Kisokos sorozatunk segít eligazodni a 2024-2025 évi elektromos járművekre igényelhető RRF-10.10.1-24 állami támogatás szövegezésével, illetve az abban szereplő fogalmak és kifejezések jelentésével kapcsolatban.

A támogatás ezúttal nehézgépekre NEM használható fel! | Forrás: Unsplash

Mi az a lízing?

A lízing egy különleges finanszírozási forma. Sajátossága, hogy a lízingbe adó a lízingtárgyat kizárólag azzal a céllal vásárolja meg, hogy azt meghatározott időre a lízingbe vevő használatába adja. A vevő a szerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A szerződés fedezete maga a lízing tárgya, – például autó, vagy ingatlan, vagy termelőeszköz – amelynek tulajdonjoga csak a finanszírozási futamidő végén, a teljes lízingdíj, valamint az úgynevezett maradványérték megfizetését követően szállhat át a lízingbe vevőre, vagy egy harmadik személyre (kivétel az operatív lízing).

Kinek jó a lízing?

Mindkét félnek, hiszen a tulajdonjog a lízingbe adónál marad a futamidő végéig, ami számára nagyobb biztonságot jelent. Sőt üzleti lehetőséget is, hiszen így azokkal is köthet lízingszerződést, akik egyébként nem felelnek meg a bankok szigorú hitelbírálati követelményeinek. Ugyanakkor a felhasználónak is jó, aki a lízingelt tárgyat tulajdonképpen úgy használhatja, mintha az a sajátja lenne. Autó esetén élvezi az előnyeit, viseli a működtetésének költségeit, de a futamidő alatt azt nem adhatja el. A lízingbe adó ezt úgy biztosítja, hogy csak a forgalmi engedélyt adja át a lízing idejére, az autó törzskönyvét viszont magánál tartja!

A lízing fajtái

Két fajtája van. A működési-, vagyis operatív lízing, valamint a pénzügyi-, másnéven finanszírozási lízing.

Operatív lízing (másnéven tartós bérlet)

Ebben az esetben a szerződés tartalma nem a finanszírozás, hanem egy szolgáltatás, amelynek keretein belül a lízingbe adó az autót (vagy bármilyen lízingelt tárgyat, de mostantól maradjunk az autónál) meghatározott időtartamra a lízinget igénylőnek használatba adja, aki azt a futamidő végén visszaszolgáltatja.

A havi bérleti díj a finanszírozáson túl tartalmazza az üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket és szolgáltatásokat, többek között a gépjármű szervizelését, gumiztatását és a biztosításokat. A kiadásokkal ily módon egyszerűen lehet tervezni és nem kell aggódni a váratlan plusz költségek miatt. Az áfatörvény ezeket az ügyleteket nem értékesítésként, hanem szolgáltatásként kezeli. A gépjárművek tulajdonosa végig a bérbeadó cég marad, a futamidő végén pedig a lízingelő visszaadja az autót és kész. Tartós bérlet esetén a havi díj összege 100 százalékban elszámolható költségként, az ÁFA pedig a céges használat arányában, de minimum 50 százalékban visszaigényelhető.

Jelen állami támogatás keretein belül az operatív lízing, vagyis a tartós bérleti konstrukció nem vehető igénybe!

Pénzügyi lízing

Ebben az esetben a lízingbe adó a finanszírozó szerepét tölti be, így a lízingbe vevőnek a futamidő végén biztosítva van a vételi joga az autóra, amivel általában élni is szoktak. A pénzügyi lízingnek két fajtája van. A konstrukció lehet zárt-, vagy nyílt végű.

Zárt végű, vagy nyílt végű? Mi a különbség?

A két ügylet közti alapvető különbség, hogy a zártvégű szerződés aláírásakor tudott és akart a végső tulajdonszerzés, míg a nyíltvégűnél mindez csak opcionális lehetőség. Az ÁFA törvény rendelkezései szerint viszont NEM LEHET ADÓT LEVONNI (köznyelven ÁFÁ-t visszaigényelni) olyan szerződés esetében, ahol tudott a lízingbe vevő végső tulajdonszerzése a lízing szerződés megkötésekor. Személyautó vásárlása esetén éppen ebből kifolyólag preferálják a nyílt végű lízinget. A különbség abból adódik, hogy az ÁFA törvény a zártvégű lízinget személygépkocsi beszerzésként, míg a nyílt végű lízinget személygépkocsi bérlésként kezeli. Nézzük részletesebben.

Zárt végű lízing

Itt a lízingbe adó a havi díjat az autó bruttó ára alapján kalkulálja. Személygépkocsi esetén az ügylet elején kiállított számla ÁFA tartalma az ÁFA törvény alapján – néhány speciális esettől eltekintve (pl. taxi) – nem levonható, ez a megkötés azonban a tehergépjárművekre már nem áll fenn. A futamidő végén az autó mindenképpen a lízingbe vevő, tulajdonába kerül, ami már a szerződéskötés pillanatában tudott és akart, dolog ezért az áfatörvény ezeket az ügyleteket értékesítésként kezeli. (Nyílt végű lízing esetén azért van maradványérték, mert a megvásárlás nem kötelező a futamidő végén; az csak opció!) Zárt végű lízing esetén a gépjármű eszközként szerepel a lízingbe vevő cég könyveiben, ezért az amortizáció költségként elszámolható. Zárt végű pénzügyi lízinget magánszemélyek és cégek egyaránt igényelhetnek.

