Norvégia a villanyautózás mintagyereke, évek óta rendkívül magas az elektromos autók eladása az új autók között. De vajon látszik-e ez már a főváros levegőminőségében? Utánanéztünk. Teljes átállás Valószínűleg mindenkinek Norvégia jut eszébe elsőként, ha az elektromos átállásról van szó, hiszen a skandináv országból évek óta mást sem hallunk, mint hogy már szinte csak villanyautókat vesznek a helyiek. A tavalyi év egészében 82, az idei első három hónapban pedig már 90 százalék volt ez az arány.PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1L2ludmVydGVyZ3VhcmQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS9pbnZlcnRlcmd1YXJkJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC92aWxsYW55YXV0b3Nvay0xMjAweDE2MDAtMjAyNG1hanVzMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLTEyMDB4MTYwMC0yMDI0bWFqdXMzLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ 2024 első negyedévében már csak az eladások 0,9 százaléka volt hagyományos benzines, 2,2 a dízel és 6,7 százalékot tettek ki a különböző hibridek együtt. a többi, mind tisztán elektromos autó volt. Mégis, az új autók egy dolog, de az igazi kérdés az, mennyit tisztult az egész flotta, az összes az országban regisztrált személyautó. Megnéztük mit mond erről a norvég statisztikai hivatal, és a számok azt mutatják, hogy tavaly év végén az összes forgalomban lévő személyautó 31,5 százaléka volt tisztán elektromos. A trendek jól látszanak, idén valószínűleg a villanyautók már maguk mögé utasítják a hagyományos benzineseket, míg az egyéb alternatív hajtásláncok, beleértve a hibrideket, hidrogénes és földgázzal üzemelő autókat, stagnálnak. A dízeleket azért még eltart vagy két-három évig, mire beelőzik az évi 125 ezer új autóval. Mégis, ha a teljes személyautó állomány közel harmada már tisztán elektromos, akkor a fővárosban, ahol az arány valószínűleg valamivel még magasabb is, már látni kellene a javulást a levegő minőségében, nem igaz? Sarki levegő Szerencsére a norvég környezetvédelmi hatóság honlapján számos a levegő minőségét vizsgáló mérőpontról évekre visszamenőleg találunk éves átlagos adatokat, így ezeket grafikonra téve látszania kell, ha javulnak az értékek. Mivel nem minden szennyező anyagot mér minden állomás, és nem is volt adat mindegyikhez minden évre, a grafikonokhoz kiválasztottunk nyolc olyan Oslóban található helyszínt, ahonnan viszonylag rendszeresen vannak számok az oldalon. Természetesen a levegő minőségét nem csak a személyautók befolyásolják, a fűtés és az ipari szennyezés legalább ennyire fontos, és akkor még a teherfuvarozásról, tömegközlekedésről nem beszéltünk. Tehát nulla értékeket várni butaság lenne. Megnéztük Oslo elektromos kompjait A számokhoz előre még annyit, hogy sajnos a 2023-as adatok még nem érhetőek el a hivatal adatbázisában, így a 2022-es utolsó értékek kapcsán érdemes észben tartani, hogy két éve még „csak” a teljes személyautó-flotta kicsit több mint negyede, 26 százaléka volt tisztán elektromos, azaz háromnegyedében belső égésű motor dolgozott. A nitrogén-dioxid fő forrása a fosszilis üzemanyagok égetése, különös tekintettel a közúti járművekre, főként ezek között is a dízelekre. A grafikonok egyértelmű csökkenést mutatnak, mégpedig olyan jelentőset, hogy ezt nem is akarnánk kizárólag a villanyautók számlájára írni, valószínűleg a dízel flotta frissülése is közrejátszik. Az AdBlue-val működő autók és teherjárművek ugyanis pont ezt a káros kibocsátást ártalmatlanítják – persze a dízelbotrány óta tudjuk, hogy néha