Mekkora bajban van Elon Musk?

Tegnap, magyar idő szerint valamivel este 10 óra, azaz a New York-i tőzsde zárása után robbant a hír, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) pert indított Elon Musk, a Tesla vezére ellen. Mivel borítékolható, hogy, különösen a hazai sajtóban, elég sok félinformáció és szenzációhajhász szalagcím fog megjelenni ezzel kapcsolatban, igyekszünk itt most összeszedni a tényeket, a lehetséges következményeket és egy különálló fejezetben saját véleményünket.

Mi történt?

Mint ismeretes idén nyáron, egészen pontosan Augusztus 7-én, Elon Musk Twitter üzenetben tudatta a világgal, hogy fontolóra vette a cég magánosítását részvényenkénti 420 dolláros árfolyamon, ami nagyjából 20%-os prémiumot jelentett volna az akkori árfolyamhoz képest. Erről itt írtunk részletesen.

A Tesla 420 dolláros árfolyamon történő tőzsdei kivezetésén gondolkozom. A finanszírozás biztosított. Forrás: Elon Musk / Twitter

A történet ezen pontjával nincs is különösebb gond. Legalábbis jogilag. Bár a Twitter szokatlan formája az ilyen bejelentéseknek, a SEC egy korábbi állásfoglalása kapcsán leszögezte, hogy hivatalos kommunikációnak,a részvényesek tájékoztatásának minősülhet mindaz amit a cégvezetők, vagy maguk a vállalatok a közösségi médiában tesznek közzé. Ennek mindössze az a feltétele, hogy egyszer hivatalosan is le kell jelenteni azokat a fiókokat a SEC felé, amiket erre használ a cég – a Tesla ezt meg is tette mind a vállalati Twitter fiók, mind Musk személyes fiókja tekintetében. Az már más kérdés, mennyire volt szerencsés, hogy Musk ezt a csatornát használta, a tőzsdei kereskedési-nap kellős közepén.

A probléma sokkal inkább az üzenet második felével van, miszerint „a források biztosítva vannak”. Musk később kifejtette, hogy pár nappal korábban volt egy találkozója a legnagyobb szaúdi befektetési alap (PIF) egyik vezetőjével, aki, állítása szerint, jelezte, hogy amennyiben magánosítaná a céget, ők beszállnának. A szaúdi királyi családból származó információk alapján azonban az ígéret később házon belül náluk is vitát váltott ki, mert egyesek szerint már épp elég befektetésük van a Teslában (5%).

“Semmiképp nem lesz kényszer a részvények eladása. Remélem minden részvényes marad. Sokkál simábban és kevesebb zavaró tényezővel működhetünk majd mint privát cég. Végetvet a shortolók negatív propagandájának is.” Forrás: Elon Musk / Twitter

Bár az SEC Musk több a következő napokban tett az ügyletet pontosító magyarázatát is kifogásolja – nagyjából az a problémájuk, hogy elnagyolt, nem elég pontos volt az információ – a fókuszban mégis ez a bizonyos első üzenet áll. A vád szerint, Musk nem folyatott senkivel semmilyen tárgyalást az ügyben és a saját menedzsmentjét is meglepte. A Tesla és Musk ezt korábban már cáfolta, belső meetingek és emailek a bizonyítékuk, az SEC szerint azonban ezek nem voltak elég konkrétak.

A történethez tartozik még egyébként, hogy a Wall Street Journal információi szerint, a per elindítása előtti napokban az SEC tárgyalt Muskkal és az ügyvédeivel és tegnap reggel még közel volt a megállapodás egy peren kívüli egyezségben, amely 2 évre eltiltotta volna a cég vezetésétől. Az utolsó pillanatban azonban, Musk jelezte, hogy nem fogadja el az ajánlatot – valószínűleg az eltiltás miatt – és áll a per elébe.

A lehetséges következmények

Az SEC vádirata elég súlyos következményeket helyez kilátásba. Egyrészt a hasonló cselekedetektől történő eltiltás kérnek, pénzbírságot helyeznek kilátásba és azt kérik a bíróságtól, tiltsa el Elon Muskot attól, hogy tözsdén jegyzett cég (azaz a Tesla) vezérigazgatói posztját töltse be, vagy igazgató tanácsának tagja legyen. Fontos kiemelni, hogy az SEC polgári peres eljárást kezdeményezett, aminek nem lehet következménye börtönbüntetés.

