PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTYtbi8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3Nva19pb25pcTZuJnV0bV9tZWRpdW09dmlsbGFueWF1dG9zb2tfaW9uaXE2biZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2tfaW9uaXE2biZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2tfaW9uaXE2biZ1dG1fdGVybT12aWxsYW55YXV0b3Nva19pb25pcTZuJnV0bV9jb250ZW50PXZpbGxhbnlhdXRvc29rX2lvbmlxNm4iIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vaHl1bmRhaS5odS9tb2RlbGxlay9pb25pcS02LW4vP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2tfaW9uaXE2biZ1dG1fbWVkaXVtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rX2lvbmlxNm4mdXRtX2NhbXBhaWduPXZpbGxhbnlhdXRvc29rX2lvbmlxNm4mdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rX2lvbmlxNm4mdXRtX3Rlcm09dmlsbGFueWF1dG9zb2tfaW9uaXE2biZ1dG1fY29udGVudD12aWxsYW55YXV0b3Nva19pb25pcTZuJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wMS9oeXUtb25saW5lLXZpbGxhbnlhdXRvc29raHUtYmFubmVyLWlvbmlxNm4tNjAweDUwMC0yLXVqLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LW9ubGluZS12aWxsYW55YXV0b3Nva2h1LWJhbm5lci1pb25pcTZuLTE5NDB4NTAwLTItdWouanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wMS9oeXUtb25saW5lLXZpbGxhbnlhdXRvc29raHUtYmFubmVyLWlvbmlxNm4tMTk0MHg1MDAtMi11ai5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cubW9vbi1wb3dlci5odS92YWxsYWxhdGkvY2VsY3NvcG9ydGphaW5rL2xvZ2lzenRpa2E/dXRtX3NvdXJjZT1sb2NhbC1kaXNwbGF5JnV0bV9tZWRpdW09dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2NhbXBhaWduPU1vb24tanVsLTIwMjYmdXRtX2NvbnRlbnQ9YmFubmVyJnV0bV90ZXJtPXRyYWZmaWMmdXRtX290aGVyPWRlc2t0b3AiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3Lm1vb24tcG93ZXIuaHUvdmFsbGFsYXRpL2NlbGNzb3BvcnRqYWluay9sb2dpc3p0aWthP3V0bV9zb3VyY2U9bG9jYWwtZGlzcGxheSZ1dG1fbWVkaXVtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jYW1wYWlnbj1Nb29uLWp1bC0yMDI2JnV0bV9jb250ZW50PWJhbm5lciZ1dG1fdGVybT10cmFmZmljJnV0bV9vdGhlcj1kZXNrdG9wJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wNy9tb29uLWJhbm5lci02MDB4NTAwbG9naXN6dGlrYS5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA3L21vb24tYmFubmVyLTEzMDB4NjAwLXYzbG9naXN6dGlrYS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA3L21vb24tYmFubmVyLTEzMDB4NjAwLXYzbG9naXN6dGlrYS5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==

Az Egyesült Királyságban a héten új áramtermelési rekordot írt a szélenergia. A szigetországban azonban lassan ahhoz is hozzá kell már szokni, hogy ezek a rekordok nagyon gyorsan felülíródnak.

A ReNews értesülését, mely szerint január 10-én koraeste 21,6 GW-os új termelési csúcsot ért el az országban dolgozó szélerőműves infrastruktúra, a National Grid is visszaigazolta. Az országos hálózati rendszerirányító azt is közölte, hogy a rekordbeállítás idején – 18.00 és 18.30 között – az ország áramellátásának több mint felét (50,4 százalékát) biztosították szélenergiából. Az előző rekord alig egy hétig állt; december 30-án 20,9 GW-ig jutott a számláló, amivel viszont a november 2-án felállított korábbi rekordot írták át. A december végi csúcsdöntés 2022-ben a harmadik volt.