csak elméletben. Még egy általános trendet lehet megfigyelni mind a fenti, mind a soron következő ábrákon, 2020-ban mindegyik szennyező anyag jelentősen visszaesett, majd ismét növekedésnek indult – itt a pandémia hatása, a lezárások és a kevesebb autózás egyértelműen meglátszik. A benzol a nyersolaj és a cigarettafüst mellett a benzinüzemű autók használatának egyik mellékterméke, a kipufogógáz alkotóeleme is, sokszor égés nélkül is távozik egy kis része a kocsi kipufogójából. Sajnos csak két mérőpontról vannak adatok, de ezek egyértelmű esést mutatnak: Oslóban a 2015-ös csúcshoz képest a tavalyi értéke az ötöde-hatoda volt a levegőben. A PM2.5 alatt azokat az apró részecskéket értjük, amelyek átmérője az emberi hajszálénak a huszadát sem érik el, és elsősorban a dízel és benzin, valamint a fa égetése során kerülnek a levegőbe. Ezek remekül be tudnak jutni a tüdőnkbe, ahol az évek alatt komoly egészségkárosító hatást fejtenek ki. A zéró helyi károsanyag-kibocsátású autók terjedésével jól láthatóan csökkent ezek mennyiség a norvég főváros levegőjében. A javulás mértéke eltérő, több helyen 11-12 µg/m³-t mértek 2014-ben, 2022-ben pedig már csak 7-9 µg/m³ közötti számokat látunk. Máshol ennél kisebb, -2 µg/m³ volt csak a javulás, de a trend itt is látványos, ahogy az is, hogy amikor a járvány idején sokkal kevesebbet autóztak a város lakói, ez az érték 5-7 µg/m³ közé tudott javulni. A PM10, tehát a 10 mikron alatt méretű részecskék már eggyel nagyobb méretkategória, és bár a közlekedés ebben is vastagon benne van, ide már beletartoznak az építkezések, szántóföldek, szemétlerakók szálló porfelhői, de még az erdő és bozóttüzek, valamint a pollenek és baktériumok is, így ezt már nem lehet egy az egyben az autókhoz kötni. Ennek megfelelően az eredmények is vegyesebbek. Két mérőponton komoly javulást látszik 2014 és 2022 között (19-20->13-14 µg/m³) máshol viszont csak átmeneti, vagy kisebb javulás volt tapasztalható. Összegzés Természetesen ez az írás messze nem egy egyetemi tanulmány, vagy diplomamunka alaposságával készült, csak arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e szemmel látható, kézzelfogható eredménye annak, ha az autók negyedét elektromosra cseréli egy város. Hamarosan kicsit tisztábban fut majd szinte minden magyar dízel és benzines A válasz az, hogy egyértelműen van, még akkor is, ha a környezetünk nem egy jól kontrollálható laborkísérlet, hiszen sok más dolog befolyásolja a levegő minőségét, valószínűleg például a fűtés is sok helyen korszerűsödött Norvégiában, hogy csak egy tényezőt említsünk. Így termelt áramot Magyarország 2023-ban Viszont a számok jól mutatják a határait a környezetvédelem „CO2-fétisének”, amikor a csapból is a szén-dioxid-csökkentés szükségessége folyik. Természetesen ez egy nagyon fontos cél, de itt jogos kritika, hogy az üvegházhatású gázok káros hatása nem lokális, hanem globális, így a szennyezés áthelyezése nem segít sokat, a villanyautók mellé folyamatosan tisztuló elektromos áram is kell – és szerencsére van is, mint azt már számtalan adattal bemutattuk korábban. Így termelt áramot Európa 2023-ban De az autók kipufogógáza nem csak a CO2 miatt probléma, nem mindegy mi mindent tüdőzünk még le otthonainkban, településeinken. A villanyautók pedig ebben egyértelműen jótékony hatást fejtenek ki – maximum a tisztulásból kihasított részesedésükön lehet vitatkozni Vége a vitának: brutálisan szennyeznek a plug-in hibridek Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
