Örményország és Irán sincs túl messze elektromos autóval

Múlt héten Grúziában, Tbilisziben búcsúztunk el Nyers Tamástól, aki egy Tesla Model S volánjánál indult 18.000 kilométeres ázsiai utazásra. Az elmúlt héten Örményországban és Iránban folytatódtak a kalandok, a Tesla-túra átlépte a 12.000 kilométert.

38. nap (november 8.) Tbiliszi – Ijevan (147 km)

Grúzia az eredeti terv szerint Irán után került volna sorra, de Azerbajdzsánba nem jutottam be Oroszországból, ezért Grúzián keresztül próbálkoztam. A grúz határőrtől azonban megtudtam, hogy Azerbajdzsán határai a koronavírus miatt vannak lezárva. Repülővel beutazhatok, de kocsival nem. Jót nevettünk azon, hogy a koronavírus repülővel nem, csak kocsival utazik, de nem volt mit tenni.

Szóval megnéztem Tbiliszit, majd Örményország felé indultam. Útközben néhány érdekesebb útba eső helyen azért megálltam, például Közép-Ázsia legnagyobb autópiaca mellett.

Villanyautós szempontból a töltéssel nem volt semmi gond, igaz DC töltő nagyon kevés van.

Grúziába még Irán után is vissza fogok térni, mivel egy másik világutazó csapatnak hazaviszem az egyik drónját, akik az autójukat ideiglenesen Pakisztánban hagyják, hogy karácsonyra hazarepülhessenek Magyarországra, látogatóba.

39. nap (november 9.) Ijevan – Jereván 170 km

A kaukáziusi hármasból, azaz Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország közül ez utóbbi viszi a prímet, ennek megfelelően a legtöbb időt erre az országra igyekeztem rászánni. Jártam a Szeván-tónál, mely a Balatonhoz hasonlítható, bár erősen utószezon volt már.

Jerevánban Tamás egy magyarul tökéletesen beszélő örménnyel is találkozott, aki a kézirattárban lett idegenvezetője.

40. nap (november 10.) Jereván – Ararat 50 km

Kultúrális szempontból Jereván hatalmas élmény volt, azonban az örmény közlekedés katasztrófa. Az oroszok is össze-vissza mennek, de ami itt folyik tragikus.

Jerevánban találtam néhány Tesla Supercharger stílusú töltőt, ezek azonban AC töltők, amerikai csatlakozóval, így ezeket nem sikerült kipróbálnom.

41. nap (november 11.) Ararat – Tatev 205 km

Örményországban három nagyobb elektromosautó-töltő szolgáltatót is találtam, de előre nem tudtam felkészülni, ugyanis az applikáció letöltése után az egyetlen választható ország Örményország, regisztrálni pedig örmény telefonszám nélkül lehetetlen, örmény SIM kártyát pedig csak az országba belépve tudtam vásárolni. Korábban többször is érdeklődtem e-mail-ben, megoldható lenne-e előre a regisztráció, de egy hónap alatt sem kaptam választ.

Örmény SIM birtokában már nem volt gond a töltéssel. Az egyik cégnél előre feltöltött egyenleg terhére lehet tölteni, a töltési díj kb. 120 forint/kWh. A harmadik szolgáltató egy projekt keretében ingyenesen használható töltőket telepít, de ahogy az ingyenes töltőktől otthon is megszoktuk, vagy nem működnek, vagy foglaltak.

Számos töltő amerikai CCS1 szabványnak megfelelő csatlakozóval, vagy Type1 AC csatlakozóval van felszerelve, ezért az egyik oszlopon odakötözött adapterrel is segítik az utazót.

Diana segítségével végre célba ért a rászorulóknak szánt adomány tanszercsomag is.

42. nap (november 12.) Tatev – Ahar 300 km

Örményországban 3000 méterrel tengerszint felett találkoztam argentín kerékpáros világutazókkal.

43. nap (november 13.) Ahar – Ardabil 165 km

Életem legdrágább kocsimosásán is túl vagyok, belső takarítással 2,2 millióba került. Igaz riálban.

Ezen kívül azonban semmiért nem tudtam fizetni Iránban, a helyiek vendégszeretetének köszönhetően a szállás, az étel, a töltés, a fodrász, de még a helyi SIM kártya is ajándék volt.

Nyers Tamás ázsiai kalandozásának előző része ide kattintva olvasható.

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.