azok valamelyikének igénybevétele után megszegte a támogatói szerződésben foglalt kötelezettségeit, és nem fizette vissza kamatokkal együtt a támogatási összeget, ebben a programban nem nyújthat be pályázatot.

Az alapját pedig a pályázati kiírás következő blokkja adta:

3.2 Nem jogosult pályázatot benyújtani, aki

r) magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki az adott tárgyban korábban a GZR-D-Ö-2016 vagy a GZR-D-Ö-2018 kódszámú pályázati kiírás keretében támogatási igényt, pályázatot nyújtott be és az elnyert támogatást felhasználta – a támogatás összege folyósításra került -, továbbá amennyiben az elektromos gépjármű beszerzését követően, mint Kedvezményezett a fenntartási időszak alatt a Támogatói Okiratban rögzített kötelezettségeit megszegi, mindaddig, ameddig visszafizetési kötelezettségét (támogatás kamatokkal növelt teljes összegét) nem teljesíti (kivéve fenntartási időszak alatt totálkáros eseménnyel érintett, támogatással beszerzésre került gépjárművek esetében).

Mindeddig tehát úgy értelmeztük, hogy az állam az autóvásárlást támogatja, és az nem egy olyan dolog, amit az életben csak egyszer lehet igényelni. Pedig most az ITM pontosan így értelmezi.

Aki egyszer már pályázott, az ne álmodjon új támogatott autóról

Erre a napokban egy olvasói levél nyomán derült fény. Villanyautós társunk évekkel ezelőtt a GZR-D-Ö-2016 pályázat keretében 1,5 millió forintos támogatással vásárolt egy villanyautót. A pályázat fenntartási időszaka rendben lezárult, az IFKA annak rendje és módja szerint ki is adta a hozzájárulását az elidegenítési tilalom törléséhez. Villanyautósunk azonban nemrégiben az autó fiatalítása mellett döntött, és talált is egy kiszemelt használt példányt, amit a GZR-D-Ö-2018 pályázat keretében szintén támogatással vett gazdája. Viszont ennek az autónak a fenntartási időszaka még nem járt le, így az adásvételhez a feltételek elfogadása mellett az IFKA hozzájárulása is szükséges lenne. A hideg zuhany ekkor érte autósunkat: az IFKA és az ITM állásfoglalása szerint nem vállalhatja át a pályázati támogatással vett autó fenntartási idejének hátralévő részét, mivel már egyszer kapott állami támogatást villanyautó vásárlásra.

Íme a részletes indoklás, ami a 2018-as pályázati kiírás fent idézett 3.2 /p pontját segít értelmezni:

A szóban forgó kitétel több feltételt tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ki nem jogosult pályázatot benyújtani. Ezen feltételeket – mint részelemeket – az „és” és a „továbbá” kötőszavak választják el egymástól. Az „és” és a „továbbá” kötőszavak jelentéstanilag (szemantikailag) rokon értelmű szavak, amelyből következően a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolat azt fejezi ki, hogy a joghatás kiváltásához az összes feltételnek teljesülnie kell, tehát együttes feltételekről van szó.

A jogi állásfoglalás kérésére irányuló megkeresésében tévesen hivatkozott „de” kötőszó ezzel szemben teljesen ellentétes hozzáadódó, vagylagos kapcsolatot fejez ki, amelynek joghatása az, hogy elég egy – vagy meghatározott számú, de nem az összes – feltétel teljesülése a joghatás kiváltásához, ez azonban ellentétes a Pályázati kiírás jelentéstartalmával.

Az ITM tehát azt mondja, hogy aki már egyszer pályázott elektromos autó támogatásra, nyert, és felhasználta a támogatást, az egy következő pályázat során sem kaphat újra támogatást.

Mire gondolt a költő?

Kétségtelen, hogy a pályázati kiírás 3.2 /p pontja elég kacifántosra sikerült, és valószínűleg nem is lenne szükség minden elemére, de azért nem lehetetlen az értelmezése.

A legfontosabb, hogy azt észben tartsuk, hogy a meghatározás a pályázásra nem jogosultak egy csoportját igyekszik definiálni. Tehát akikre igaz az állítás, ők nem pályázhatnak.