Musk számára ebben a tekintetben inkább az lehet a kockázat, hogy ha az amerikai Igazságügyi Minisztérium büntetőeljárást kezdeményezne. Azt, kiszivárgott információk alapján már egy ideje tudjuk, hogy hivatalból ők is vizsgálódnak, azonban szakértők szerint itt már magasabb a léc. Azt kellene ugyanis bizonyítani, hogy Musk szándékos károkozás céléból twittelte ki az üzenetet. Ez pedig nem egyszerű, maximum közvetett bizonyítékok alapján képzelhető el. A másik problémaforrás a Teslát shortolók által indított kártérítési perek jelenthetik, azonban itt is meg kell jegyezni, hogy egy nehezen bizonyítható vádról van szó. A Tesla árfolyama mindig is hatalmas kilengéseket produkált, és a cég bármilyen bejelentése eddig is negatív vagy pozitív irányba rángatta. A Musk üzenetét követő 6%-os emelkedés abszolút nem kiugró a Teslánál, sőt, amikor visszatáncolt az ötlettől ennél jóval nagyobb volt az esés, amikor is az említett shortolók busás hasznot tettek zsebre.

EZT OLVASTAD MÁR?  Nem jött össze az 50 millió euró a Sono Motorsnak

A következő esemény a peres eljárás megkezdése lesz, amely akár évekig is elhúzódhat. Az sem kizárható azonban, hogy menet közben a felek mégiscsak megállapodnak – a legtöbb SEC eljárás ugyanis peren kívüli egyezséggel zárul.

Vélemény

Az alábbi pár sor a saját véleményem lesz az ügyről. Ennek alapja a témában olvasott megannyi riport, szakértői interjú és befektetői vélemény, de mivel határozottan a saját álláspontomat osztom meg, ne várja senki a soraimat alátámasztó linkek garmadát.

Kezdjük mindjárt azzal, amit már korábban is leírtam itt a Villanyautósok.hu hasábjain: még ha Musk ötletének volt is reális alapja, lett is volna pozitív hozadéka, a privatizáció bejelentésének módja nem volt jól átgondolt.

És én itt nem is a Twitter használatára gondolok, de mind a kereskedési nap közepén történt ad-hoc kommunikáció, mind a cégen belüli utólagos kavarások és meetingek arra utalnak, hogy ez nem volt rendesen előkészítve. Én nem kétlem, hogy volt egy beszélgetés a PIF képviselőivel, hiszen köztudott, hogy pár héttel korábban vásároltak be a Teslába, portfóliójuk egy jó részét alternatív energiába és high-tech cégekbe fektetik és több százmilliárd dollár felett rendelkeznek. Ráadásul, mivel nem egy kapitalista vállalat ad otthont az alapnak, a szaúdi királyi család rendelkezésére álló alap abba fektet be, amibe csak az uralkodó jónak tartja. De felettébb nagy könnyelműség volt egy esetleges szóbeli egyezség alapján kommunikálni, különösképpen azért, mert a deal nyilvánossá tétele azonnal meg is semmisítette azt. Felszínre hozta a szaúdiak belső ellentéteit és visszakozásra késztette őket.

Elon Musk a Tesla 2018-as éves közgyűlésén. Forrás: Tesla

Az is világos, hogy a bejelentést követő két hét alatt, a szaúdiak visszalépése ellenére, a tranzakcióval megbízott tanácsadók mintegy 30 milliárd dollárt sorakoztattak fel Musk mögött, ami elég lett volna azon részvényesek kivásárlására, akik ki akartak volna szállni.

Viszont az is nyilvánvaló, hogy a váratlan bejelentés mögött Musk frusztrációja áll a Teslával szembeni hónapok, vagy évek óta tartó hadjárat miatt és úgy gondolta, ha kiviszi a céget a tőzsdéről, egyszerűbb lesz a vállalat küldetésére fókuszálnia. Musk évek óta pedzegeti a témát, nem először beszélt a magánosításról és mivel mostantól minden esély megvan rá, hogy profitot kezd termelni a cég, úgy gondolhatta, hamarosan olyan magas lesz az árfolyam, hogy esélytelen lesz annyi pénzt még egyszer összeszedni  amennyi kellene. De, bár nem kérdőjelezem meg, hogy tényleg történtek a háttérben beszélgetések az igazgatótanáccsal, egy ilyen ügyletet hónapokig kellett volna előkészíteni. Szóval röviden, Musk hülyeséget csinált. Tele volt a búrája, túl volt hajszolva és impulzívan cselekedett.

Azonban, ha a SEC válaszát nézzük az esetre, látnunk kell, hogy követelt büntetésük meglehetősen túlzó, vádjaik pedig elég gyenge lábakon állnak.

