A rekordokat fújó szél hab csupán a brit energiatortán
Az Egyesült Királyságban a héten új áramtermelési rekordot írt a szélenergia. A szigetországban azonban lassan ahhoz is hozzá kell már szokni, hogy ezek a rekordok nagyon gyorsan felülíródnak.
A ReNews értesülését, mely szerint január 10-én koraeste 21,6 GW-os új termelési csúcsot ért el az országban dolgozó szélerőműves infrastruktúra, a National Grid is visszaigazolta. Az országos hálózati rendszerirányító azt is közölte, hogy a rekordbeállítás idején – 18.00 és 18.30 között – az ország áramellátásának több mint felét (50,4 százalékát) biztosították szélenergiából. Az előző rekord alig egy hétig állt; december 30-án 20,9 GW-ig jutott a számláló, amivel viszont a november 2-án felállított korábbi rekordot írták át. A december végi csúcsdöntés 2022-ben a harmadik volt.
Fontos értelmezési pont, hogy e termelési nagyságokat a National Grid rövid ideig mérte, ám azon már tényleg érdemes jobban elgondolkodni, hogy a rendszerirányító adati szerint december 27. és január 9. között az Egyesült Királyságban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású áramtermelők biztosítani tudták az ország villamos energia igényének 82,5 százalékát. A RenewableUK számításai szerint ez önmagában 1,31 milliárd köbméter földgáz megtakarítását tette lehetővé az országban.
Dan McGrail, a szervezet vezérigazgatója szerint az újabb és újabb szélenergia termelési rekordok is jelzik, hogy e technológia mennyire fontossá vált a szigetország energiarendszerében. „A szél jelenleg az Egyesült Királyság legolcsóbb új energiaforrása, így minden belőle termelt villamos energia a fogyasztókat segíti az ultradrága gázimport csökkentésével” – magyarázta.
Nem csak a szélre
Érdemes egy pillantást vetni az Egyesült Királyság tavalyi árammixére. Nem csak azért, mert abból jól látszik, hogy a szél (26,8 százalék) az egész éves termelési mennyiséget tekintve már rég nem „futottak még” kategória, vagy hogy a fölgáz (38,5 százalék) még mindig elég magasan az első.
Hanem azért is, mert a szűk egy évtizede - az energiafordulat kezdetén - még 30 százalékon álló szén aránya egészen összetöpörödött (1,5 százalék). Akkor a szén mellett a gáz 30-, az atom 19 százalékot mondhatott magáénak, és ugyan mindkét energiatermelő aránya változott, az, hogy 2023-ban az energiatárolás nagy valószínűséggel átlépi a szenet, nem nekik köszönhető. Hanem a megújuló energiaforrásból áramot termelő technológiák dinamikus terjedésének, és annak, hogy ezt a szakpolitikájuk 2013-ban is tisztán látta és mondta már, sőt: 2019 óta a rendszert arra készítik föl, hogy 2025 után az energiamixből földgázt is ki lehessen vezetni.
Hidrogén és perspektíva
Ezek után kicsit meglepő lehet, de az Egyesült Királyságban nem tartják túl sokra a hidrogént. Már abban az értelemben nem, hogy szerintük a zöldhidrogén nem lesz az energetikai átállás megoldókulcsa. Az alsóház Tudományos és Technológiai Bizottsága szerint igaz ugyan, hogy a hidrogénnek számos vonzó tulajdonsága van, de a jelenlegi ismertek alapján mégsem lesz belőle valamiféle csodaszer.
A CNBC-nek erre azzal reagált Jorgo Chatzimarkakis, a Hydrogen Europe nevű iparági csoportosulás vezérigazgatója, hogy a szigetországban valamit biztosan nem jól értenek, mert azt senki, soha nem jövendölte, hogy a hidrogén lesz a gonosz legyőzéséhez szükséges ezüst pisztolygolyó. Azt viszont ma is látni kell, hogy a hidrogén „az energetikai átállás elengedhetetlen összetevője”, az egyik olyan hiányzó láncszem, amellyel lehetővé válik majd az olyan, nehezen karbonszennyezés-mentesíthető ágazatok átalakítása is, mint a cementiparé, az acéliparé, vagy éppen a tengeti szállításé. Chatzimarkakis szerint vannak kihívások, de ezek leküzdésére elkészültek a stratégiák is.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) frissen publikált, 2023-ra szóló Energiatechnológiai Perspektívák jelentésében az olvasható, hogy a világ egy új ipari korszak hajnalán jár, melynek alapját az olyan technológiák fejlesztései jelentik, amiket a szélturbinákban, a hőszivattyúkban, a hidrogéntechnológiában, illetve az elektromos járművek akkumulátorainak gyártása során használ majd a világ. „A kulcsfontosságú, tömeggyártásba kerülő tiszta energiatechnológiák globális piaca” az IEA becslése szerint 2030-ra eléri az évi 650 milliárd dollárt, amivel a jelenlegi fejlődési tempó háromszorosára lehet majd képes.