Az első szűkítés, hogy ez csak a „magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy”-re vonatkozik. Bár felesleges a magyarországi lakóhely kiemelése, hiszen a 3.1-es pontban már lefektették, hogy a természetese személyek esetén csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők jogosultak a pályázat benyújtására, de fogadjuk el, hogy alaposak akartak lenni.

A következő feltétel, hogy „az adott tárgyban korábban támogatási igényt, pályázatot nyújtott be”. Ezzel az összes magyar lakhellyel rendelkezők közül leszűkítettük azokra a kört, akik pályáztak is. Vegyük észre, hogy a nem természetes személy pályázókat így nem érinti a dolog, rájuk ez nem vonatkozik.

De persze attól mert valaki pályázott, még nem biztos, hogy nyert is, illetve hogy végül megtörtént az autóvásárlás, ezért szerepel a következő szűkítés is: „és az elnyert támogatást felhasználta”. Ezzel lett kerek a történet: Aki magánszemélyként pályázott és a megítélt támogatást felhasználta, az nem nyújthat be igényt újabb támogatásra. Legalábbis, ha nem folytatódna a mondat.

A 3.2 /p pont ugyanis itt nem ér véget: „, továbbá amennyiben az elektromos gépjármű beszerzését követően a Kedvezményezett a fenntartási időszak alatt a Támogatói Okiratban rögzített kötelezettségeit megszegi addig, ameddig visszafizetési kötelezettségét (támogatás kamatokkal növelt teljes összegét) nem teljesíti.”

Miért lényeges az, hogy megszegte-e a kötelezettségeit vagy sem, vagy teljesítette-e a visszafizetési kötelezettségeit vagy sem, ha úgysem pályázhat újra, mert már egyszer kapott támogatást?

A mondat második, „továbbá” szó utáni részének csak és kizárólag akkor van értelme, ha az a meghatározott kört tovább tudja szűkíteni. Bővítésről nem lehet szó, hiszen aki nem pályázott, az nem is tudja megszegni a kötelezettségeit. És mivel itt nincs szó arról, hogy ez talán vonatkozna a nem természetes személy pályázókra is, egyértelmű, hogy ennek a résznek is a mondat elején definiált „magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy” az alanya.

Ha minden olyan természetes személyt ki akartak volna zárni, aki már igénybe vett támogatást, akkor elég lett volna a „továbbá” szó előtt lezárni a mondatot. De nem tették, így a teljes mondatot egyben kell értelmezni:

Tehát aki magánszemélyként igénybe vett pályázatot, de megszegte a szabályokat és nem teljesítette az emiatt keletkezett visszafizetési kötelezettségét, az addig nem pályázhat, amíg a vissza nem fizeti a támogatás kamatokkal növelt összegét.

De ha újra visszaolvassuk a minisztérium állásfoglalását, akkor lényegében abból is ez derül ki, még ha teljesen más eredményt hoztak is ki belőle. Az állásfoglalás szerint az „és” illetve a „továbbá” szavak „rokon értelmű szavak”, így a „a joghatás kiváltásához az összes feltételnek teljesülnie kell”.

Tehát a pályázatból való 3.2 /p szerinti kizáráshoz az alábbiaknak mind teljesülniük kell. Nézzük, hogy hogyan teljesülnek ezek a már említett villanyautós esetén:

Feltétel Teljesül-e
„magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy” igen
„az adott tárgyban korábban támogatási igényt, pályázatot nyújtott be” igen
„az elnyert támogatást felhasználta” igen
„amennyiben az elektromos gépjármű beszerzését követően a Kedvezményezett a fenntartási időszak alatt a Támogatói Okiratban rögzített kötelezettségeit megszegi” nem

Ha a fenti feltételekből csak egy olyan is akad, amely nem teljesül, akkor már nem érvényes a pályázóra a korlátozás. Mint ahogy ez a korlátozás villanyautósunkra sem lehet igaz, hiszen a GZR-D-Ö-2016 pályázaton vállalt minden kötelezettségét előírások szerint teljesítette, és azt a kiíró rendben le is zárta. Érthetetlen, hogy a logikailag helyesen levezetett értelmezés ellenére hogyan sikerült mégis épp ellentétes állásfoglalást tenni.

