PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cubW9vbi1wb3dlci5odS9sYWtvc3NhZ2k/dXRtX3NvdXJjZT1sb2NhbC1kaXNwbGF5JnV0bV9tZWRpdW09dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2NhbXBhaWduPU1vb24tanVsLTIwMjYmdXRtX2NvbnRlbnQ9YmFubmVyJnV0bV90ZXJtPXRyYWZmaWMmdXRtX290aGVyPWRlc2t0b3AiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3Lm1vb24tcG93ZXIuaHUvbGFrb3NzYWdpP3V0bV9zb3VyY2U9bG9jYWwtZGlzcGxheSZ1dG1fbWVkaXVtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jYW1wYWlnbj1Nb29uLWp1bC0yMDI2JnV0bV9jb250ZW50PWJhbm5lciZ1dG1fdGVybT10cmFmZmljJnV0bV9vdGhlcj1kZXNrdG9wJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wNi9tb29uLWJhbm5lci02MDB4NTAwb3R0aG9uLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wNi9tb29uLWJhbm5lci0xMzAweDYwMC12M2xha29zc2FnLW90dGhvbi0xLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDYvbW9vbi1iYW5uZXItMTMwMHg2MDAtdjNsYWtvc3NhZy1vdHRob24tMS5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== A brit bulvársajtó, élén a közismerten EU-szkeptikus és szenzációhajhász stílusáról ismert The Mail on Sunday-jel, ismét egy olyan témával borzolja a kedélyeket, amely az Európai Unió állítólagos „nanny state” (dajkaállam) törekvéseit állítja a középpontba. A lap beszámolója szerint az Európai Bizottság olyan drasztikus közlekedésbiztonsági reformokat mérlegel, amelyek 2030-tól minden új autóba kötelezővé tennék a műholdas technológiával vezérelt, automatikus sebességkorlátozó rendszereket. Riogatnak A brit bulvárlap „szeizmikus jelentőségű” változásként tálalja a hírt, párhuzamba állítva azt a biztonsági öv 43 évvel ezelőtti kötelezővé tételével. Az írás azt sugallja, hogy a GPS-alapú és 5G-jelekkel finomhangolt technológia a jövőben egyszerűen átvenné az uralmat a motorerő felett, és automatikusan lelassítaná a járműveket, ha azok átlépik a sebességhatárt. A cikk drámai hangvételével szemben az Európai Bizottság szóvivője jóval józanabb és óvatosabb álláspontot fogalmazott meg a lap kérdésére. A szóvivő tájékoztatása szerint az érdekelt felekkel folytatott bármilyen szakértői megbeszélés az általános biztonsági szabályozás javításának lehetséges igényeiről tisztán feltáró jellegű. Ez a válasz azt jelzi, hogy szó sincs kész tervekről vagy küszöbön álló jogszabály-módosításról, csupán a technológiai fejlődés irányainak monitorozása zajlik, amit a bulvárlap sajátos értelmezésében kész tényként tálalt, sőt, egy konkrét 2030-as bevezetést is tudni vél. Persze ettől még ne legyenek kétségeink, biztosan vannak olyan szervezetek amelyek szorgalmaznának egy ilyen rendszert, de a hasonló javaslatok egyszer már elbuktak. Hard ISA bukása Az intelligens sebességasszisztens (ISA) technológiája nem új keletű, hiszen 2024 júliusa óta minden az EU-ban eladott új autóban kötelező elem, ám jelenleg csupán figyelmezteti a sofőrt a túllépésre hangjelzéssel vagy vibrációval. Már eleve ez a rendszer is nagy ellenállásba ütközött, nem találkoztunk még olyan sofőrrel, akinek első dolga ne annak kikapcsolása lenne, leginkább azért, mert zéró toleranciával működik és nagyon sokszor rosszul ismeri fel a sebességhatárokat. Érdemes felidézni, hogy már az eredeti ISA-szabályozás kidolgozásakor felmerültek olyan javaslatok, amelyek a rendszer automatikus beavatkozását, az úgynevezett „hard ISA” megoldást tették volna kötelezővé. Ezt a radikális irányt azonban már akkor sem támogatta sem az autóipar, sem a döntéshozók többsége, így végül egy jóval enyhébb, a vezetőnek beleszólást engedő változatot fogadtak el. Jelenleg semmilyen érdemi jel nem mutat arra, hogy az iparági ellenállás vagy a politikai akarat megváltozott volna ezen a téren. (Még) megbízhatatlan A technológia kötelezővé tétele ellen szól a rendszerek jelenlegi kiforratlansága is. A Thatcham Research friss adatai szerint az ISA-rendszerek az esetek 25 százalékában képtelenek pontosan felismerni a sebességhatár változását. A szakértők szerint egy ilyen hibaszázalékkal működő rendszer, amely hirtelen és indokolatlanul lefékezi az autót egy forgalmas úton, súlyos balesetveszélyt teremtene. Nem én hajtok gyorsan, ő tudja rosszul a sebességhatárt. Saját fotónk az MG5 EV tesztje során készült. Bár a biztonsági kampányok szerint a sebességkorlátozás csökkenthetné a közúti halálesetek számát, a megbízhatósági és adatbiztonsági aggályok, valamint a vezetői autonómia tiszteletben tartása továbbra is a „hard ISA” bevezetése ellen szólnak. Persze az önvezető rendszerek fejlődésével a sebességfelismerés is szükségszerűen javulni fog és valószínű, hogy amikor ezek a rendszerek már mind 99 százalékosan működnek, ismét lesznek olyanok, akik bedobják az automatikus korlátozás ötletét. Általában igaz az, hogy könnyelműség abban bízni, hogy egy olyan technológia, ami ma még nem elég jó, soha nem is lesz az, ezért egy nem kívánt következmény egyszerűen nem reális veszély. A technológiai ugrások könnyen kellemetlen meglepetéseket okozhatnak. Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