Fontos értelmezési pont, hogy e termelési nagyságokat a National Grid rövid ideig mérte, ám azon már tényleg érdemes jobban elgondolkodni, hogy a rendszerirányító adati szerint december 27. és január 9. között az Egyesült Királyságban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású áramtermelők biztosítani tudták az ország villamos energia igényének 82,5 százalékát. A RenewableUK számításai szerint ez önmagában 1,31 milliárd köbméter földgáz megtakarítását tette lehetővé az országban.

Dan McGrail, a szervezet vezérigazgatója szerint az újabb és újabb szélenergia termelési rekordok is jelzik, hogy e technológia mennyire fontossá vált a szigetország energiarendszerében. „A szél jelenleg az Egyesült Királyság legolcsóbb új energiaforrása, így minden belőle termelt villamos energia a fogyasztókat segíti az ultradrága gázimport csökkentésével” – magyarázta.

Nem csak a szélre
Érdemes egy pillantást vetni az Egyesült Királyság tavalyi árammixére. Nem csak azért, mert abból jól látszik, hogy a szél (26,8 százalék) az egész éves termelési mennyiséget tekintve már rég nem „futottak még” kategória, vagy hogy a fölgáz (38,5 százalék) még mindig elég magasan az első.

Hanem azért is, mert a szűk egy évtizede - az energiafordulat kezdetén - még 30 százalékon álló szén aránya egészen összetöpörödött (1,5 százalék). Akkor a szén mellett a gáz 30-, az atom 19 százalékot mondhatott magáénak, és ugyan mindkét energiatermelő aránya változott, az, hogy 2023-ban az energiatárolás nagy valószínűséggel átlépi a szenet, nem nekik köszönhető. Hanem a megújuló energiaforrásból áramot termelő technológiák dinamikus terjedésének, és annak, hogy ezt a szakpolitikájuk 2013-ban is tisztán látta és mondta  már, sőt: 2019 óta a rendszert arra készítik föl, hogy 2025 után az energiamixből földgázt is ki lehessen vezetni.

Hidrogén és perspektíva

Ezek után kicsit meglepő lehet, de az Egyesült Királyságban nem tartják túl sokra a hidrogént. Már abban az értelemben nem, hogy szerintük a zöldhidrogén nem lesz az energetikai átállás megoldókulcsa. Az alsóház Tudományos és Technológiai Bizottsága szerint igaz ugyan, hogy a hidrogénnek számos vonzó tulajdonsága van, de a jelenlegi ismertek alapján mégsem lesz belőle valamiféle csodaszer.

A CNBC-nek erre azzal reagált Jorgo Chatzimarkakis, a Hydrogen Europe nevű iparági csoportosulás vezérigazgatója, hogy a szigetországban valamit biztosan nem jól értenek, mert azt senki, soha nem jövendölte, hogy a hidrogén lesz a gonosz legyőzéséhez szükséges ezüst pisztolygolyó. Azt viszont ma is látni kell, hogy a hidrogén „az energetikai átállás elengedhetetlen összetevője”, az egyik olyan hiányzó láncszem, amellyel lehetővé válik majd az olyan, nehezen karbonszennyezés-mentesíthető ágazatok átalakítása is, mint a cementiparé, az acéliparé, vagy éppen a tengeti szállításé. Chatzimarkakis szerint vannak kihívások, de ezek leküzdésére elkészültek a stratégiák is.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) frissen publikált, 2023-ra szóló Energiatechnológiai Perspektívák jelentésében az olvasható, hogy a világ egy új ipari korszak hajnalán jár, melynek alapját az olyan technológiák fejlesztései jelentik, amiket a szélturbinákban, a hőszivattyúkban, a hidrogéntechnológiában, illetve az elektromos járművek akkumulátorainak gyártása során használ majd a világ. „A kulcsfontosságú, tömeggyártásba kerülő tiszta energiatechnológiák globális piaca” az IEA becslése szerint 2030-ra eléri az évi 650 milliárd dollárt, amivel a jelenlegi fejlődési tempó háromszorosára lehet majd képes.

Erre számíthatunk, ha újra lehet majd szélerőműveket építeni Magyarországon

Szabó M. István

Összehasonlítás