Úgy viszik a németek a hőszivattyúkat, mint a cukrot

A Német Hőszivattyúszövetség (BWP) értékesítési adatai szerint a fűtési célú hőszivattyúk eladása 236 ezer darabra emelkedett 2022-ben, ami 53 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A hőszivattyúk elterjedésének további felgyorsítása érdekében a BWP az épületenergetikai törvény bejelentett módosításának gyors és következetes végrehajtását, valamint további, a villamosenergia-árakra nehezedő terhek enyhítését célzó intézkedéseket sürget, írja az iparág érdekvédelmi szövetségnek friss sajtóközleménye.

A 236 ezer fűtési célú hőszivattyúból 205 ezer készülék levegő-víz hőszivattyú volt (+ 61 százalék az előző évhez képest), ebből mintegy 104 ezer monoblokkos készülék (+ 68 százalék) és 65 ezer split készülék (+ 49 százalék). A talajszondás hőszivattyúk eladásai 15 százalékkal nőttek, 2022-ben 31 ezret adtak el belőlük. Az elmúlt évben a kifejezetten használati melegvíz előállítására szolgáló hőszivattyúk száma is jelentősen, több mint 90 százalékkal nőtt, elérve a 45.500 készüléket. Ez utóbbiakat piros színnel jelöli a grafikon.

„A piac felfutása már javában tart, az emberek nyilvánvalóan megértették, hogy a hőszivattyú a legjobb alternatívája a fosszilis tüzelőanyagokkal történő fűtésnek. A technológia fontos válaszokat ad korunk válságaira: a klímaváltozásra, és a gázimporttól való függőségre. Erre kell építenünk a továbbiakban is. A német kormány által 2024-re kitűzött 500 ezer darabos cél ambiciózus, de elérhető” – hangsúlyozza Paul Waning, a Német Hőszivattyúszövetség elnöke. „Az iparág az innovatív megoldásoknak köszönhetően a munkaerőhiány és az ellátási láncokkal kapcsolatos problémák ellenére is képes volt reagálni a kereslet masszív növekedésére.”

A tavalyi 53 százalékos növekedés után azonban a következő években is hasonló tempóra van szükség, aminek elérése nemcsak az iparág intézkedéseitől, hanem a fogyasztói kereslettől is függ, jegyzi meg Dr. Martin Sabel, az iparági szövetség ügyvezető igazgatója: „Egyértelmű elvárásaink vannak a politikusokkal szemben, hogy a következő hónapokban tovább javítsák a hőszivattyúk telepítésének keretfeltételeit.”

A BWP azt kéri a szövetségi kormánytól, hogy mielőbb terjessze elő az épületenergetikai törvény tervezett módosítását. Konkrétan arról a szabályozásról van szó, amely szerint a jövő évtől minden új fűtési rendszert legalább 65 százalékban megújuló energiával kell üzemeltetni. Ennek az előírásnak elsősorban hőszivattyúk alkalmazásával lehetne megfelelni. A jelenlegi piaci dinamika azt mutatja, hogy a telepítők, a fűtőipar és a fogyasztók egyaránt képesek és hajlandóak is kezelni ezt az átállást. Ehhez azonban sürgősen szükségük van a jogi környezet rendezésére a tervezhetőség miatt. „Kevesebb mint egy éven belül hatályba lépnek a megfelelő rendeletek. Az iparág most a koalíciós kormány által már nyilvánosan megígért új szabályozás gyors végrehajtását várja” – nyilatkozta Dr. Sabel.

Az európai lakossági hőszivattyúpiacban rejlő óriási potenciálra minden nagyobb gyártó saját gyártókapacitás kiépítésével, kibővítésével reagált (forrás: Daikin)

Ugyanilyen fontos a megfelelő intézkedések meghozatala az energiaárak tekintetében is: „A fogyasztóknak egyértelmű útmutatásra van szükségük arról, hogy érdemes-e gáz- vagy olajkazánról villamosenergiával működő hőszivattyúra váltani. A decemberben elfogadott gáz- és villamosenergia-árfékek fontos szociálpolitikai intézkedések, amelyek a hőszivattyús háztartásokat is segítik. A fenntartható ösztönző hatás érdekében azonban különösen a villamos energia árát kell tovább mérsékelni. Ezért követeljük az ÁFA 7 százalékra történő csökkentését, valamint a villamosenergia-adó csökkentését az európai jog által megengedett legkisebb, kilowattóránkénti 0,1 centre. Teljesen érthetetlen, hogy miért csökkentették az áfát az éghajlatra káros földgáz esetében, de a hőszivattyú működtetéséhez használt, egyre zöldebbé váló villamos energia esetében miért nem.”

A piac további felfutására számítva a hőszivattyúipar hatalmas beruházásokat eszközöl a meglévő gyártóüzemek bővítésé és új üzemek építésé céljából. Ezzel egyúttal Németország mint ipari helyszín jövőbeli életképességébe is befektet, ami új munkahelyeket teremt és a meglévő munkahelyeket is biztosítja. „A hőszivattyúipar bővülése nagyszerű lehetőségekkel jár a német ipar számára. Az Egyesült Államok kormánya már felismerte ezt, és az inflációcsökkentő törvény révén hatalmas támogatásokat jelentett be a helyi hőszivattyúipar számára. Az iparpolitikai eszközöket most Németországnak és az EU-nak is be kell vetnie” – mondta Dr. Martin Sabel.

A hőszivattyúk felívelő népszerűsége Németországban azért jelentős fejlemény, mert az ország épületállománya Európa egyik legnagyobb energiafogyasztója: a fűtési és vízmelegítési célú energiafelhasználása évi 800 TWh, ami jóval nagyobb mennyiség, mint az ország teljes, 500 TWh-s áramfogyasztása. Egy korábbi cikkünkben már részletesebben is foglalkoztunk a németországi lakások fűtésének témájával a Deutsche Energie-Agentur jelentése alapján, amelyből kiderült, hogy az országban évente eladott fűtőberendezések száma 800 ezer és egymillió között szokott mozogni, ezek közül 100 ezer kerül újépítésű lakásokba, a többi pedig egy régebbi készüléket vált ki. A 236 ezeres eladási szám tehát azt jelenti, hogy a hőszivattyúk piaci részesedés már tavaly 25 százalék körül lehetett, ami a kormány 500 ezres célkitűzésének elérése esetén nagyjából 50 százalékra emelkedne.

Forrás: Deutsche Energie-Agentur – Dena Gebädereport 2023

Nagyjából úgy kalkulálhatunk, hogy a 19 millió családi házból még mindig több, mint 15 millió használ fosszilis energiát fűtésre, évi félmillió hőszivattyú telepítésével tehát 30-35 évig is eltartana az összes olaj- és gázkazán kicserélése, nem túl valószínű azonban, hogy az évi 50 százalék körüli növekedést követően félmilliónál teljesen leállna a telepítések növekedése, így az átállás valódi időtartama ennél rövidebb is lehet.

Így fűtik lakásaikat a németek

Címlapkép: BWP

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.