Földművesként is termel áramot az olajipari óriás

Elsőre talán furcsán hangzik, de tényleg igazolást nyert, hogy a napelemek alatt jobban teremnek a növények. Nem most igazolták először, hiszen az agrovoltaikában (mely Európában elsősorban Franciaországot és Németországot hozza lázba) a legújabb kutatási korszak is legalább öt éve tart, de a farmerkedés és áramtermelés a TotalEnergies számára eléggé új terület.

A világ öt legnagyobb olaj-, gáz- és energiaipari konglomerátuma közé sorolt TotalEnergies két éve sincs, hogy drasztikus irányváltást jelentett be. Leginkább azt, hogy 2050-re karbonsemlegességig jut el, így elköteleződik a megújuló energiák és a hidrogén iránt. E gondolatkörnek az egyik látványos megnyilvánulása volt, hogy a cég tavaly Belgiumban megnyerte azt a tendert, amely Antwerpent 1500 e-autós töltőfejjel vértezi fel az e-mobilizációs versenyfutásban. Ráadásul a legnépesebb flamand város mellett a cég más belga nagyvárosokban is felvállalt ilyen fejlesztést: 2024-re 4400 nyilvános töltőpontot telepítenek az országban. Az új, 22 kW-os töltőállomásokat ráadásul a TotalEnergies dedikáltan, zöldárammal látja el – az Északi-tengeren, a belga partoknál dolgozó offshore szélfarmoknak köszönhetően.

Azonban nem csak más, nem fosszilis energiaforrások felé nyitotta meg az érzékszerveit a vállalat, hanem a korábbinál jóval tágabb értelemben véve a teljes energetikai ökoszisztéma alakítása és fejlesztése is érdekli a franciákat. Így az is belefér, hogy a cég vehemensen részt akar venni a biogáz termelésben és a kapcsolódó technológiai kutatásokban, de az is – ahogyan azt a PV Magazine kiszúrta -, hogy a minap éppen arról számolt be, milyen eredménnyel zártak a mezőgazdasági növénytermesztéssel összefüggő pilot projektjei. A szántóföldi, termőföldi zöldenergia termelés lényege ugyanis az, hogy miközben a gazdaságok a saját energiaigényük (beleértve ebbe az e-mobilizációs körbe kerülő mezőgazdasági gépeket, a hűtőházakat és a terményfeldolgozók áramigényét is) mind nagyobb hányadát maguk tudják majd biztosítani, aközben az energiatermelő infrastruktúra fizikai adottságait próbálják mindinkább a növénytermesztés javára is fordítani.

Win-win háromszor

A napelemek növényekre gyakorolt hatását a TotalEnergies három francia régióban (Channay (Côte-d’Or), Rivals (Aude) és Valpuiseaux (Essonne) települések közelében) tanulmányozta. Azt figyelték, mérték és analizálták, hogy a termőterületek fölé különböző magasságban, távolságban, sűrűségben telepített napelemes infrastruktúra miatt hogyan változik a növények terméshozama, stressztűrési és víztartási képessége.

Napelempanelek határolják a kísérleti búzatáblát (forrás: TotalEnergies)

A különböző konfigurációjú napelemes rendszerek közül a Le Channay-i összesen 237 kW teljesítményű, függőleges bifaciális (azaz: kétoldalas) fotovoltaikus panelekből állt össze, a modulok közötti távolságot 12 méterben határozták meg, és a termőföldbe többféle haszonnövényt (például búzát és aromás fűszernövényeket) vetettek. Le Channay sajátossága, hogy szeles, és a terület mezőgazdasági szempontból szárazságnak és fagynak is kitett. Nos, a betakarításkor hektáronként egy mázsa hozamnövekedést jelentett a napelemes rendszer (sőt: a lencse esetében ennek a dupláját). A mérések szerint a búza fehérje szintje is nőtt két százalékkal, miközben a mesterségesen telepített infrastruktúra hatása az is volt, hogy akár 12 km/h szélsebesség-csökkentést is előidézve csökkentette a növényekre ható stresszt. 

A Valpuiseaux-i területen is függőlegesen állított, kétoldalas modulokkal dolgoztak, melyeket 10 méteres távolságra állítottak fel, és a 111 kW kapacitás alatti termőföldben szántóföldi növények (mint a búza, árpa, lucerna, repce stb.) viselkedését, de a talajfáradási jellemzőket is vizsgálták. Az eredmény: hat százalékos hektáronkénti terménynövekedés, és átlagban hat centivel magasabbra nőtt a búza.

Nem üvegház, nem árnyékoló, a napelemes rendszer a jobb minőségű szőlőért dolgozik. (forrás: TotalEnergies)

A Rivals-i pilot hozta a leginkább szembetűnő adatokat, ahol 1500 négyzetméteren, gránátalmafák és szőlők fölé telepítettek 87 kW napelemes termelőkapacitást úgy, hogy a panelsorok távolsága 4,5 méter volt, a konzolokat pedig 2,8 és 4 méter közötti magasságtartományban telepítették. A nagy nyári melegekre – melyek az utóbbi évek mérései szerint végeredményben az itteni szőlő (a későbbiekben a borban érvényesülő) alkoholtartalmát is befolyásolták – a „napelemes árnyékolás” igencsak jótékony hatással volt: drámai mértékben csökkent (65 százalékkal) a növények hőstressze, kisebb volt a vízterhelés és a legmelegebb napokon a talaj hőmérsékletét is 5,8-8,6 Celsius-fokkal alacsonyabb értéken mérték, mint az árnyékolás nélkül. A napelemek alatt nevelt szőlő szüretelését a hagyományosan, szabad ég alatt állókhoz képest 5-9 nappal el lehetett tolni, ami pedig savasabb, zamatosabb mustot eredményezett.

A TotalEnergies jelezte, hogy az eredményeket megerősítendő, továbbra is folytatja e három területen a kutatásokat. A cég jelenleg már mintegy 150 mezőgazdasági projektben vesz részt.

Címlapkép forrása: enelgreenpower.com

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »