Döbbenetes lendületben a kínai autóexport

Újabb világválság, újabb kínai autóipari sikersztori?

A 2008-as világgazdasági válságból a kínai autóipar jól jött ki: 2007-ben az USA járműgyártása mögött még a második legnagyobb volt. A válság alatt az amerikai járműipar termelése csökkent, a kínai a központi gazdaságélénkítő intézkedések hatására folytatta a korábbi növekedést, így 2008-ban világelsővé vált. Ezt a pozíciót azóta is őrzi.

A 2020-22 közti COVID, a chiphiány és az orosz-ukrán háború miatti újabb világválság előtt Kína a világ negyedik legtöbb autót exportáló országa volt. 2021-ben Japán volt az első 3,82 millió autóval, Németország  a második 2,3 millióval, Kína a 2020-as 1 milliós exportját megduplázva feljött a harmadik helyre megelőzve az 1,52 millió járművet exportáló Dél-Koreát. 2022-ben a félévi eredmények alapján várhatóan közel 3 millió autó exportjával megelőzik Németországot is, és a második helyre jön fel az ázsiai ország, de a kijelölt 23-as cél Japán megelőzése.

A kínai tengerentúli autóeladások hónapról-hónapra emelkednek, augusztusban új havi export rekord született, 308 ezret szállítottak külföldre, így jó esély van jövőre az évi 3,8 milliós japán export meghaladására.

Forrás: autonews.gasgoo.com,

A kínai autóexport hagyományos célországai a szomszédos ASEAN országok, Közel-Kelet és Dél-Amerika. Az exportált járművek elsősorban olcsó, 100 ezer jüan (5,9 millió forint) alatti személyautók, de nagy számban exportálnak ennél drágább, azonban kategóriájukban továbbra olcsó haszongépjárműveket is.

2022 első félév kínai autóexport célországok Forrás: d1ev.com

A hagyományos export célországok a latin-amerikai országok, mint Mexikó, itt az MG a hetedik, a JAC a tizenötödik a márkák közt. De sok kínai autót embléma cserével árulnak, Baojun-ok és Wulingok Chevrolet jelzéssel, GAC Trumpchik Dodge jelvénnyel egészen előkelő helyeket szereznek az értékesítési listán.

Chevrolet Grove Kínában Baojun 510

Chevrolet Tornado Van Kínában Wuling Honguang

Chevrolet Captiva Kínában Baojun 530 Indiában MG Hector

Délkelet-Ázsia és Ausztrália is régi vásárlója a kínai autóknak, és itt kezdi a BYD júliusban induló elektromos autó export offenzíváját. Első országok Szingapúr és Új-Zéland, augusztusban ért ide az első szállítmány, a BYD egyből a 9. helyre ugrott, megelőzi a Nissant, Hondát és az MG-t. A BYD Atto 3 (a BYD Yuan Plus export neve) a hatodik helyen kezd a benzines autókat is tartalmazó értékesítési listán.

Byd Atto 3 Kínában Byd Yuan Plus

A Közel-Kelet országai is az olcsó benzines autók vásárlói, érdekes kivétel Izrael. Ide 2022-ben júliusig 10.460 elektromos autót szállított Kína, a Tesla ezalatt mintegy 2 ezret. A Geely Geometry C augusztusban listavezető. A Geely és az MG mellett olyan kisebb villanyautó márkák is itt vannak, mint a Seres, a Polestar, az Aiways, a Skywell vagy a Hongqi.

Geely Geometry C

Új export célpont Európa, ide lényegesen drágább autókat exportálnak, jelentős arányban elektromos autókat, aminek az ára a szokásos kínai exportautókénak a háromszorosa, darabonként legalább 45-88 ezer amerikai dollár.

Az exportáló cégek zömében a hagyományos állami tulajdonú autógyárak mint a SAIC, a Changan és a Chery és a régebbi, húsz éves múlttal rendelkező magán cégek, mint a Geely, a BYD és a Great Wall.

A legtöbbet exportáló kínai márkák (forrás: d1ev.com)

A kínai export listán első félévben negyedik helyen állt a Tesla, esetében a második félévben a sanghaji COVID lezárások miatti viszonylag alacsony első féléves eredménynél sokkal jobbat várnak.

A Tesla mellett jelentős exportőr a Dongfeng-Easyjet, amiben a kínaiak mellett a Nissan és a Renault is tulajdonos. Egyetlen termékük az Európában Dacia Spring néven kapható kis elektromos SUV.

Az elmúlt hónapokban megjelentek külföldön az új, elektromos autót gyártó cégek is, összesített darabszámuk azonban most még nem jelentős. A növekedés azonban gyors, második félévben a BYD már a TOP10-be várható, jövőre pedig van esély a Nio legjobb tízbe kerülésére is. Rajtuk kívül dinamikusan nő az Xpeng, a Neta, a Skywell és a Leapmotor exportja is.

Xpeng P7

BYD Tang EV

Hongqi E-HS9

Külön érdekesség az Aiways, ami Európában majdnem több autót ad el, mint hazájában.

NEV export  (forrás: auto.sohu.com)

Kínai adatok szerint az európai autóexport fő célországa Belgium és az Egyesült Királyság. Belgium tranzitország, a kínai márkájú járművek itteni forgalomba helyezése csak a kilencedik Európában, a belga kikötőkből szállítják a kínai autókat Franciaországba, Németországba, Hollandiába és Skandináviába.

