PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 28. vasárnap

Ezt tették a háztartási napelemes rendszerek a hálózattal

energia

Ahogyan arról az egyik korábbi cikkünkben írtunk, tavaly rekordmennyiségű, 240 MW új háztartási méretű napelemes rendszert telepítettek Magyarországon, melyeknek az összesített csúcsteljesítménye megközelítette a 720 MW-ot. Ha csak a tavalyi növekedési ütemmel kalkulálunk, akkor mostanra 800 MW felett kell lennie ennek az értéknek. Még ha nem is minden rendszer ideális tájolású, és figyelembe vesszük, hogy a melegben visszaesik a panelek teljesítménye, akkor is egy paksi blokk termelésének megfelelő, vagy még annál is nagyobb mennyiségű áram származik az épületek tetejéről a legnaposabb órákban. Ezt az áramot részben a tulajdonosok, részben pedig a szomszédaik használják fel helyben, így az nem kerül ki az átviteli hálózatba, és tulajdonképpen ennyivel kevesebb áramot tudnak értékesíteni a centralizáltan termelő erőművek.

50%-kal nőtt tavaly a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítménye

Egy ilyen léptékű változás természetesen jól látható nyomot hagyott a hálózati terhelésen is, éppen ezért a Mavir grafikonjai segítségével megmutatjuk, 10 év alatt hogyan változott meg a hálózati terhelés „tájképe”. Az első grafikon 2011. június 7-ét mutatja, ami egy keddi nap volt.

A 2011 június 7-i hálózati terhelés grafikonja. Forrás: Mavir

A görbe nagyon jól tükrözi a lakossági és gazdasági aktivitás napon belüli változásait. Hajnalban a legalacsonyabb a fogyasztás, ezt hívjuk völgyidőszaknak. Amikor felébred az ország, 5 és 7 óra között egy nagyon meredek emelkedésbe kezd az áramfogyasztás, majd 7 óra után egy mérsékeltebb növekedés jön, 11 és 16 óra között pedig egy hosszan elnyúló tetőzés következik. Ezt egy kisebb völgy követi a késő délutáni órákban, 21 óra környékén kialakul egy másodlagos csúcs, ami a nyári időszakban rendszerint alacsonyabb a napközbeni csúcsnál, majd ahogyan nyugovóra térnek az emberek, 22 óra körül megkezdődik a következő völgyidőszak.

2011 júniusában úgy 2 MW körül lehetett a tetőre szerelt napelemek összkapacitása, ami a grafikonon még a vonalvastagságot sem éri el, így érdemi befolyással sem lehetett a hálózati terhelésre. De ugorjunk előre az időben 10 évet, 2021. június 7-re, ami egy verőfényes hétfői nap volt.

A 2021 június 7-i hálózati terhelés grafikonja. Forrás: Mavir

Szemmel látható a különbség a két grafikon között, a második görbe olyan, mintha az elsőnek leharapták volna a csúcsát. A nap ugyanúgy indult: a hajnali 3800 MW-os mélypontról reggel 7-ig meredeken nőtt a hálózati terhelés, egészen 5100 MW-ig. Eddig teljes az egyezés, de innentől beindultak a napelemek, és megtorpant a hálózati terhelés növekedése. Míg 2011-ben a déli órákban 5600 MW-on tetőzött a napi terhelés, addig 10 évvel később a déli órákban csak 5300 MW-on állt, noha az ország éves áramfelhasználása azóta 10%-kal nőtt. Ahogyan csökkent a délutáni órákban a napelemek teljesítménye, úgy indult növekedésnek a hálózati terhelés, amely végül a napi csúcsát este érte el.

Egy ábrán a két görbe. Forrás: Mavir

A napelemes rendszerek további térhódításával napközben egy második völgyidőszak alakulhat ki, ahogyan azt láthatjuk például Ausztrália esetében, ahol már minden negyedik házon napelemek találhatóak. Az erőművek folytonos le- és felszabályozása azonban pénzügyi és műszaki szempontból sem lenne szerencsés. Nyugat felé orientált napelemekkel lehetne mérsékelni a késő délutáni terhelést, de naplemente után ez sem segítene. Sokat javítana a helyzeten, ha a napelemes rendszerek többsége Németországhoz hasonlóan nálunk is energiatárolókkal párosulna. Az időjárástól függő megújuló energia növekvő mennyisége komoly kihívás elé fogja állítani a többi termelőt és a hálózatirányítást, az energiatárolás kérdésének megoldása így már nem sokáig lesz tovább halogatható.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.