(Elgondolkodtató, hogy a kiírás vajon miért csak a természetes személyeket bünteti kizárással, ha nem fizetik vissza a szabálytalan felhasználás miatt keletkezett tartozásukat. A többi pályázónál – cégek, civil szervezetek, ügyvédek, önkormányzatok, stb. – miért nincs ilyen korlátozás?)

Mi értelme a korlátozásnak?

De a legfőbb kérdés nem is az, hogy hogyan értelmezzük ezt a feleslegesen túlbonyolított mondatot (ami helyett lehetett volna azt is írni, hogy aki „a tárgyban kiírt korábbi pályázat kapcsán keletkezett visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette”), hanem hogy ennek a valóságban mi értelme van?

Tegyük fel, hogy az ügyeskedést akarják kizárni, hiszen elég szűk a keret. De hogy lehet ügyeskedni egy olyan támogatással, ami 3 éves elidegenítési tilalmat határoz meg? (Illetve csak olyannak adható el az autó, aki maga is megfelel a feltételeknek és vállalja a 3. év végéig a megkötéseket.) Ki fog 8,5 millió forintot 3 éven keresztül autóban tartani csak azért, hogy kapjon 2,5 millió támogatást? Az autó értéke a 3. év végén biztosan nem lesz több 8,5 milliónál. Nyerni nem lehet vele.

Ráadásul aki ügyeskedni akar, az úgyis cégre veszi. Akkor akár 28 darabot is vehet minden megkötés nélkül. Ha van két cége, akkor már 56 autóval tud trükközni. Én az elmúlt évben egyetlen ilyen visszaélésről sem hallottam. És nem azért, mert egy magánszemély csak egy autót vehet, hanem mert ezzel nincs értelme visszaélni.

Ha minden természetes személy csak egyszer élhetne a támogatással, akkor azzal mit érnének el? A második vagy harmadik alkalommal a feleség, a gyerek vagy a szülők valamelyike adná be a pályázatot. Legrosszabb esetben létrehoznak egy egyéni vállalkozást. 2,5 millió forintért nem olyan nagy nyűg, hogy ne lehetne megcsinálni. De már megint egy adminisztratív hülyeség, ami felesleges trükközésre és ügyeskedésre kényszerít. Ezzel megy el az időnk és az energiánk, ahelyett hogy dolgoznánk és értéket teremtenénk.

Egyébként is nonszensz, hogy nem vehet át valaki egy kétéves autót, amin még egy év fenntartási időszak van, de ugyanazt az autót egy év múlva már gond nélkül megveheti. A vételárban mindkét esetben ugyanúgy érezni lehet majd az állami támogatás hatását, tehát nem arról van szó, hogy csak az eredeti pályázó nyer rajta.

Az állami támogatásnak pont az is a lényege, hogy a későbbiekben is egyre több elérhető árú, használt villanyautó legyen a piacon. Ezek egy részét az idehaza támogatással árult autók fogják adni, a másik részét a külföldről behozott, de a hazai támogatási rendszer miatt csak nyomott áron eladható villanyautók teszik majd ki. Már most is látszik, hogy tavaly a 2,5 millió forintos támogatás hatására több népszerű típusnál is 0,5-1,5 millió forintot csúsztak lefelé a néhány éves autók árai, hogy kellően távol legyenek az új autók 8,5 milliós árától.

Mire kell készülni?

Természetesen azt még nem tudjuk, hogy a következő pályázati kiírás milyen kötöttségeket fog tartalmazni. Nagyon bízom benne, hogy ilyen felesleges kitételekkel nem borzolják a kedélyeket. Az égvilágon semmi értelme nem lenne, hiszen aki akarja, az úgyis ki fogja játszani. Az értelmetlen kötöttségekkel tovább bonyolított folyamattal csak a jóhiszemű pályázók (a túlnyomó többség) életét keserítik meg.

Elektromos autót használsz?

Antalóczy Tibor

A Villanyatosok.hu főszerkesztője, illetve a Villanyautósok Közösségének egyik alapító tagja, e-mobilitás szakértő. 2014 óta aktív elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.