Az Egyesült Királyságban kínai kézbe kerülése óta az MG folyamatosan jelen volt. 2020-ban nagyjából már 20 ezer járművet adtak el, mellette Norvégiában és Hollandiában adtak el 5-7 ezer kínai autót. Olaszországban szintén tizenöt éve jelen van a DR Automobiles nevű vállalkozás, ami évi 3-4 ezer benzines Chery és JAC elektromos autót adott el saját, DR Motor és Evo márkanéven. A forgalom itt is nő, idén húszezer autó forgalomba hozatala várható.

2021-ben az európai export megduplázódott. A brit piacon az MG vezette kínai értékesítés 35 ezerre, az olaszon főleg a DR Motornak köszönhetően 11 ezerre nőtt. Ez eddigi célországok mellé felzárkózott Svédország és elindult a lényegesen nagyobb német és francia piacon is az értékesítés.

2022-ben újabb duplázódás várható. Az Egyesült Királyságban 50 ezer, Olaszországban 30 ezer autó eladására számítanak, de felpörög a spanyolországi export is.

Norvégiában legerősebb a kínai jelenlét, MG, BYD, Polestar, Hongqi, Nio, Xpeng, Maxus, Voyah és a DFSK (Dongfeng-Seres) összesen mintegy 10%-kal részesedik a norvég piacból. Ez szorosan összefügg azzal, hogy Norvégiában a legmagasabb az elektromos autók részesedése.

Svédországban mintegy 5% a kínai márkák aránya, Dániában, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Olaszországban 2-3%.

Márkák közt az MG a felét viszi el a kínai márkák európai villanyautó eladásainak, fél év alatt 50 ezres nagyságrendben. Mögötte a Polestar elektromos autója és a Lynk&Co plug-in hibridje, mindkettő a Geely csoport márkája fél év alatt mintegy tíz-tízezer eladással. A többi mintegy tíz kínai márka várhatóan 1-3 ezer autót ad el 2022-ben Európában.

Polestar 6

MG4 Kínában MG Mulan

A legrégebbi versenyző Európában a SAIC MG ötödik modelljét vezeti be, ebből három elektromos és egy plug-in hibrid. Kínában a SAIC az MG mellett a Roewe, IM, Maxus, Feifan vagy R Auto márkaneveket is használja, 23 különböző BEV és PHEV modellt kínál. Hozzánk a Kínában Roewe Ei5-ként ismert modell MG 5 néven érkezik, a Feifan Marvel R pedig MG Marvelként lesz kapható. A BYD, a Nio, a Voyah és a Polestar csak egy-egy modellt hoz el, jellemzően a legigényesebb, így drágább modelljeiket. Hazájában a BYD kínálata bőséges, 18 modellből áll, jó része BEV és PHEV változatban is elérhető. A Nio is most dobja piacra hatodik modelljét.

A közeljövőben a már bevezetett márkák modellkínálatának bővülése várható, és ezek a márkák – a nagyobbak, mint az MG gyorsabban, a kisebbek később –  a többi európai országban is megjelennek. Meg persze még további márkák érkeznek, Kínában 40-50 komolyabban vehető villanyautó gyártó és márka van, ezek fele biztosan ellátogat a tengeren túlra is.

Tehát a kínai autók részesedése Európában a tavalyi 1% alattiról nagyjából 2%-ra nő az idén. Mennyi várható hosszabb távon? A norvég és a holland példa alapján 5-10% közti részesedést érhetnek el, egyre több márka megjelenése nem jelent arányosan több eladást, hiszen részben egymástól vesznek el vevőt, jórészt azonos a célközönség.

Korábbi számítások szerint 50-100 ezer autó éves exportjánál megéri helyi összeszerelésre váltani. Ez alapján, ha az Európában eladott kínai autók száma eléri a 3-400 ezret, várható az európai összeszerelő üzemek létrehozása.

Jelenleg a Great Wall Oroszországban és Thaiföldön szerel össze autókat, Brazíliában pedig egy Mercedes gyárat vettek át, de Indiában szemet vetettek egy GM üzemre, Spanyolországban pedig egy Nissan gyárra. A terjeszkedést Ázsiában politikai, Európában gazdasági okok késleltetik.

A Geely Belaruszban, a SAIC Indiában, Indonéziában és Thaiföldön rendelkezik összeszerelő üzemekkel. A BYD Thaiföldön állapodott meg első személyautó összeszerelő üzeme létrehozásáról, és az indiai üzemnek is keresik a helyét. A Chery Brazíliában gyárt autókat, amit a környező országokba is szállítanak.

A külföldön eladott kínai autók számát korábban 2025-re 3 millióra, 2030-ra 5,5 millióra várták, de ezt a mennyiséget az elektromos autók 2025-re várt 25%-os részarányához hasonlóan valószínűleg már az idén elérik.

A Dongfeng, a Renault és a Nissan közös Easyjet nevű gyárában készülő mini elektromos SUV Európában Dacia Spring néven kapható, nálunk 8,1-8,9 millió forintért. Kínában a jelenlegi, december végéig élő  nagyjából 300 ezer forintnak megfelelő támogatással és az ottani szabályoknak megfelelően fogyasztási adó mentesen 3,1-3,5 millió ft.

Sokan bíznak abban, hogy a kínai elektromos autók megjelenése nem csak a választékot bővíti, de az árakat is csökkenti. Izraelben hasonló tapasztalatokról számolnak be, kérdés ez Európában sikerül-e?

Nauner Csaba