Nyílt végű lízing

Ebben a konstrukcióban – ellentétben a zárt végű lízinggel – a futamidő végén nem kötelező megvásárolni az autót. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy az előzetesen meghatározott maradványérték rendszerint jóval alacsonyabb, mint az aktuális piaci érték, így az autót a futamidő végén érdemes lehet egy harmadik személynek megvásárolnia. De miért is kell a harmadik személy?

Ennél a konstrukciónál is a lízingbe vevő könyveiben szerepel az eszköz. Nagy különbség viszont, hogy nyílt végű lízing esetén a lízingdíjat, valamint a havi díjakat és az önerőt is az autó nettó ára alapján kalkulálják, amelyeket ÁFA terhel. A költségek és az ÁFA a céges használat arányában, de minimum 50 százalékban levonható az adóból költségként még személygépjármű esetén is. A nyílt végű pénzügyi lízing ezért kizárólag cégek, vállalkozások számára érhető el. Általában nagyobb értékű autók vásárlása esetén kedvelt még akkor is, ha egyébként lenne lehetőség az egyösszegű kifizetésre. Mindez elsősorban az ÁFA-visszaigénylés lehetőségének köszönhető.

Az RRF-10.10.1-24 pályázat tekintetében a nyílt végű lízing legfőbb előnyének a kihasználását az teszi lehetetlenné, hogy a pályázattal finanszírozott járműnek végül a lízingbe vevő tulajdonába kell kerülnie. Tekintettel arra, hogy mindez már a szerződéskötés pillanatában ismert – hiszen ez a pályázat egyik feltétele -, az ÁFA visszaigénylésére a törvény szerint nincs lehetőség!

Forrás: Getty Images

Önerő

Operatív lízing esetén nem mindig van szükség önerőre. Zárt végű-, vagy nyílt végű pénzügyi lízing esetén viszont minden esetben szükséges az önerő megfizetése, ami konstrukciótól függően általában minimum 20-25 százalék, de ez egyedi mérlegelés alapján változhat. Az önerő költségelése mindkét konstrukció esetén ugyanúgy történik, mint a havi díjak esetében. Amennyiben tartós bérlet esetén mégis szükséges az önerő, azt általában 1. havi-, vagy kezdő bérleti díj-ként számlázzák az ügyfélnek.

Futamidő

A lízingszerződéseket jellemzően 36-60 hónapos futamidővel kötik. Ugyan elképzelhető ennél rövidebb és hosszabb futamidő is, ezek ritkák, és kevés finanszírozó rendelkezik ezekre kész ajánlattal. Az RRF-10.10.1-24 pályázat által támogatott projektet a megkezdéstől számított 20 hónapon belül, de legkésőbb 2026. április 30-ig mindenképpen le kell zárni, így ennél a lízing futamideje sem lehet hosszabb.

Mi van, ha nem tudom fizetni?

Nehéz helyzetet okozhat, hiszen a szerződés szerint az autó maga a fedezet, amit ilyenkor azonnal vissza kell adni. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a visszaadás pillanatában az autó a piacon jóval kevesebbet ér, mint az aktuális tartozásunk összege, amit ebben az esetben egyösszegben kell megfizetni a lízingbe adónak. Érdemes tehát jó kapcsolatot ápolni a lízingbe adóval és baj esetén még a késedelembe esést megelőzően jelezni neki a problémát, ugyanis általában van lehetőség díjcsökkentésre, futamidő-hosszabbításra, vagy ritkább esetben fizetési haladékra, esetleg a díjakat is meghatározó maradványérték (ha van) módosítására. Ezt viszont az RRF-10.10.1-24 pályázat csak korlátozottan teszi lehetővé, a már említett 2026-os projektlezárási határidő miatt.

Kötelező az életbiztosítás?

Habár a lízing nem hitel, mégis általában van lehetőség – külön ügyletként – olyan életbiztosítás megkötésére, ahol a lízingbe adót meg lehet jelölni kedvezményezettként, így a biztosító a lízingelő sajnálatos halála, vagy munkaképtelenné válása esetén rendezheti a hátralévő tartozást és egyéb költségeket. Ezt követően az örökösök tehermentesen juthatnak hozzá a lízingelt autóhoz. Az életbiztosítás a lízinghez ugyanakkor nem kötelező!

Kell-e hozzá Casco?

A finanszírozók a piaci verseny miatt bizonyos esetekben ma már nem feltétlenül írják elő Casco megkötését. Enélkül beleugrani egy lízingügyletbe ugyanakkor rendkívül kockázatos! Szerencsére (vagy sajnos) a támogatással megvásárolt autók esetében kötelező a teljeskörű Casco megkötése, így – habár a havi költségek is nőnek – nagyobb a biztonság és alacsonyabb a kockázat is!

(Jelen cikk nem minősül adótanácsadásnak! Minden konkrét esetben érdemes adózási szakemberrel és/vagy könyvelővel konzultálni, szakértői véleményt kérni!)

Zvara Szabolcs

Hiszek abban, hogy a legkisebb tettnek is lehet óriási hatása ezért villanyautót használok, amit napelemről töltök. Igyekszem a háztartást műanyagmentesíteni, a hulladékot szelektíven gyűjteni, az elhasznált dolgokat újra felhasználni és amit lehet a saját kertben megtermelni. Jó érzés tudni, hogy ez nem csak nekem számít, ezért csatlakoztam a Villanyautósok.hu csapatához.