A vádban megfogalmazott állítás az, hogy a minden alapot nélkülöző bejelentéssel Musk, vagy szándékosan, vagy gondatlanságból, károkat okozott a befektetőknek. Azonban ennek bizonyítása sokkal nehezebb lesz mint az elsőre tűnhet. Először is bizonyítékokkal kell alátámasztani a vádat (igen, még mindig a vádnak kell bizonyítania egy jogállamban), hogy Musk mögött nem állt fedezet a bejelentésre. Azt kifogásolhatnák, hogy nem volt írásos ajánlattétel, vagy, hogy Musk azt sem vizsgálta meg, engedélyezne-e az amerikai állam egy ekkora szaúdi befejtetést, de a vádban nem ez áll. Konkrétan azt mondják, hogy nem volt semmi fajta befektetői tárgyalás. Esetleg majd eljön vallomást tenni a PIF képviselője vagy maga a herceg, hogy soha nem is találkozott Muskkal? Kötve hiszem. Ráadásul az is Musk mellett szól, hogy 2 héten belül 30 milliárd dollárt tudott felsorakoztatni, tehát nehéz azt állítani, hogy Musk rosszul mérte fel a befektetői környezetet. Azt megállapíthatja  a bíróság, hogy nem járt el elég körültekintően és túl korán osztotta meg a tervét, de ez nem ugyan olyan súlyú, mint, hogy az egész csak kitaláció volt. És a büntetés sem lehet ugyanaz.

EZT OLVASTAD MÁR?  Megvéd a Teslád a koronavírustól?
Tesla gyár a kaliforniai Fremontban (forrás: insideevs.com)

A másik probléma az okozott kár mértéke. Először is a SEC vádiratában azt a nagyon bátor állítást teszi, hogy Musk bejelentése károkat okozott a shortolóknak. Csakhogy arról igencsak megoszlanak a vélemények, hogy a shortoló befektetőnek számít-e? Ugyanis ő nem részvény tulajdonos – kölcsön vesz és azonnal elad, aztán a kölcsön fejében visszavásárol és azonnal visszaad részvényt. Márpedig a tőzsdei vállalatok vezérkara csak a saját részvényesei felé tartozik felelősséggel. Természetesen, ha bizonyíthatóan károkozás céljából mondott valótlan adatot, akkor indokolt lehet a kártérítés, de ugye, ehhez ezt megint csak bizonyítani kellene. Ami pedig a tőzsdei mozgásokat illeti, a SEC vádjában nem szerepel, hogy Musk az árfolyam felfutásából profitált volna (részvényt adott volna el), tehát a bennfentes kereskedés sem játszik. És akkor itt van még annak a bizonyos kilengésnek a mértéke, ami a TSLA részvény esetében abszolút hétköznapinak mondható és rövid életű volt.

Egy szónak is száz a vége, bár Musk meggondolatlan volt és valamekkora pénzbüntetésre, esetleg egyéb megkötésre számíthat (pl a Twitter fiók céges használatának feladása), a cégvezetéstől való eltiltás ennél sokkal súlyosabb esetekben használt megoldás.

A SEC-nek, vagy a bíróságnak nem lehet célja, hogy ítéletével a vállalat részvényeseinek sokkal nagyobb kárt okozzon, mint az eredeti Tweet tette, hiszen pont az ő védelmükben jár el.

Sokkal valószínűbb, hogy nyomásgyakorlási céllal került a vádba, hátha így könnyebb a peren kívüli egyezség elérése. Van egy olyan elmélet is, hogy a Trump által kinevezett SEC igazgató most példát akar statuálni a Silicon Valley nagyhatalmú tech moguljainak és mivel Musk amúgy is kihúzta az elnöknél a gyufát (tiltakozásul kilépett a tanácsadói csoportjából), jó eszköz erre. Ebben is van ráció.

Zárásul még annyit, hogy amennyiben bekövetkezne a legrosszabb és Musknak le kell köszönnie, akkor is a cég legnagyobb befektetője marad és felvehet mondjuk egy Chief Product Architect (főtervezői) pozíciót, miközben valamelyik bizalmasa, mondjuk a régi harcostárs JB Straubel átveszi a CEO pozíciót. Az ítélet egyénként a SpaceX-et és a Boring Company-t nem érintené ekkor sem, mivel ezek magánvállalatok. Amíg az ügy nincs lezárva a Tesla részvényei biztosan nyomás alatt lesznek – kérdés ezt a várt pozitív értékesítési számok és profit mennyire tudják ellensúlyozni.

A történet iróniája, hogy a „részvényesek védelmében” az SEC most jól hazavágta az árfolyamot, Musk esetleges eltiltásával pedig ismét több milliárd dollárnyi kárt okozna. Mármint a cég tényleges befektetőinek. A shortolóknak profitot termelne.

Elektromos autót használsz?